Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Észrevételek a „zsinati előmunkálatokra” (Holles Dániel)

40-2 nevezve el magát, publikálta a protestantizmust ma is eretnekségnek s a ministeri rendelet végrehajtásá­nak teljesítőit az eretnekség terjesztésében közremű­ködőknek (B. H. 215. sz.). Ha a „B. H." (319. sz.) hiedelme szerint is minden kultur harcz szerencsétlenség az államra és egyházakra egyaránt, ha (285. száma kapcsán) „mi­óta a tudomány és felvilágosodás az emberek legfőbb kincséül az egyenlőséget és a szabadságot nevezte meg, s jutatta a jobb elmékben győzedelemre s az óta megszűnt annak kívánatossága, hogy ezentúl az álladalom egy osztály részére formáltassák át" — akkor miért szegődött egyoldalulag a tudomány és felvilágosodás zászlaját fenlobogtató protestantizmus ellen — s midőn látta állásának törvénytelen s tart­hatatlan voltát, akkor Horváth B. beszédét ideális eszmekörnek nevezve (322. sz.), kicsinyes napi kér­désnek miért állította az elkeresztelési rendeletet s a felett tartott kilencz napi vitát az ország házában? Önmagához volt nevezett lap következetlen. Meg­tagadta független múltját. Megérthette volna jó eleve a kath. papsággal egyben, koronás királyunk debre­czen s nagyváradi szavaiból alkotmányos érzületét népei irányában, mikor nyomatékkal hangsulyoztat­tak a bölcs fejedelem ajkairól a klérushoz: „hűség s testvéri egyetértés ápolása, törvények tisztelete mel­lett kegyelmemmel s elismerésemmel ezentúl is talál­kozhatnak." De ez nem volt elég intő jel, majd ál­nevek alatt, majd nyíltan, törvény és kormány ellen egyre izgattanak. Helyesen jegyezte meg az ország házában Fenyvesy Ferencz: „a kik vallásháború szi­tásával vádolják a minisztert, azoknak figyelmébe ajánlja azt a lapot, mely czíméül azt a fogalmat választotta, melyet minden nap sárral dobál ! A magát Magyar - Államnak nevező lap szégyenére válik a kath. főpapságnak, szégyenére az összes katholikusoknak !" Schlauch a tudományos kath. főpap a természet­tudósok gyűlésén olvasott nagyszabású munkájában igy beszélt : „a reformáczió, mely az egyén jogosult­ságát tűzte zászlajára, előkészítette a mai kort!" Igaza van ! Előkészítette a szabad gondolkodás, a fel­világosodás korszakát! De hogy miként ő állítja, a protestantizmus egy amfibialis teremtmény lenne, vergő­dése az emberi léleknek a következetlenségben, mely­kényteleníttetnék idővel a szerinte positiv áram­lattal, melytől eltért — ismét egyesülni, e nézetéből a jelen kiábrándíthatta! Kérdés, nem e mi va­gyunk, kiknél a krisztusi tan a nép nyelvén a nép­nek hirdettetik, kik egyetemes papságot val­lunk, az ó'salap, a positiv áramlat, s ők és egyházuk világuralom után vágyó amfi­b i á 1 i s teremtmé ny. Hisz Krisztus nem mondotta : az én országom e világból való! — pedig ők, főben és egyházi t ag o kb an v al 1 j ák, — s fájlalva panaszolják ezt! Ha helyesen mon­dotta Baratte : „ légy öntudatos tényező az emberi nem fejlődésében," — mi az vagyunk, — a jelen szól mellettünk! Használjuk tehát a jelent! Igen! — Használni, tartozó kötelmünk ! Szontagh Pál a bányakerület köz­gyűlésén hangsúlyozva mondá : „ a lutheránus egy­háznak valahára már le kell tenni a tulságig vitt s liiressé vált szerénységről, lelkészei az egyház méltó­ságához illó energiával lépjenek fel!" — Igaza van! Ős alap vagyunk ! Pozitív áramlattal futunk ! Ez a pozitív áramlat, ha tenni tudunk, vetkőztet ki majd szerénységünkből is ! Igy tanúsítja ezt a történet, — bár kath. lelkészek, tanítók javára Olaszhonban! Cavour ki merte az olasz nemzet előtt mondani szabad egyházat a szabad államban s ezzel az egyház va­gyonának államosítását —• és utódai eszméit, elveit keresztülvitték ! Helyesen ! Némethonban midőn a közelben a papi javadalmak lefoglaltattak, a pápa tiltakozására az lett a válasz: „a középkorban a pápák és az inquisitió egész máskép konfiskáltak." A „Pesti Hírlap" hasábjain, — mely nyíltan kelt sikra a miniszteri rendelet törvényes volta, a pro­testantizmus és liberalismus védelmére, mely inkább áll prot. alapon, mint bármely egyébb napi lap, mely lapot prot. ember csak élvezettel olvashat, — helyesen mondta idézet lap hasábjain Dr. INendtvich Károly : elérkezett az idő a közel jövőben, hogy „az egyházi roppant javak államosíttassanak, mert nem érthető meg, mi czélból legyenek a papságnak e roppant jövedelmei, hogy ezek segedelmével maga az állam és a nemzet czéljainak ellenére dolgozzanak, vagy azokat erkölcstelen czélokra pazarolják!" Használjuk a jelent, mienk a jövő! Most hasz­náljuk, midőn azok jajdulnak fel törvény, alkotmá­nyos kormány, koronás királyunk óhaja ellen, kik­nek ős magyar hazánkban ősi királyaink adtak gond­nélküli boldog otthont. Most használjuk a jelent, mi­dőn a királyi szív sebe még be nem hegedt, hogy egyetlen fiának hullájától hidegen s némán vágyott a kath. főpapság távol állani. Most használjuk a je­lent, midőn az ország urnájából kikerült Ítélet is fenyegetéssel, Róma felülbirálatával fogadtatik! Le­járt az az idő, hogy akár Rómából, akár a püspöki rezidentiákból Magyarország sorsa kormányoztassék ! Használjuk az időt, — s mienk Unióval — feltét­lenül mienk a jövő ! A napilapokat irányelveikben megismerni alkal­munk, szerencsénk volt vala s ha a kath. klérusnak van organuma, illő, hogy vagy teremtsünk magunk­nak a politikai élet terén az áramlattal futó napi­lapot, vagy szegődjünk egy félénk hajló rokonszen­vesbhez, de mely bánt s kisebbítésünkre tör, azt egy­háziaknak és világiaknak pártfogolni lelkiszolgaság ! Czuppon Sándor kővágó-eörsi ev. lelkész. Észrevételek a „zsinati előmunkálatok"-ra. Ezen előmunkálatoknak az „Egyházmegye" meg­alkotásával és szervezésével foglalkozó pontjai szinte nagyon eltűrik az észrevételeket, illetőleg igen hoz­zájuk fér a bírálat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom