Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

1890-11-08 / 45. szám

Nyolczadik évfolyam. 45. szám. Pozsony, 1890. évi November 8-án. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom : RA szunyadóban maradt izgalom" (Kund Samu.) Vegyesek. — Pályázatok. — Észrevételek a „Zsinati előmunkálatokéra. (Holles Dani.) — Belföld. — „A szunyadóban maradt izgalom," A „Budapesti Hirlap" 292. számában olvasám, hogy a herczegprimás 5951. sz. leiratában óhajtandónak tartotta, miszerint az 1868. LUI. t.-cz. revisióját ne csak a klérus követelné, hanem a hivő nép egy nagyobb részével együttesen sürgettessék az meg. Magas rangú felsőbbjeim óhaja nekem parancs, igy elméikedék Bogisich Mihály prépost úr ; és hogy „az alvó oroszlánt felrázza és a fővárosi esperesi kerület 300.000 róm. kath. lakói impozáns módon, a tekintélynek s hatalomnak oly súlyával fejezzék ki az egybehívandó nagygyűlésen óhajukat, mely a magyar képviselőházat az idézett törvény tarthatatlanságáról meg fogja győzni," az esperesi kerület őszi gyűlésének főtárgyául ezen egybehívandó nagy népgyűlés módozatainak megállapítását tűzte ki sebtében. Mindenki saját szavainak legjobb tolmácsa. A herczegprimás táviratbán kijelentette, hogy a budapesti papsághoz irt levele egyszerű, minden utasítás né 1küli válasz a tavaszi gyűlés jkvére, melyben e jegyzőkönyv egyszerűen tudomásul vétetik, de semmiféle mozgalomra utasítás nem adatik. 0 eminencziájának ezen óhaja is természetesen parancs volt Bogisich prépost úrra. És midőn ezen felül még megérkezett kezéhez a herczegprimás express levele, melyben a gyűlés egy

Tbehivóját és a nagygyűlés első tervezőjét utasította, hogy az elkeresztelések ügyében az országgyűléshez intézendő kérvény s a tervezett nagygyűlés kérdését az esperességi gyűlésen ne vitassák, ezen gyűlésen röviden kijelentette, hogy a szólást az elkeresztelés ügyéhez a primási rendelet következtében senkinek sem engedi meg. Az esperességi gyűlés nem volt ugyan nyilvános, némi hirek mégis kiszivárogtak annak lefolyásáról. Ugyan a fent idézett napi lap 293. számából tudtam meg, hogy az elnökileg felvetett, s ismét elnökileg félretett kérdéshez nem szólt senki. Tehát az előbbi szándék megváltoztatásával az elkeresztelési ügyet nem viszik sem a kath. kör helyiségébe, sem a vigadóba, sem a városház dísztermébe, sem az utczára, sem az országgyűlés elé, a „különböző körülményekre való tekintettel és nehogy az ügy jobban elmérgesedjék." Hanem Bogisich Mihály prépost úr ily czim alatti levélben: „Mit akart a budapestiespereskerület papsága?" belevitte a „Magyar Államba." A levél harczias, az evang. papságot vakmerően megtámadó szövegezése, a méltatlan megtámadás visszautasítását hivja ki. E nyilt levél szerint a prépost úr a gyűlésen kimutatta volna, hogy a kétfelekezetű protestánsok gyűléseiken 20 év óta felszámlált „sérelmes jaj kiáltásaikkal az országot tévedésbe ejtették." Nem a jajkiáltás volt sérelmes, méltóságos prépost úr ! Ha csak bizonyos embereknek, kik sértegetni szeretnek, fülét nem sérti a sérelem miatt felhangzó jogos panasz nyilvánítása, hanem a sérelmek miatt, melyeket „félszámláltunk" nyilvánult a panaszszó. Tudomásunk szerint a panaszfeljelentések önigazolás végett le is származtattak a bepanaszoltakhoz. Ha ezek közül egyik másik ki tudta volna mutatni, hogy a kormány tévedésbe van ejtve, vissza jött volna a válasz, hogy alaptalan panaszokkal ne kiméletlenkedjlink. Ily válasz egy sem érkezett! Emlékszem ellenben ily válaszokra, hogy „N. N. lelkész eljárását helytelenítettem." Mibe vették ezt a szelíden megintett és a többi lelkészek, nem tudom. A sérelmek száma azonban légióvá növekedett ! Midőn a büntetőtörvény életbe lépett „a kath. papokat a biróságok elé hurczolták az elkeresztelés miatt, melyet kihágásnak, bűnténynek akartak kvalifikálni, de a melyet a magyar judikatura visszautasított." A magyar judicatura az itélet hozatalánál a prot. felfogás alapjára helyezkedett, mely szerint a keresztség a kereszt, anyaszentegyházba való felvétel, de nem a keresztelőnek hitfelekezetébe való felvétel, azonban kérdezem méltóságos prépost úr, vájjon ez a róm. kath. egvháznak is hitnézete-e, elve-e? lvérde-