Evangélikus Egyház és Iskola 1891.
Tematikus tartalom - Belföld - Szkúlya
97 ba kezdetben nem avatkozott. Csak utóbb, N. Konstantin után, midőn az egyház hatalma az államhatalom fölé emelkedett, főként pedig midőn az egyházi Scholastika a házasság sacramentális felfogását érvényre juttatta s midőn a házasság a természetjog köréből kiragadva, egyházi hitczikkelvlyé változtatott s annak megkötése egyházi tantételek és hitczikkelyek által szabályoztatott : akkor került a házasság kötése teljesen az egyház, illetőleg a papság hatalma alá s amint a házasság felbonthatatlanságát (mert sacramentum) N. Károly is törvénybe iktatta : ugy a megkötés mint a biráskodás joga kizárólag egyházi, dogmatikai szempontok alá jutott. A reformáczió hatalmas mozgalmat indított arra, hogy e téren is szabaddá tegye a lelkiismeretet a püspöki házassági bíráskodástól, „ami — mint Luther mondá—isteni jog szerint a világi felsőbbségeket illet i." S ha ép a reformáczió korszakában az államnak és az egyháznak sajátságos egybeolvadása a reformáczió consequencziáinak levonását meg nem gátolja vala : a házasságkötésnél az állami és egyházi elemek teljes elkülönítése, vagyis a kötelező polgári házasság behozatala bizonynyal már akkor megtörtént volna ! A mag, a csira életre volt keltve a reformáczióval, a lelkiismereti szabadság proclamálásával. És így a polgári házasságnak napjainkban behozatala nem leend egyéb, mint a reformáczió alapigazságának, a lelkiismereti szabadságnak szükségképi consequencziája. Miért és miként ? Erről legközelebb abban a feleletben szólunk, melyet a czikklink elején feltett két kardinalis kérdésre fogunk adni. Lauko Károly, ev. pap. ®it? in. Selmeczbánya 1891. márcz. 13-án. Minden commentár nélkül közlünk két hivatalos levelet I. 65 c sz. A korponai rsath. plébániai hvttól. A selmeczbányai ág. hitv. ev. ker. lyceum Tekintetes Igazgatóságának Selmeczbányán. Biztos tudomást szerezvén magamnak arról, hogy a tekintetes igazgatóság vezetésére bizott gymnasium 2-ik osztályába járó Libertinyi Árpád az itteni Libertinyi József kir. járásbiró fogadott fia, daczára annak, hogy születésénél fogva róm. kath. egyházhoz tartozik, s itt Korponán az alsóbb iskolákba járván ezen vallásban oktatva is lett, jelenleg nemcsak hogy a kath. vallás hitelveiben nem nyer oktatást, de valamint tavaly, úgy ez évben is egyenesen az ág. ev. tanulók közé van felvéve és beosztva : ennélfogva, minthogy ezen intézkedése a tekintetes Igazgatóságnak az 1868. évi 53. t czikkel ellenkezik, midó'n ez ellen ezennel ünnepélyesen tiltakozásomat kifejezném, egyúttal felhívom : hogy a nevezett Libertinyi Árpád 2 od osztályú gymn. tanulót az ág. ev. tanulók névsorából 3 napon belül törülni, s az intézet róm. kath. hitoktatójának sz. vallásunkbani leendő további oktatása végett áttenni ne átalja ; különbeni eljárását felsőbb hatósághoz juttatni lelkiismeretbeli kötelességemnek tartandom. Machovich Izidor esperes-plébános. Korponán 1891. márcz. 