Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - A soproni „Kis János” ünnep

374 saságtól Heinrich Gusztáv egyetemi tanár, a pápai ref. főiskolától Révész Kálmán és Szabó Károly tanárok, egy theologus az önk. kör alelnöke. A csurgói ref. főgymnaziumtól Kulcsár Endre a Csokonay kör elnöke, a helybeli összes tanintézetek a városi tanács Finck János vezetése alatt a soproni „Irodalmi és művészeti kör", a soproni ev. gyülekezet, a soproni felső és alsó, győri, kemenesaljai, vasi közép esperesség, a megyesi és szt. andrási gyülekezetek, az ügyvédi kamara, a helybeli izr. hitközség, a reáliskolai önk. kör képviselői. Jelen volt Veres József orosházi lelkész és orsz. képviselő, a társaság egykori elnöke, Kis Gyula földbirtokos Kis János unokája, a vidékről több lelkes magyar, a kik többnyire a lyc. növendékei, a társaság tagjai voltak. Üdvözlő iratokat küldtek a szarvasi ev. főgymn., a selmeczbányai ev. főgymnazium és a Petőfy kör, melynek alelnöke Klein Béla költeményt is irt az ünnep alkalmából a békéscsabai ev. gymn., az eperjesi ev. collegium és magyar társasága, az iglói ev. főgymn. önképző köre, a pozsonyi lyc. önképző köre, a pozsonyi theologiai akadémia tanári kara. dr. Berzeviczy Albert államtitkár, dr. Markusovszky Lajos min. tanácsos felesége Kis Zsóíia, Kis János unokája nevében kérte, hogy a magyar társaságot az orsz. közegészségi egyesület tagjai közé iktathassa, illetőleg az egyesület „Trefort" alapja részére a husz frt alapítványt lefizethesse. Guggenberger alesperes, Sántha Károly az ismert egyházi költő, Támer János némedi lelkész, Pap Henrik festő, szintén küldtek üdvözlő levelet. Torkos László, ki a társaságnak, az ötvenes évek végén legmunkásabb tagja volt, jelenleg irodalmunk kiváló alakja, szép költeményben emlékezett meg a társaságról. Ez adatok fényes bizonyságot tesznek arról, hogy a lyceum ünnepe nem egy kis kör ünnepe volt csupán, hanem egyesítette érzelemben az egész nemzetet. Az emlékünnep a kaszinó nagytermében folyt le és zsoltár-énekléssel kezdődött. Poszvék S. magvas beszédben méltatta az ünnep jelentőségét. Rajzolta a magy. történet legszomorúbb korszakát, midőn a nemzeti nyelv üldözött volt a hazában, s a nemzetiség érzése még fel nem ébredt. Kisnek lelkesedését, mely az ország határszélén az idegen cultura tőszomszédságában a magyar nyelvnek és irodalomnak menedéket teremtett. Feltüntette Kist, mint nemzeti költőt, kinek czélja az volt, hogy „hazánk boldogságának előbbvitelében minél hathatósabban munkálkodhassék." Beszéde végén lehullt a lepel Kis János képéről, melyet Papp Henrik, Benczúr tanítványa festett. Csengey Miklós VIII. o, tan. az ünnepelt költőnek „Sopron tájékához" czimű költeményét szavalta. Az egyesített énekkarok Kis János hajós énekét adták elő, melyet Kapi Gyula zenésített meg. Kovács Sándor theologus a magyar társaság történetének vázlatát olvasta fel. Aschendorf József theologus alkalmi költeményét szavalta. Az ünnepet Kölcsey „Hymnusa" fejezte be. Király Béla tanár úr vezetése alatt. D. u. 1 órakor közebédre gyűltek össze a vendégek a casinó kistermében. Az első felköszöntőt Radó Kálmán mondta a királyra, „kinek jogara alatt a magyar cultura többet haladt pár évtized alatt, mint előbb évszázadokon keresztül." Karsay püspök az akadémia, Kisfaludy-társaság képviselőit. Domanovszkyt, s Heinrichet, Schreiner Károly dr. az egyházkerület elnökségét, Karsayt, s Radót, Poszvék Sándor lyceumi igazgató, Kis János vérrokonát Kis Gyulát, s szellemi rokonait, a testvérintézetek képviselőit, Arndt J ános a társaság elnöke, a társaság élő elnökeit, Müllnert, Poszvék Gusztávot, Domanovszkyt, Gombócz Miklóst, Verest, Góbit, Marusákot s Fejért, Domanovszky s Radó az ifjúságot, Veres a művelt magyarság s magyar