Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Észrevételek a „zsinati előmunkálatokra” (Holles Dániel)

Nyolczadik évfolyam. 41. szám. Pozsony, 1890. évi Október 11-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre tí frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 n Egy szám ára: 12 kr. o. é. /V\EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza ti sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom : Észrevételek. (Holles Dániel.) — Értesítők. (Markusovszky Sámuel.) — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. a „zsinati előmunkálatok"-ra. Valami homályos sejtelmem van ugyan arról, hogy az a zsinatot előkészítő irodalom már talán „sok is a jóból;" de mivelhogy a tárgy végre mégis annyira fontos s oly nagyon általános érdekű ; mint­hogv a zsinat sikeres és a közszükségnek megfelelő munkálkodását egyedül az evangélikus, jól formulázott és kellő figyelemben tartandó közvélemény biztosítja csupán ; a közvélemény pedig nemcsak a nagy­tudomány 11 zsinati bizottságok munkálataiból, hanem a nagy közönség lehetőleg szabatos, de mindenek felett őszinte nézet nyilvánításaiból is alakul : én nemcsak, hogy a sűrű czikkezést nem kárhoztatom, a több rendbeli egyházi lapok t. szerkesztőit pedig nem tudom eléggé magasztalni azért, hogy lapjaikat ezen, még legalább egy évig napirenden maradó tárgy megvitatásának.készséggel megnyitják; hanem egyszersmind arra is bátor vagyok kérni, hogy ezen én igénytelen észrevételeimnek is legyen szives nagyt. Szerkesztő barátom helyet szorítani. Igyekezni fogok lehetőleg röviden irni, azt azonban mégsem igérein, hogy hely szűke miatt azon észrevételeimből, melyeket előterjeszteni szük­ségeseknek tartok, bár csak a kevésbbé fontosakat is lealkudni hajlandó leszek. Valamennyi esperesség zsinati bizottságokat választott, hogy az ő munká­lataik által a századéves fontos cselekményhez ő is kellő súlylyal hozzájárulhasson : mondja el a maga nézetét kiki nviltan, őszintén, hogy ama bizottságok ügyszerető és véleményadásra kétségen kívül leg­hivatottabb tagjai akár látókörük szélesbítésére, akár pedig azonos nézeteik támogatására szemelvényeket szedhessenek belőlök, — itt is igaz lévén a köz­mondás: „több szem többet lát." Az én észrevételeim „A magyarhoni ágost. hitv. evangélikusok zsinata számára tárgyalási alapul készült előmunkálatokra" általánosak és a részletekre ki­terjedők. Ezen előmunkálatok szerkesztője, kiváló tisztele­tünkben álló egyetemes főjegyzőnk Győry Elek úr azt mondja hozzájok irott előszavában: (7. lap, utolsó bekezdés.) „Az 1870 óta lefolyt idő s az ezen idő alatt az egyházi rendezés körül kifejtett tevékenység eredménye megérlelte lassankint a meggyőződést, hogy nem czélszerű a legközelebbi zsinat működését egyházunk kü 1 - és beléletének minden nyilvánulására kiterjeszteni nemcsak azért, mivel ekkép igen nagy terjedelmű és ennél­fogva számtalan meddő vitára is alkalmat nyújtó lenne az anyag; hanem azért is, mivel ekkép igen hosszára nyúlnék s túlságos megterheltetéssel járna a zsinat, stb." s az irányadó körökben megérlelődött ezen meggyőződés, különösen ha az már elfogadott elv volna, egészen alkalmatos volna minden, az elő­munkálatok pontjai között elő nem forduló javaslat, óhajtás, sőt bármely, már tovább alig halasztható intézkedés visszautasítására, „a meghatározandó szer­vek működése," vagy végre „az esetleg később tar­tandó zsinat elé leendő utalására." Pedig hát vannak egyházi életünknek oly szükségletei, melyek „egy­házunk kiil- és beléletének minden nyilvánulásai" rovatába nem sorozandók, de azért az „előmunkálatok" pontjai között sem foglalnak helyet. Az egyház törvényhozó testületének, a zsinatnak első rendű feladata ugyan magát az egyházat, a hivők seregét ellátni világos, könnyen alkalmazható törvé­nyekkel; első kötelessége gondoskodnia arról, hogy az egyház kormányzásában a kellő rend, fegyelem és igazságszolgáltatás meglegyen; hogy szabadságát és függetlenségét bármely oldalról jövő megtámadás ellen egyesült erővel tudja védelmezni; hogy saját hitelvei szerint való felvirágzásának feltételeit és eszközeit módja legyen megtartani és gyarapítani s hogy fékezni tudja azokat, a kik szolgálatában állanak s túlkapásaikkal mégis merényleteket tesznek akár

Next

/
Oldalképek
Tartalom