Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Egyetemes gyűlés

'342 szerű egyháznak hazánkban egy voltát s annak egyetemes gyűlésén és zsinatán legfőbb hatalmát; — az a szellem tehát, mely fajok és nyelvek különböző volta daczára is egy Urat, egy mezőt, egy tűzhelyet, egy oltárt ismer, s utóbbi előtt leborulva munkálni fogja az igaz békére valókat, vallja és munkálja hazánk sorsával Összeforrt egyházunk elválhatlanui egy voltát. Ily meggyőződéssel és elhatározással igérem közreműködésemet. Tiszai kerületünk és igénytelenségem, egyházunk ősi szellemének hatása alatt, barátságos hang gyanánt fogunk ezutánra is az egyetemes összhangba vegyülni, s összes törekvésünk oda fog irányulni, hogy egyetértő közreműködéssel munkáljuk egyházunk közjavát lelkesen. Ily módon bemutatva magamat, köszönöm a méltóságos elnök ur kitüntető figyelmét, ajánlom magamat ismételten atyafiságos jóvoltába. B a 1

1 i k Frigyes dunáninneni püspök úr igy szólt : Midőn a dunáninneni egyházkerület rendeletéből megjelentem, már megjelenésem által akartam kifejezést adni, hogy egy test akarok lenni az egyetemes egyházzal. Ez irányban akarok munkálkodni. Átvettem a boldogult püspök örökét, hogy annak nyomdokain haladjak, komolyak a napok, melyek előtt állunk, kell, hogy egyek legyünk. Kötelességeinket kell teljesíteni a haza iránt, az ellentétek, melyek voltak, ellenségesek nem lesznek, ezt Isten színe előtt fogadom. A régi ügyekből kifolyó határozatok, melyek most tárgyalás elé kerülnek, nem olyanok, melyek az egyház és a közhaza érdekével összhangba hozhatók ne volnának. A testvéri jobbot nyuitja a kerület. A testvérek barátságába ajánlom magamat és az egyházkerületet. Majd br. Prónayhoz fordult a szóló s köszönetet mond annak azért a szives üdvözletért, mely munkájában lelkesíteni fogja. Br. Prónay Dezső egy. főfelügyelő rövid szavaiban meleg köszönetét tolmácsolja a két püspöknek az imént tett nyilatkozatokért, melyben azt látja, hogy az egyetemes gyűlés szivéhez szóltak. Különösen kiemeli Baltik Frigyes püspök nyilatkozatának súlyát és fontosságát, mert ez reményt nyújt arra, hogy a dunáninneni kerület, melynek bizalmát a püspök teljes mértékben bírja, feladatának minden irányban meg fog felelni. Isten áldását kéri az egyházegyetem ez együttműködésére. K a r s a y Sándor dunántúli püspök, az egyetemes gyűlés egyházi elnöke, mint a régi gárda egyedül élő tagja szól. Mélyen meg van hatva ifjabb püspöktestvéreinek imént elhangzott meleghangú és rokonszenves szózatai által. Szeretné, ha azokat az egyetemes közgyűlés kötelező ígéreteknek tekintené s egyszersmind örömének kifejezése gyanánt egész terjedelmükben jegyzőkönyvébe is beigtatná. Zelenka püspök ugyanezt indítványozza Prónay Dezső báró megnyitó beszédére vonatkozólag, a mit a közgyűlés el is fogadott. Ezután a bizottságokat egészítették ki és választották meg. A jegyzőkönyvi tárgyak során szőnyegre került Mudron Pál esperességi felügyelő kiewi utja. Ámult évi egy. gyűlés tudvalevőleg megbízta a dunáninneni kerületet ez ügy megvizsgálásával és a vizsgálat eredményének előterjesztésével. A kerület a turóczi és nyitrai esperességekre szállította le ezt, melyeknek beküldött jelentései alapján a megbízott kerületi gyűlés