Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Külföld - Svajczi levelek

141 — Volt e gyűlésen Dr. Mikén kivül még négy református is. íme 1884-ig a reformátusok azt jól tudták, hogy a ház az ágostai hitv. egyház tulajdona." Magyarázza meg Nagy úr; miképpen történhetett ez, hogy a resiczai reformátusok csak Nagy úr megjelenése óta kezdtek jogot formálni a házhoz? Addig, mig ezt meg nem magyarázza, azt mondom : Nagy úr dobta közénk az üszköt! Nagy úr azt mondja, hogy az én általam „előidézett kellemetlenségek folytán lett azután tervünk megváltoztatva és a tőlem sajnosan tapasztalt szeretetlenség folytán, a különválás szóba hozva és végrehajtva." Bebizonyítom, hogy nem igy volt. A kellemetlenségek alatt Nagy úr alig érthet mást, mint a Dr. Mikéveli szóváltásomat a helyi gyűlésen, midőn a reform, tanítóság ügyét tárgyalni nem engedtem. De én idézem-e elő e kellemetlenséget? Én csak egyházam jogát védtem az erőszakoskodás ellen. Hogy ezen fellépésem tervükre nézve kellemetlen volt, azt elhiszem. A szeretetlenség alatt Nagy úr nem érthet mást, mint ama keresztelési és temetési esetet. De ez már akkor történt, midőn a resiczai reformátusok máris saját egyházuk pénztára javára vonatták le az adót s midőn már mint a szkulyai egyház leányegyháza szerepeltek Nagy úr hivatalos levelein! De hát az a szeretetlenség jobban hangzik! De hol marad itt a tisztesség? Nagy úr azt mondja, hogy „az adás-vételi irások világosan szóllanak." Igen így: evang. református. Ugyan miért nem ragaszkodnak tehát ezen világos Íráshoz? — miért mondják, hogy az egyház egyesült egyház volt? miért bizonyítgatja Nagy úr: „és bizony rész illeti a kiválni kényszerült testvéreket ! — holott a világos irások szerint az egész az ev. reform, egyházát illeti ! íme a világos irások daczára Nagy úr egyezkedést tanácsol ! Bizonyítsa be nekünk Nagy úr azt, hogy 1872-ben Resiczán ev. reform, egyház alakult, — akkor letesszük a fegyvert, de elébb nem! Nem mi tettük ez ügyet a kir. táblához; Önök kényszerítettek bennünket erre ! Tettük pedig e lépést mint tisztességesen keresett vagyonúnkban megtámadottak azon meggyőződéssel, hogy a világos irások hibás voltát még világosab b adatokkal bizonyítjuk ! Hiszen Nagy úrnak is sikerült körlelkészi jelentésének világos szavait kiigazítani! Nagy úr egy tanácsot koczkáztatott ; én is egy tanácsot koczkáztatok Nagy úrhoz és ez az : ha támad, ez ellen nein lehet kifogásom, de ne burkolózzék az olyan szavakba, melyeket azután csürni-csavarni lehet ; ha valamit emlékezetembe akar idézni, az ne legyen gyártott adat ; felekezetemet ne sértegesse; az üszköt, melyet közénk dobott, ne szítsa és ne engem küldjön ki annak az oltására! — Én kértem ne idézzenek elő botrányt, — nem hallgattak, — már benne vagyunk : már most azt tartom köteleségemnek, hogy a magam és egyházam becsületét védjem ! Resiczára reform, lelkész helyett oda vitt ev. lelkész.*) Pántyik János. * *) Helyszűke nem engedi, hogy a vita tovább folyta tására lapunkban tért nyissunk. Szerk. Tizedik kimutatás. Nagy tiszteletű Szerkesztő Úr ! Midőn utolsó kimutatásomat irtam (1. 5 számot), úgy éreztem magamat, mintha az az utolsó kimutatásom lenne. S ime kellemesen csalatkoztam ; meg vagyok szégyenitve, mert a könyörületesség forrása ki nem apadt még. Január vége óta Nem. Kosztolányra adakoztak : Kis-somlai lelkész nt. Nagy Károly úr 1 frt, börzsönyi lelkész nt. Kolpaszky Mihály 1 frt, Bajsa 1 frt, a bodóhegyi (bodonczi) h. gyámintézet 1 frt

; Pilis 4 frt, Pozs. Sz. György 2 frt, Yazsec 1 frt, Selmeczbánya 22 frt, A.Kubin 4 frt, a hallei egyetemi G. A. egylet újólag 16 frt 92 krt (30 m.), Pápa 2 frt, Vanyarcz 4 forint, Szarvas 10 frtot, összesen 69 frt 92 kr. a kilenczedik kim. . 1257 „ 15 „ összesen . 1327 frt 07 kr. A jó Isten, ki mind azt cselekszi bennünk, hogy a jót akarjuk, mind azt, hogy véghez is vigyük, ő maga legyen megjutalmazója ezen jótevőinknek is ! Körmöczbánya 1891. ápril 22. Raab Károly. barsi esperes. R I l f I l i, Svájczi levelek. (II.) Múltkor a Heilsarmee istentisztiszteletét, mint külső megjelenésének alakját írtam le, most e sajátságos jelenség keletkezésének okairól s rövid történetéről akarok szólni. Mint nagyrészt minden ily felekezet keletkezésének oka az egyh. élet — valamely az egyház által bizonyos időben — elhanyagolt terének egyoldalú hangsúlyozása, úgy a H. A. keletkezésének végoka az angol egyh. által hosszú időn át elhanyagolt bel-missiói életre vihető vissza, melyre jólehet ujabban milliókat és milliókat ad ki, mint egy egyház sem, de a régi mulasztást teljesen megszüntetni még sem képes. (Hogy lesz nálunk!?) — Anglia nagyobb városaiban, főleg Londonban ezerek s ezerek vannak, kiknek fogalmuk sincs a keresztyénségről ; számtalanok nincsenek megkeresztelve, még többen nincsenek confirmálva s egyedül néha a vasárnapi iskolát látogatva szinte pogányokként nőnek fel — a ker. Európában, a prot. Angliában ! Ezen szellemi s a vele járó erkölcsi nyomorhoz hozzájárul még a nagy gyárvárosok specziális sajátsága: a márvány-paloták tőszomszédságában kísértetként ijesztgető szocziális nyomor. Bár csak kisértet lenne s nem valóság! Számtalanok, kiknek nincs lakásuk, elegendő eledelök, szükséges ruházatuk ; s mi több, munka híjában, vagy a csekély fizetés, napidíj mellett nem is szerezhetik be, minek következtében elképzelhetlen, hihetetlen nyomorban tengődnek, kik ezért világos nappal mutatkozni sem mernek, mint a vadak rejtőznek. Magok nem jönnek, hogy a Krisztusban nekik is nyújtott üdvöt keressék, az ő erejéből erőt s bizalmat nyerjenek az élet küzdelmei folytatásához ; ezeket fel kell keresni, ezeket a szegény elveszett juhokat a pásztorhoz kell vezetni, ezen szegény mocskos lelkeknek „a bárány vérében," az élet forrásában meg kell fflosdaiiiok. A gazdagság nem adatott minden-