műveltség harczosát a magyar társaságot köszöntötte fel. Az ifjúság nevében Pröhle Vilmos szólt, éltette az ifjúság pártfogóit, Fejér Lajos felolvasta az üdvözlő leveleket s taviratokat, Prónay Dezső báró egyetemes felügyelőét, Thebusz zólyomi lelkészét, Takáts Dénesét, Szigethy Henrik dr. egyetemi tanársegédét, Bognár Gézáét s több hazai főiskoláét s önk. körét. Az ünnep reggelén megjelent a magyar társaság története 8 iven, melynek függelékében nyilvánosságra kerültek a magyar társaság levéltárában őrzött irodalomtörténeti fontosságú levelek, Kisnek 8, Kazinczynak 2, Döbrenteynek, Vörösmartynak egy, Székácsnak 1, Kultsárnak egy eddig ismeretlen levele jelent meg a füzetben. A munka szerzője Kovács Sándor III. éves theologus. Az ifjúság pártfogói gondoskodtak arról, hogy az ifjúságra e napot emlékezetessé tegyék dr. Haubner Rezsó 50, Rupprecht Kálmán 25. Gebhart József 20 frtot, Lenk Gyula 80 liter bort adott az alumneum megvendégelésére. Ajkay Gyula sárvári főszolgabíró 20, Andaházy László orsz. képviselő 10, Tóth Sándor szil-sárkányi lelkész 2 frtot ajándékozott a magyar társaság czéljaira. Az elhunyt költő képe a lyceum nagy termét ékesíti immár, a kegyelet dicső ünnepe lezajlott, — de a harcz nincs elvégezve még. Kis János tetemei a soproni ó temetőben a lelkészek közös sírboltjában nyugosznak, a kik végtiszteletességnél jelen voltak s testét az örök küzdelem hónából az örök nyugvás hónába kisérték, még megismerik a koporsót, de a jövendő rejtett utait nem ismeri senki s a nemzetéért annyit fáradt nagy iró talán jeltelen sirban fog elporladni? Kegyelet szent tüze! Ne aludjék még ki hevitő lángod, gyújtsd még egyszer lelkesedésre az emberi sziveket, emelj külön sirdombot Kisnek, állits föléje emlékoszlopot ! Az egyháznak, melyet Kis élte fogytáig híven szolgált a nemzetnek, melynek irodalmát gazdagította, a magyar társaságnak, melyet alapított s félszázadon át szellemének fényével vezérelt : adjon a mindenható boldog jövendőt ! ! ! ^liftül, — Az előfizetések megújítását s a hátralékok törlesztését kéri a szerkesztő. — Ö Felsége a király a ráczborjádi ág. hitv. ev. leánygyülekezetnek templom- és iskola építésre legkegyelmesebben 100 frtot adományozott. — A tállyai ev. egyház száz éves jubileuma. A tállyai ág. ev. egyház, melynek kebelében hazánk nagy fia, Kossuth Lajos született és megkereszteltetett, f. év. okt. 31-én egész csendben megünnepelte temploma felavatásának százados évfordulóját. — E jubileumot az egyház a maga kis körében, a város lakosainak felekezeti külömbség nélküli tömeges részvétele mellett ülte meg roskadozó templomában. Az egyszerű ünnepély fénypontja az oltári ima volt, melyet Nagy tiszteletű Farbaky József főesperes mondott. Ez ima, az ékesen szóló főpap ajkairól, feltárta a változatos multat, a sivár jelent, s a filoxera pusztítása által kétségbeejtő jövőt; a mi mégis a múltért a hála, jelenben a vigasz, jövőre nézve egy szebb remény szózatja volt. — Az alkalmi beszédet a helybeli lelkész mondotta. — A hálaadó isteni tisztelet végeztével ünnepélyes százados közgyűlés tartatott, melj

T először is a roskadozó templom gyökeres renoválását s Kossuth Lajos itteni megkereszteltetését megörökítő emléktábla felállítását határozta el. — Az egyház a mult év végén „esdő szózatot" bocsátott ki, melyben nyomasztó helyzetét őszintén feltárta, s felhívta a haza fiait s leányait e templomnak nemzeti kegyeletbőli megmentésére. E felhívás nem is maradt eredménytelen, bár az egyház és a haza fiai és leányainak áldozatkészsége több oldalról is igénybe vétetett, mégis az ország külömböző részeiből, felekezeti külömbség nélkül küldött adományokból körülbelül 6500 frt folyt be. Bár ez összeg távolról sem elégséges a tervbe vett építkezésre, mégis az épít-