Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - Sötét pontok

•203 úgy a lelkészi, mint a tanítói tennivalókat egy emberre. Erre nézve legczélszerűbb, hogy az illető lelkésztanító oklevelet szerez magának s ekkép igazolva képzettségét kifogás alá ne essék. Midőn a mult őszön tartott theol. tanári konferencián Budapesten a theol. intézetek egységes szervezetéről volt szó s azon alkalomra egy tervezetet nyújtottam be a tanácskozás tárgyi alapjául többek között az is indítványoztam, hogy theologusaink tanítóképesítő vizsgálatot tegyenek a 3-ik évfolyam végén. Tekintettel az egyháznak jelenlegi s egyhamar nem igen jóra forduló viszonyaira azért indítványoztam ezt, hogy leendő lelkészeink úgyis mint természetes iskolafelügyelők s tanítók csak nyernek vele, ha ilyen minőségben oklevéllel bírnak. Nem kivánom, hogy ezen oklevél szerzése mindenkire kötelező legyen, hanem csak facultativ tárgygyá tenném s csak az szerezzen tanítói képesítést, a kinek kedve van hozzá. Ne feledjük, hogy nem oly régen volt, sőt most is úgy van, hogy tanítóink nagy része, kivált a városiak, végzett theologus volt s hogy elemi iskoláink előkelő állást foglaltak el ez okból más felekezetek elemi iskolái között. Az által, hogy egyes theologusok tanítói oklevelet szereznének, gondoskodva lenne, hogy városi előkelőbb elemi iskoláinkban, ezeknek azt hiszem előnyére, volt theologusok alkalmaztatnának, a kiknek szélesebb látóköre, magasabb míveltsége a megszerzett paedagógiai s metliodikai ismeret s ügyesség mellett csak biztosítaná az iskola jövőjét s felvirágzását. Minthogy pedig sok oly városi tanítói állás van, a mely bármely közönséges lelkészi fizetéssel felér, azért úgy hiszem mindig akadnának vállalkozó theologusok, kik készek lennének ily állást elfoglalni. Jól tudom, hogy városi elemi iskolákban jobb lenne egyenesen tanítókat alkalmazni, ámde mind addig, míg egyházunk nem gondoskodik oly tanítóképzésről, mely a polgári iskolában való tanításra jogosítaná fel a tanítót, — mert én a városi elemi iskolát magasabb niveaun állónak látom a falusinál, — mindaddig czélszerűnek találom ezt az expedienst. Azt is tudom, hogy a tanítók levitákul alkalmazva sokszor kitűnően állják meg helyöket, mégis az egyház érdekeinek szempontjából sokkal helyesebb és sikerrel kecsegtetőbb a működése egy lelkésznek. Ámde hogyan s mikor szerezze meg az a theologus a tanítóskodáshoz szükséges előismereteket s az oklevél megszerzéséhez megkívánt készültséget s gyakorlatot? Nézzük csak meg, mit kell tudnia annak, a ki tanítóképesítőhöz bocsáttatni kiván. Előttem az eperjesi ker. Collegium tanítóképzőjének programmja, mely a tavalyi végzett s így az előírt anyagot felsorolja. A mennyiben pedig több ízben, mint vizsgáló bizottsági tag jelen voltam tanítóképesítő vizsgálatoknál így módom volt tapasztalást szerezni a vizsgázók ismeretéről s készültségéről ; a tett kérdésekből s azokra adott feleletekből a vizsgázók gondolkozásáról s míveltségéről. Ezen program alapján a magyar nyelvet, következőleg tanulták : „I. tanf. Magyar nyelvtan. Egyszerig bővített mondatok, kiváló tekintettel a helyesírásra. Példákból elvont szabályok alkalmazása, elemzéssel, Írásbeli kivonat, leírás, elbeszélés készítésével és szabad elbeszélésével" sat. III. tanf. Magyar irodalom és költészettan. Tárgyias költészet és drámaírás. A szónoklat s kellékei. Régibb s ujabb irod. művek olvasása s értelmezése; jelesebb magyar írók és költők életrajza, működése és befolyása az illető korszak irodalmára. A költői műfajok fokozatos fejlődése s azok ismertetése. Költemények elemzése, aesthetikai fejtegetése és emlézése. Elemzés közben a nyelvtan ismétlése" sat. Ebből látható, hogy a nyelvtanítás ott kezdődik, a hol azt a középiskolákban kezdik s fokozatos haladásban felviszik arra a magaslatra, a melyen az a középiskola VIII. osztályában van. A tárgy itt tehát az a 3 évfolyamban, a mi az egész középiskolának tárgya, minélfogva egy nyolcz osztályt végzett, maturans fiu szélesebb körű s biztosabb ismeretekkel bír, mint a végzett képezdész. így áll a dolog a mennyiségtannal, földrajz, történettel s a természettudományokkal. A mennyiségtannak, hogy még egy példát felhozzak, a tárgya ez : „I. tanf. Számtan. Szám, számjegy és tízes számrendszer. Római számjegyek. Irástalan és Írásbeli míveletek egész és törtszámok körében" sat. „II. tanf. Számtan. A mult évi tananyag ismétlése. Keverési számítás. Lánczszabály. Négyzet- s köbhatványozás és gyökvonás határozott számokkal. Kamatos kamatszámítás logaritlimusokkal is" sat. „III. tanf. Számtan. Az elemi népiskolai tanmód megbeszélése és gyakorlása. Ismétlések. Heti 1 óra. Méréstan. Test, felület, vonal, pont fogalmai. Vonalak s mérésök. Lapmérés. Gyakorlati földmérés, magasságmérés ; területek felvétele kisebbített mérték szerint. Testmérés elemi s gyakorlatibb tanai. Heti 2 óra." Könnyben belátható, hogy egy theologus mindezt tudhatja s a mennyiben egy vagy más kérdés más irányban vétetik mint a középiskolákban könnyű szerrel pótolhatja s kiegészítheti ismereteit. Legfőbb nehézséget okoz nem az anyag ismerete, hanem annak kezelése s betanítási módja a gyermekeknek és a zene. Ámde ezen is lehet segítenie. Hogy a magyar protestantismusnak még mindig résen kell állania, hogy a jogegyenlőség és a valódi vallásszabadság még nálunk ma is csak üres szóllam, hogy az álladalom illetve kormány némely tanügyi közegei mennyire nem vettek ez ideig maguknak fáradságot tanügyi viszonyaink felőli tájékozásra, ezekre szolgáljanak bizonyságul a következő adatok. Már a májusi somogymegyei törvényhatósági közgyűlésen szóba hozatott a belügyministeriumnak