indítványozza, miszerint térjen az egyetem napirendre e kérdés felett. Ez azonban nem ment oly könnyen. Csak hosszú heves vita után fogadták el végre mélt. Radó Kálmán ker. felügyelő úr ekképen formulázott indítványát: „Mondja ki az egyetemes közgyűlés, hogy tekintettel a dunántúli kerület püspöke által tett békés nyilatkozatokra, és arra, hogy a nevezett kerületnek jelenlevő több képviselője is igazolja, hogy az egyetem által a mult évben elrendelt előnyomozás megtörtént: az egyházkerület jelentését az egyetemes gyűlés tudomásul veszi. Alighogy bevégződött ez ügy, — újra egy oly kérdés merült fel, mely a szenvedélyeket felkorbácsolta. Ez volt: a dunáninneni egyházkerület kérvénye az anyakönyvek magyar nyelven való kötelező vezetése ellen. A felidézett viharos vita végeredménye az lett, hogy az egyetem elvetette a dunáninneni ker. peticzióját. Az idő előhaladottsága miatt az elnökség a gyűlést e napra befejezettnek nyilvánította ki, s a gyűlés folytatását a holnapi napra halasztotta. Másnap (okt. 9:) a gyűlés először a tegnapi ülésről szóló jegyzőkönyvet hitelesítette s azután tárgyalták folytatólag, a mult évi jegyzőkönyv alapján, a fennforgó kérdéseket. A tavalyi jegyzőkönyv 8. pontjánál, — mely elveti a dunáninneni ker. gyűlés azon kérelmét, hogy az 1882. évi egyetemes gyűlési jkv. 5. pontja, mely a panslavismust canoni vétségnek nyilvánítja, törültessék, — újra elkeseredett vita keletkezett, mit azután az egyetemes gyűlés általános helyeslésével hozott azon határozat rekesztett be, miszerint a közgyűlés a mult évi határozatot változatlanul fentartja, a dunáninneni egyházkerület kérelmét figyelembe nem veheti, s azt nem teljesíti. Következett az egyetemes tanügyi bizottság évi jelentése az 1889—90-diki iskolai évben kifejtett működésről, melyet a bizottság jegyzője, Böhm Károly, budapesti főgymn. igazgató adott elő. Csekélyebb indítványokon kívül (a gymn. rendtartás kinyomatása 800 példányban stb.), melyeket az egyet, gyűlés változatlanul elfogadott, különösen két tárgyra hítta fei az egyetemes gyűlés figyelmét. Az egyik az, hogy a miniszteri érettségi vizsgálati utasítás 15. §-a következtében a VIII. osztály tanulási ideje a tantárgyak nagy kárára szerfelett megrövidíttetik, a min a bizottság úgy vél segíthetni, hogy az Írásbeli érettségi dolgozatok ne junius 1-jéig, hanem általánosan 8 nappal a szóbeli érettségi vizsga előtt terjesztetnének be a felekezeti főhatósághoz, — mit az egyetemes gyűlés P o s z v é k Sándor, soproni lycz. igazgatónak pártoló, F i s c h e r Miklós, iglói igazgató ellenző felszólalása után változatlanul elfogadván, a közoktatási minisztériumhoz ez iránt felterjesztést tenni határozott. A másik tárgy, mely élénk vitát kezdett provokálni, a görög nyelv kérdése volt. Az egyetemes tanügyi bizottság a görög nyelv tanítását szükségesnek véleményezte azon kitűnő szolgálatok miatt, melyeket ezen nyelv a protestantismusnak eddig is tett s ezen túl is tenni hivatva van. Ezzel szemben állott azon tény, hogy néhány evang. főgymnásium ideiglenesen már ez évben is berendezte a minisztérium által tervezett póttanfolyamot. Az erre kifejlett vitában Hunfalvy Pál, az egyt. t. biz. elnöke, tagadásba vette, hogy egyes patronátusoknak joguk volna