Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A Tolna-baranya-somogyi alesperes körlevele (Guggenberger)

Nyolczadik évfolyam. 43. szám. Pozsony, 1890. évi Október 25-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 s 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. JA EGJELEN HETENKENT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TZR-SZTYÉÜKTSZIK^Sr FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom : A Tolna-baranya-somogyi, alesp. körlevele. (Guggenberger.) — Értesítők. (Markusovszky Sámuel.) — Belföld. — Vegyesek. A Tolna-baranya-somogyi ev. egyházmegye alesperesének a tanév elején a lelkészekhez és tanitókhoz intézett körlevele. Tisztelendő Tiszttárs — tisztelt Tanitó Urak ! Megkezdődvén mindenütt a tanév és újra elkezdődvén a sz. aiunka, melynek feladata és czélja az életnek hasznavehető munkásokat, a hazának hű fiakat és egyháznak munkás és áldozatkész tagokat nevelni, engedjék meg fontos és nehéz munkájokhoz erőt, egészséget, kitartást és Isten áldását kívánnom. — Adja a jóságos Isten, hogy — ha majdan egykori tanítványokkal az élet küzdterén mint bajtársakkal találkoznak és nemes törekvéseikben velők vállvetve műkődnek ; hadd mondhassák el büszkén : ezek a mi tanítványaink ! ezek pedig, midőn munkájukban megőszült tanítóikkal kezet szoritanak, hálás szívvel emlékezzenek mind arról, mit önöknek köszönnek ; egyház és haza pedig áldva említse nevét azon férfiúnak, ki „bár szegény, de mégis sokakat gazdagít" és ki bár szerényen és jóformán elrejtve a világ szeme előtt végzi munkáját, munkájának eredménye és gyümölcse mégis meglátszik mindenütt és mindenkor, hol és mikor az élet tettre hívja az ő munkásait. De meglátszik ennek ellenkezője is. A mely tanitó fölületesen és csak félvállról teljesíti kötelességét, annyira a mennyire elvégzi az elészabott tananyagot, nem csüng szeretettel az ő munkáján, kénytelen-kelletlen tölti idejét az iskolában és elcsíp a tanidőből, a mennyit csak elcsíphet a nélkül, hogy durva mulasztással vádolhatnák : az olyan tanítónak is nyoma marad a gyülekezeten, még pedig oly mély, hogy emberöltő kell sokszor ahhoz, hogy a múltnak mulasztásai helyrepótoltassanak. És mely gyermekkel lelkiismeretlenül bántak az iskolában, az nem csak, hogy szellemi koldusként lép ki az életbe, hanem az iskolának is nem lesz barátja és abban időpazarlást és felesleges költekezést lát. Ritka jelenség, hogy találkozzék, ki mondja : engem kevésre tanítottak az iskolában, akarom és kivánom, hogy fiam többet tanuljon mint én tanultam. Hála Isten ! a mennyire én ismerem egyházmegyém iskoláit, azok nem ily sötét, de nemcsak hogy nem ily sötét, hanem kedves és barátságos képet nyújtanak. De a szerzett tapasztalatok nyomán még is egyet szükségesnek tartok most a tanév elején a tanitó urak lelkére kötni, a tiszttárs urakat pedig igen kérem, hogy azt éber figyelemmel kisérni sziveskedjenek. Hogy ez mi legyen? elmondom azonnal. Ugyan is tudvalevő dolog, hogy azon régi szokásunkkal, miszerint a Szentírást, nevezetesen az uj testámentumot, olvasókönyvül használtuk az iskolában, a tanügy terén bekövetkezett átalakulás következtében felhagytunk. A tananyag tetemesen kibővült, a tanmód megváltozott, a káté, sz. írás és énekes könyv hármas uralma helyébe pedig az uj tankönyvek léptek. Hogy sok régi szokással fel kellett hagynunk, az bizonyos, de eddigi tapasztalataim szerint nem tartották meg mindegyik iskolában azon szokásokat, melyek nemcsak jók, hanem ev. keresztyéni egyházunk szempontjából feltétlen szükséges, hogy megtartassanak és gondosan ápoltassanak. Ugyanis a bibliának mint olvasókönyvnek való mellőztetése folytán itt-ott oly jelenségekkel találkozunk, melyeket szó nélkül hagynunk nem szabad. A biblia az iskolában alig kell, a bibliai könyveket a gyermekek nem tanulják, a bibliai helyeket csak nehezen, vagy épen nem birják felkeresni, az evangeliomokról és epistolákról meg mit sem tudnak, de még a keresztyéni ünnepek jelentőségével sincsenek tisztában. — Egy simul tán iskolában, hol protestáns, — katholikus, — óhitű, — unitárius, — zsidó és nem bánom még török gyermekek is vegyest taníttatnak, megengedem, hogy ez jól és helyesen van ígv, de egy tisztán protestáns iskolától, mely egyházának