Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Külföld - Svajczi levelek

174 3. Az ajánlati díj alól az egyházi hatóságok felmentve nincsenek. 4. A portómentességre igényt tartó levelek külkellékei tekintetében a portómentességi szabályzat E. pontja a következő' szabályokat állapítja meg : I. Minden portómentes levélnek a hivatalos pecsét lenyomatával, vagy rangjegyével (vinette) kell lezárva lennie. (Kivéve, ha a feladó hivatalos pecséttel ellátva nincs.) A boriték czimoldalának felső jobb sakára fel kell irni a küldő nevét és ha ez nem hatóság, testület vagy intézet, hanem valamely hivatalos közeg, ebbeli minőségét. II. A boriték alsó bal sarkán záradékban ki kell tüntetni azt, hogy a levél portómentes ügyet tartalmaz. A portómentességet élvező állami és katonai hatóságokhoz záradékul elég, ha „hivatalból" megjelölés használtatik. A portóköteles czimzettekhez intézet hivatalos levelekre: „közszolgálati ügyben portómentes" záradékot kell felirni. III. Az egyházi portómentes levelezéseknél mindig ki kell fejezni a záradékban a levelezés tárgyát képező ügyet is, pl. vallási, oktatási ügyben portómentes. Ha valamelyik portómentes szállítás végett postára adott levél az előadott kellékeknek meg nem felel, a postahivatal köteles azt a feladónak visszaadni felvilágosítás mellett. 5. A „Postai Tarifák" 67. §-a szerint a kocsipostával portómentesen szállíttatnak : I. Az állam felszólítására gyűjtött könyöradományok, ha bankjegyek, értékpapírok vagy más nemes fémekből állanak ; továbbá a hadsereg számára gyűjtött tépés, fehérnemű s eféle küldemények stb. II. Mindazon értéknyilvánitás nélkül feladott iromány, nyomtatvány, tervrajz és térképküldemények, melyek a levélpostánál portómentességet élveznek s csupán 1 (egy) klgrammot meghaladó sulyuk miatt szállíttatnak a kocsipostával. III. Portómentes kocsipostai küldemények, csomagolására, pecsételésére, tartalom- és az érték nyilvánítására ugyanazon szabályok érvényesek, melyek a levélpostánál előírva vannak, emellett azonban szükséges még, hogy a czimirat és szállitó-levél (mely utóbbi egészen írott is lehet és bélyegmentes) felső részén a küldő hatóság neve és az ügyszám, mely alatt a küldeményre vonatkozó ügy nála tárgyaltatik és az alsó bal sarkon a hivatalos szócskán kivül még az ügy is kiteendő. (pl. egyházi). IV. Portómentes csomagküldemények csak 10 klgr-ig fogadtatnak el, ha pedig azon helyre, hova a küldemény szól, csak gyalogposta jár, az esetben csak 10 klgrammot lehet feladni ; ennélfogva ha a küldemény nagyobb sulyu, apróbb csomagokra kell osztani. Y. A fentebb elő nem sorolt más ügyek pl. irodaszerek stb. portókötelesek még az esetben is, ha portómentes hatóságtól ugyanolyanhoz intéztetnek. VI. Kocsipostai küldemények a felvevő postahivatal kézbesítési kerületében sem élveznek portómentességet. R 11 F 11 i, Svájczi levelek. (III.) A mily különös, sőt visszataszító a H. A. külső megjelenése, ép oly szépnek és nemesnek mondhatnám a czélt, melyet maga elé tűzött. Czélja, — mint a hadseregé, — küzdelem, — küzdelem a sátán ellen az evangéliom fegyverével Krisztus szolgálatában. A sátán a világon tényleg létező rosz, a mint az napjainkban a hitetlenség, a vallástalanság s erkölcsi romlottság alakjában lép elénk; ezerek, nem! milliók nyögnek kegyetlen rabságában s nincs ki őket megszabadítaná. Az egyház csak azokkal törődik, kik magok jönnek, csak azokkal érintkezik, kik „tisztességes emberek," a nagy bűnösökkel nem törődik. Ez baj, s e baj ellen kell küzdeni kitartással és szünetlenül. E baj, e rosz, e bűn a sátán birodalma, foglyai embertársaink, felebarátaink ; ezen sátán birodalmát meg kell támadni, itt e földön kell meggyőzni s rabszolgáit kinos igájukból kiszabadítva a Krisztushoz vezetni. Fellépését ugy tekinthetjük, mint a napjainkban sokat hangoztatott felvilágosodottság. szabadság és haladás ferde mag}'arázatán, felfogásán alapuló vallástalanság, vallási indifferentismus, egyház ellenesség s az ezekkel karöltve járó erkölcstelenség elleni reactiót; mintha bizony a szabadság és haladás minden létezőnek meg- és elvetésében „az egyház igájának, mint a sötét középkorból reánk maradt nyűgnek lerázásában" állana s az igazi szabadság egy volna a korlátlansággal még az élvezetek terén is. Eloszlatni ezen a nép legalsóbb köreibe is már átszivárgott szellemi sötétséget, csapszéki philosophiát ; betemetni a bűn posványát s helyén felépíteni Istenországát: ez a czél. Hogy azok, kik eddig csak káromkodni és vétkezni tudtak, megtanuljanak imádkozni s Istennek tetszően élni; kik keresztyén létükre mit sem tudtak a megváltóról — megismerjék őt; hogy az eltévelyedett juhok, melyek már vagy még nem ismerik a pásztor hivó szózatát — azt megértsék s kövessék. De a H. A. századának is gyermeke ; a fentemlített eredeti s főczél mellett — kora mozgalmait is felölelve —• másodrendű czéljai is vannak. Igy azon tapasztalati tény, hogy a tudatlanság és erkölcstelenség sok esetben az anyagi nyomornak következménye s fordítva, tehát hogy e kettő legszorosabban összefügg, az anyagi nyomor megszüntetését illetőleg enyhítését is czélul tűzte ki, mit egyrészt a felesleges kiadásoktól való tartózkodás által akar elérni ; ugy tilos a szeszes italok élvezete, a dohányzás, a fényűzés stb. Ezzel az eredetileg tisztán vallási czél mellé csirájában a socziális kérdést is felvették, mi tekintve egyrészt, hogy tagjai a legalsóbb néposztályokból kerülnek ki, a kiknek ép legnagyobb szükségük e kérdés megoldására, másrészt, mikor az egyház, állam és társadalom behatóan kezd ezen mindig nagyobb mérveket öltő kérdéssel foglalkozni — csak természetes és könnyen érthető. Czélja tehát ugy a szellemi, mint az ennek alapját képező anyagi nyomort megszüntetni, a sátán birodalmát megostromolni. Kérdés azonban, képes-e kitűzött czélja megvalósítására s helyes uton halad-e czélja felé ? En azt gondolom, hogy nem !