10. II. 706. A selmeczi evang. kerül, lyczeum igazgatósága nagytiszteletű Machovios Izidor, róm. kath. esperes plébános úrnak Korponán. Hozzám intézett, f. hó 10-én 65 (c sz. a. kelt átiratára, melyben meghagyja, hogy Libertinyi Árpádot, lyczeumunk Il-ik oszt. növendékét az evang. tanulók sorából 3 napon belül töröljem s a kath. vallástan tanulására utasítsam, mert különben a dolgot felsőbb helyen fogja feljelenteni, csak annyit, hogy a fiú épp azon törvény értelmében, melyre plébános úr hivatkozik, nem tekinthető katholikusnak, hanem evangélikusnak, tehát nem is utasítható kath. vallástan tanulására. A fiú, igaz, előttem fekvő keresztlevele szerint törvénytelen s tudvalevő dolog „illegitima proies uterum matris sequitur, " de csak azon esetre, ha az apa a fiút el nem ismeri magáénak. De másként áll a dolog, ha, mint jelen esetben, elismeri. Libertinyi főbiró úr előttem a fiút beiratáskor saját fiának vallotta s olyanúl evangélikusnak Íratta be az anyakönyvbe, azonfelül mit plébános úr is jól tud, sua forma törvényesítette, úgy hogy semmi kétség, hogy fia legyen. Már pedig ilyenekre nézve a hivatolt 1868. évi 53-ik t. cz. 16-ik §-a világosan mondja: „Házasságon kivül született s így törvénytelen gyermekek, h a atyjok által elismertetnek, hasonlóul a törvényes gyermekekkel egyenlő szabály alá esnek. A szabály pedig a 12-ik §. szerint : A vegyes házasságból származó gyermekek közül a fiúk atyjoknak, a lányok anyjoknak vallását követik. — Mi okon követelheti tehát a fiút a kath. egyház részére, miután az evang. apa magáénak elismerte és elismeri? Lélekvadászatban nem telik örömünk, de mi jogosan illet, a világon senki kedvéért fel nem áldozzuk. Semmi kifogásom, ha a dolgot felsőbb helyen jelenti fel, legalább ott is fogják látni, plébános úr miként magyarázza a törvényt. Bizton hiszem, hogy az a felsőbb hatóság, ha neki nem Rómában, hanem Magyarországban, az országgyűlésen szabnak törvényt, nem engem, hanem esperes-plébános urat íogja az országos törvények tiszteletére utasítani. Selmeczbányán 1891. márczius 13. Breznyik János, kir. tanácsos, a selmeczi evang. kerül, lyczeum igazgatója. * Szkúlya 1891. márczius 3-án.*) Nagy tiszteletű szerkesztő úr! Becses lapja, mult év deczember 6-án megjelent 49-ik száma „Belföld" rovatában. Református testvérek fellépése Resiczán czím alatt, egy közlemény jelent meg, Pántyik János resiczai ev. lelkész úr aláírásával; mit, az abban felhozott többrendbeli ferdítések és ráfogások folytán — észrevétel nélkül nem hagyhatok. Bátor vagyok azért tisztelettel kérni, hogy ekkép, ugyanazon olvasóközönség előtt, hol meghurczoltattam, a valódi tényállás nyilváníttassák. Tisztelettel alólirott, a békés-bánáti reform, egyházmegye mint közvetlen egyházi felsőbb hatóságom által, a Temesm. dessai, — s Krassó-Szörénym. bogsani és resiczai szolgabírói járásokra körlelkészül neveztetvén ki, ily minőségemben Resiczán 1889. évi május 18 — 19-én jelentem meg először. Pántyik lelkész úr meg 18-án elutazván hazúlról, csak 19-ikén vasárnap délután jött haza; holott mint megtudtam, e nap magyar isteni tisztelet tartásra volt, még az év elején nyomtatásban szétosztott programm szerint, kijelölve. Mi czélból jelentem meg Resiczán. elmondta Pántyik úr, bár meglehetősen elferdítve; elég az hozzá: hogy én tapasztalataimról a köteles jelentést megtévén egyházi felsőbbségemnek, azt az esperesi hivatal az 1889-iki junius hóban tartott egyházmegyei közgyűlés elibe terjesztette, *) Audiatur et altera pars. Szerk.
