Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - Hazai egyházaink mozgalmai

Kilenczedik évfolyam. 3. szám. Pozsony, 1891. évi Január 17-én. EYANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre . t> frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 . 50 ., Egy szám ára: 12 kr. o. é. MEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TIRÖZTYÉISTSZIKIY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. 1 Tartalom : Hazai egyházaink mozgalmai. (Dixi.) — Észrevételek a „zsinati elömunkálatok"-ra. (Holles Dani.) — A kultur budget vita után. III. (Andorka Gyula.) — Belföld. — Vegyesek. Hazai egyházaink mozgalmai. Hazai keresztyén egyházainkban felpezsdült az életerő. — De mily nagy külömbség van a mozgalom jellemében, modorában ? A protestáns egyházak zsinatra készülnek, házi belügyeiket kivánják törvényhozásuk utján rendezni. — Előmunkálatokon dolgoznak; az elkészülteket birálgatják. — Egyes kérdések felett megindult eszmecserékkel tisztázzák a felfogást, hogy a teendők iránt lehetőleg tájékozva legyen mindenki, ugy azok. kiket hitrokonaik megtisztelő bizalma a zsinatra küld, mint azok, kik távolabbról fogják érdeklődő figyelemmel kisérni a nagy fontosságú zsinati tanácskozásokat. — Érzik, hogy szervezetük, igazságszolgáltatási rendszerük iskolaügyük, tisztviselőik helyzetének javítása, biztosítása mind oly nagy feladatok, melyeknek sikeres megoldásától függ az egyház jövője, eszményi czéljának : Isten országa felvirágoztatásának elérhetése. Azonban már a két protestáns egyház között is van némi, — a történelmi fejlődés által létrejött különbség. — Mig a mi egyházunk első sorban a gyakorlat által, az egyetemes gyűlés megalakulásával kikerekített alkotmány át kodifikálva be akarja tetőzni s e mellett kivált az egyházi judicaturát óhajtja perrendtartásával rendszeresíteni s egyöntetűnek alakítani : addig az evang. reformált testvéregyház a tiz év előtti zsinat alkotásain tapasztalt hiányok pótlásán fáradozik. Nem merném állítani, hogy a mi zsinatunk számára kontemplált munkakör be lesz tartható, sőt az a meggyőződésem, hogy a tények kényszerítő logikája tágítani fogja a határokat s midőn az egyetemes gyűlés hatáskörének megállapítása után a teljesített munkát birálva akarjuk öszhangzatba hozni a fennálló kerületi, egyházmegyei, gyülekezeti szervezettel, arra a tapasztalatra jutunk, hogy ha erős, biztos tetőzetet akarunk, az épület alapjait, falait is meg kell újítanunk s bele fogunk, mert bele kell fognunk az alaptól és tetőzetig való épitésbe, a — mint ezt mindazon munkálatok megcselekedték, melyeknek szerzői egységes, öszhangzatos művet kívántak létrehozni. — Mert szerintem is szervezett egyetemes gyűlést, megfelelőleg szervezett kerület, egyházmegye s gyülekezet nélkül létrehozni nem lehet. — Azt pedig, hogy az egyetemes gyűlés által támasztott igényekhez képest, toldozva-foltozva csináljuk meg az alattas egyházi testületeket, én még képzelni sem birom, sőt magát a kísérletet is szerencsétlenségnek tartom. így biztosra vehető, hogy a mi 1891. évi zsinatunk alkotmányozó zsinat leend, mely munkáját meglehet ez idén nem fejezi be, de mindenesetre előkészíti a jövőnek építését, s részben meg is kezdi. A munkakör eme lehető és várható tágulását azért vettem szemügyre, hogy még ez esetben is lássuk a két protestáns egyház ama közös vonását, mely törekvését jellemzi t. i., hogy csakis belső egyházi ügyeiket kivánják rendezni, mi negative annyi, hogy sem felekezetközi sem egyház és állam közti kérdéseket tárgyalni nem akarnak, nem fognak s még kevésbbé akarnak politizálni vagy épen politikai pártot alkotni. — Az államéletnek, mint isteni rendnek körét át nem lépik az egyházak, nem politizálnak megmaradnak illetékességűk határain belől, amint azt lényegök, elveik parancsolják. A protestáns ember, ha hazafiúi kötelességének teljesítésében szükségesnek látja, hogy egy vagy más, meggyőződése szerint a haza érdekének megfelelőbb politikai párthoz csatlakozzék : teszi azt mint a haza polgára, mint politikus s lia a protestantizmus elvei befolyással lesznek is elhatározására, mégsem fogja politikai nézeteit, hazája érdekét alárendelni egyháza érdekeinek, valamint egyháza érdekeit az állami érdekeknek, mert tisztán s kizárólag a haza kebelében élő protestáns egyház érdeke