Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - A lelkész képzésről (Schneller István)

111 A baj azonban megvan. Vannak lelke'szi állomásaink, a melyek oly csekély jövedelemmel járnak, s a lelkész idejét is oly kevéssé veszik igénybe, liogy ily helyeken a lelkészi hivatalnak a tanítóival való egyesítése nem csak lehető, hanem ép a megélhetés, a felekezeti népiskola fen tarthatása érdekében egyenesen követelt. Miután pedig országos törvényünk (1868. XXXVIII. t. cz. 133. §.) eltekintve az átmeneti intézkedésektől (az akkor működő tanítókra nézve), csak is okleveles tanítókat jogosít fel a tanításra : ép ezért a helyzet kívánalma és a törvénv követelményének ugy felelhetünk meg, ha tlieolog u saink na k tanítói oklevelet is adunk ; s e szerint a theologiai intézeteken a paedagogiai tantárgyakat e czélra való tekintettel kezeljük. E következtetés egyszerű ugyan, de az azzal járó követelmények teljesítése lehetőleg complikált és ezen felül költséges is. Ugyanis egészen eltekintve attól, hogy a lelkészképzés szempontjának eddigi következetes alkalmazásáról kénytelenek lennénk lemondani, s az egységes tanczélt egy a lelkész-képzés színvonalát leszállító, vele nem homogén tanczél felvétele által lényegesen megzavarni, — theologiai akadémiánk a mint tanító-képző intézetté válna 1) felügyelet tekintetében azonnal elvesztené tisztán egyházi jellegét, a mennyiben a törvény 14. §. és ennek alapján a megyei tanfelügyelőknek adott miniszteri rendelet 43. §-ban részletezett utasítás szerint a kormánynak közegei, akadémiánkat időnként meglátogatnák, a tanfelügyelő akadémiánkat megvizsgálná, hogy ebben a törvény 88. §-ban felvett tantárgyak rendesen taníttatnak-e, hogy van-e mellette gyakorló iskola, és taníttatnak-e ebben a 11. §. 3. pont alatt kijelölt tantárgyak s megtartatnak-e az évi vizsgák s hogy tanító jelöltjeink az arra rendelt hitfelekezeti hatóság által a törvény 102. és esetleg 103. §-ai értelmében rnegállották-e a szigorlatokat; az állami kormány szigorúan őrködnék afölött, hogy a törvény 13. §ban foglalt feltételek pontosan teljesíttessenek, s meggyőződést szerezne arról, liogy akadémiánk, mint tanító-képzőre tartozó vagyona kötelességszerűleg, czéljának megfelelőleg s biztosan elhelyezve kezeltetik-e s jogosan követelhetné a statistikai adatok beküldését. 2) Theol. akadémiánk jellegének ezen megzavarása okvetlen maga után vonná vezetése s tanári személyzete tekintetében a status ill statll complikált állapotát, a mi ismét eltekintve az egységes tanczélon való haladástól esetleg leküzdhetlen formális nehézségekre adhatna alkalmat. Ezekre később visszatérek még. 3) De az uj tanczél magára az akadémián előadandó tananyagra is módosító és bővítő hatással bírna. Föltéve ugyanis azt, hogy a középiskolában szerzett ismeretek beszámíttatnak s így a tanítóképzőben előadandó következő tantárgyak : (1. a törvény 88. §-át és „a tantárgyak osztályonkénti felosztását és terjedelmét") a hit és erkölcstan, a földrajz és történet, az anyanyelv, magyar nyelv, I német nyelv, természettudományok, hazai alkotmányI tan, mennyiségtan és mértan, szépirás és rajz, testi gyakorlat tanítása — teljesen elmaradnának : mégis okvetlen szükséges lenne a neveléstörténet és neveléstannak eddigi heti óráit (3) legalább kettővel szaporítani, a mennyiben a lelkész-képzésre szükséges tantárgy tágabb keretén belül a népiskolára vonatkozó tananyag, nevezetesen didaktikai szempontból bővebb kifejtést igényel. Továbbá eltekintve az akadémia tantervébe felvett énektől; a zene (zongora, orgona) három éven át legalább heti 3 órában ; a zeneszerkezettan egy éven át heti 2 órában ; a középiskolában tanult tantárgyaknak a népiskolára alkalmazó módszertana, az oktatástanban kifejtett elvek alapján egy éven át heti 4 órában; a gyakorló iskolában való hospitálás, oktatás és ennek megbeszélése 3 éven át heti 4 órában ; s végre a mezei gazdaság és kertészetbe való bevezetés a nyári félévben heti 2 órában, tehát egy évre számítva heti 1 órában. Az óra szaporodást összegezve: a) neveléstörténet és neveléstan bővebb tárgyalása miatt két éven át h. 2 órával, ad . = 4 órát b) zene 3 éven át li. 3 órában — 9 „ c) zeneszerkezettan 1 éven át h. 2 órával = 2 „ d) módszertan 1 éven át h. 4 ó. = 4 „ e) gyakorló iskolában 3 éven át h. 4 órával = 12 „ f) mezei gazdaság és kertészetbe való bevezetés félévenként 2 ó., tehát egy évre . . . . = 1 „ összesen 32 órát. Miután már most ezen tananyag, tekintettel ' arra, hogy a 4-dik évben tlieologusainknak teljes idejét és erejét szakvizsgájuk veszik igénybe, a 3 első évre volna beosztandó : ugy egy-egy évben legalább 10 heti órai szaporodást követelne a tanítóképzés. Ezen 10 órát hozzá adva tlieologusaink által jelenleg kötelező leg hallgatott óraszámokhoz az első évesek heti óra-száma 37, a II-éveseké 35, a Ili-éveseké 32 lenne. — Ezen óra-szám protestáns theologiai intézeten egyenesen absurdum. Akadémiánk protestáns jelleme ugyanis tiltakozik a tömési rendszer ellen, az ellen, hogy theologusaink csak befogadólag viszonyuljanak a tananyaggal szemben ; s követeli általában, de akadémiánk seminariumi intézménye által különösen a befogadottnak kritikai feldolgozását, tért a szabad spontaneitás kifejtésére. — Már most az physikai lehetetlenség, hogy azon egyén, a ki naponta 6 órán át inkább befogadó tevékenységre kárhozott s ezenfelül a megélhetés érdekében még 1-2 privát-órák adására kényszerült : hogy ugyanez kedvvel és sikerrel dolgozza fel a befogadottat és szabad idejét (?) szabad tanulmányozásra is szentelje. Ezen complicatioban látom én a legnagyobb nehézséget, mert lelkészi képzésünk protestáns jellemét veszélyezteti.