Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A zsinat az egyházi alkotmány-tervezet keretében (Kund Samu)

a IL 2. pontban foglalt intézkedéshez képest rendes és póttagokul megválasztani joga van. 3. Mindegyik gyülekezetnek szavazata annyi szavazatot számit, a hány rendes lelkészi állomása van. 4. A szavazás felállás, illetve ülve maradás által is eszközölhető; ha azonban az elnökség a többséget biztosan kivenni nem tudja, vagy 10 jogosult szavazó a szavazás megkezdéseig névszerinti szavazást kiván, névszerinti szavazás eszközlendő. 5. Névszerinti szavazásnál feljegyzendők nemcsak a jelöltek nevei, hanem azokéi is, kik az illető je­löltre szavaztak. 6. A kik a beadott szavazatokból legtöbb szava­zatot kaptak, azokra nézve az elnökség a gyülekezet szavazatát megállapítottnak jelenti ki. 7. Szavazategyenlőség esetében a közgyűlés előtti sorshúzás dönt. 8. A szavazás lefolyásáról s eredményéről a köz­gyűlésben jegyzőkönyv veendő fel, mely magában foglalja a választás helyét, idejét, az elnökség s jegy­zők neveit, esetleg a szavazatszedő bizottságok számát s tagjait, a jelöltek neveit, a szavazás eredményét, a névszerinti szavazásnál mindenik jelöltre adott szava­zatok számát, a beadott szavazatok számát s végre azt, hogy a gyülekezet szavazata hány szavazatot számit. E jegyzőkönyv az elnökség s jegyzők alá­irásával, ezeknek érdekeltsége esetében még négy. a szavazásnál jelen volt presbyter vagy gondnok alá­írásával és az egyházközség pecsétjével megerősítte­tik. Ha névszerinti szavazás volt, e jegyzőkönyvhöz csatolandó a szavazatok jegyzéke is. 9. Hasonló módon választják meg zsinati köve­teiket s ezek póttagjait s dunántuli kerületbe kebele­zett Sopron, Kőszeg, Győr, Rév-Komárom, Ruszt szabad kir. városok gyülekezetei is. 10. Mindegyik theologiai akadémia tanári kara az igazgató (vagy dékán) elnöklete alatt állapítja meg követére és ennek póttagjára adott szavazatát, s ezt az igazgató (vagy dékán), ennek érdekeltsége esetében a hivatalra nézve legidősebbik tanár, vala­mint a jegyző aláírásával s az intézet pecsétjével meg­erősíti. 11. Mindegyik főgymnasium, algymnasium és tanitóképző intézet tanári testülete az igazgató elnök­lete alatt állapítja meg a követére s ennek póttagjára adott szavazatát, s ezt az igazgatónak, ennek érdekelt­sége esetében még a hivatalra nézve legidősebb két tanárnak s a jegyzőnek aláírásával, valamint az in­tézet pecsétjével megerősíti. A 8 osztályú főgymnasium szavazata két szava­zatot, az algymnasium s tanitóképezde szavazata egy szavazatot számit. 12. Az előző 9., 10., 11. pontban körülirt vá­lasztásoknál is szavazat egyenlőség esetében a választó testület előtt megejtett sorshúzás dönt. 13. Sem a gyülekezetek, sem a tanári testületek nincsenek kötve saját esperességbeli, vagy kerületbeli egyénekhez. 14. Azon határidőt, melynek lefolyásáig a gyü­lekezetek és a tanári testületek szavazataikat a zsinat megnyílta előtt az ezek felbontására hivatott testüle­tek egyházi elnökeihez beküldeni kötelesek, az egye­temes közgyűlés, — a zsinat tartama alatt szüksé­gessé vált ily választások eseteiben pedig a zsinat elnöksége tűzi ki, mely elnökség e czélból a válasz­tásra jogosult testületeknek, szintúgy az egyház­megyéknek s egyházkerületeknek elnökeivel közvet­lenül érintkezik. 15. Az egyházmegye részéről küldendő köve­tekre a gyülekezetek által beadott szavazatok az esperességi közgyűlésben olvastatnak össze; és a leg­több szavazatot nyert annyi egyén, a mennyit az esperesség választani jogosítva van, tekintettel a lel­készek s nem lelkészi egyének közti paritásra a köz­gyűlés szine előtt, zsinati követnek, az utánuk leg­több szavazatot nyert ugyanannyi egyén, ismét tekintettel a most említett paritásra, póttagnak ki­hirdettetik, és az egyházmegyei elnökség s jegyzők által, ezek közül egyiknek vagy másiknak érdekelt­sége esetében még két lelkész s két gyülekezeti fel­ügyelő vagy gondnok által aláirt s az esperesség pecsétjével megerősített megbizó levelet kap. Szavazategyenlőség esetében a gyűlés szine előtti sorshúzás dönt. 16. Mindégvik egyházkerület a hatóságához tar­tozó s szavazatra jogosított tanári testületek szavaza­tainak felbontására a kerületi elnökségből, mint bizottsági elnökökből, a kerületi jegyzői karból, két esperességből s két esperességi felügyelőből álló bizottságot küld ki, mely a dunántúli egyházkerület­ben a szabad kir. városi gyülekezetek szavazatainak felbontására is illetékes. 17. Az egyetemes egyház pozsonyi theologiai intézetének tanári kara által adott szavazatát ugyan­ezen intézetnek kisbizottsága bontja fel. 18. Ugy a kerületi bizottságnak a 16. pontban érintett, mint a theol. kisbizottságnak a 17. pontban érintett ülésére azon testületek elnökei, illetve tan­intézetek igazgatói, dékánjai meghívandók, a melyek­nek szavazata felbontás alá kerül. 19. Mindkét bizottság eljá rasa â 15. pontban körülirt eljárással egyenlő, azon különbséggel, hogy az akadémiák s a többi tanodák követeinél a pari­tásra tekintet nincsen, s hogy a megbizó levelet a bizottságnak valamennyi jelenlevő tagja irja alá s a megbizó levél az egyházkerületnek, illetve az egye­temes egyház pozsonyi theologiájának választottjáé, az egyetemnek pecsétjével erősíttetik meg. 20. A megbizó levél mindegyik megválasztott követnek s póttagnak kiadandó ; a szavazatok s mel­lékleteik . az egyházmegye, illetve egyházkerület, egyház egyetem levéltárába helyezendők. 21. A megválasztott követ (póttag) a megbizó levél kézbesítésétől számított 15 nap alatt tartozik a megbizás el- vagy el nem fogadásáról a megbizó le­velet aláirt egyházi elnököt értesíteni, a ki a követ lemondása esetén a lehető legrövidebb idő alatt uj választás megejtése iránt intézkedik. 22. A szavazatbontó bizottság egyházi elnöksége

Next

/
Oldalképek
Tartalom