Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Nagyt. Gallé Andor pestmegyei alesperes jubileuma

324 jogakadémiában 64, és a tanítóképzőben 36 hallgató volt beirva. 7. A felső-lövői ág. hitv. evang. nyilvános tanintézetek értesítője az 1889 — 90. tanévről. Az értesítő magyar s német nyelven van szerkesztve. Bevezető értekezés: „Der mutinensische Krieg" Briebrecher Rezső tanártól. A tanintézet áll VI osztályú gynmasium és VI osztályú reáliskolából és tanítóképzőintézetből, mely utóbbi négy, az I—IV reál- és gymnasiumi osztályokkal párhuzamos praeparandiai és azonkívül négy képezdei évfolyamból áll, melybe oly 15 éves ifjak léphetnek, kik 4 gymnasiumi vagy reál-, vagy polgári iskolai osztályt sikerrel bevégeztek. A két középiskola internátussal van összekötve, melyben 60 — 70 tanuló fogadható be. Egy-egy benlakó tanuló teljes ellátásért 265 frtot fizet. A tanári kar 9 rendes tanárból és 5 hitoktató s melléktanárból áll. A tanítás a gymnasiumban az evang. egyetemes egyház tanterve nyomán halad, a reáliskola jobbadán az állami tantervet követi. A tannyelv magyar-német. A tanulók száma a gymnasiumban 70, kik közül 31 ág. hitv. ev. vallású, a reáliskolában 63, ezek között evang. vallású 26. A tanítóképző intézet két csoportjában 54 tanuló volt beirva. A két középiskola V. és VI. osztályú tanítványai a lefolyt tanév elején „Arany János önképző kör"-t alakítottak, melynek czélja magán szorgalom utján az ismereteket bővíteni, a magyar és német nyelvben lehető tökélyt szerezni, mely czélt a lefolyt iskolai évben 27 magyar és 7 német dolgozattal és 36 bírálattal valósította meg. A kör könyvtára magyar és német munkákkal gyarapodott. Az értesítő végül kimutatást közöl a tanintézet, főleg a tanítóképzőintézet javára a lefolyt isk. évben befolyt adományokról. 8. Az iglói ág. hitv. evang. főgymnasium értesítője az 1889—90-iki tanévről. Közli Fischer Miklós e. i. igazgató. Az „adatok a tanintézet ez évi történetéhez" jelentik, hogy a főgymnasium tanári kara a gymnasiumi tanács határozatából teljes mértékben az állami tantervet iparkodott életbe léptetni. Továbbá ezeket olvassuk: „szem előtt tartván azon fontos szerepet, melyet társadalmi és culturalis viszonyaink között a német nyelv úgy az életbén, mint a tudomány terén játszik a tanuló ifjúság érdekében, és hogy eleget tegyen a szülők évente igen gyakran hangoztatott kívánságainak, a gymnasiumi tanács a német nyelvet az állami tantervtől eltérőleg már az I. osztályban hetenkénti 3, a II. osztályban szintén hetenkénti 3 órában taníttatta. Ezen 6 óra részint a magyar nyelvi, részint a rajzoló geometriai oktatásból vétetett el." Az iglói ág. hitv. evang. főgymnasium tehát a német nyelv tanításában még az állami iskolák tantervén is túlliczitálni akart. — Hogy ezen túlbuzgóságból eredt intézkedés felesleges, kitűnik az értesítő következő passusából, mely szerint „sok alkalma nyilik a tanulónak Iglón, hogy a német nyelvet elsajátítsa ; német szót hall az utczán, szállásán, az iskolában német ajkú tanulótársaitól, sőt a német ajkú növendékekre való tekintetből a többi algymnasiumi tantárgyakban a feladott leczkék német nyelven is magyaráztatnak. Egyéb tantárgyak beosztásában is eltérések voltak, igy a VII. osztályban a görög nyelv hetenként nem 5 (mint az állami tanterv követeli) hanem csak 4 órában taníttatott, és a görög nyelvtől elvett ezen egy óra a történelem tanítására fordíttatott; az I-ső osztály latin nyelvi óráinak száma szintén egygyel kisebbíttetett. — Nem kérdezzük e hel\

Ten, hogy vájjon paedagogiai szempontból helyes eljárás-e egyszerre két idegen nyelv tanítását megkezdeni, mint pl. Iglón az I-ső osztályban a latin és német nyelvet, de joggal kérdezhetjük azt, melyik felettes hatóság engedte meg, hogy az iglói főgymnasiumi helyi tantervében a német nyelv tanítása a magyar nyelv rovására akkora tért foglaljon el? Hogy a cultusminiszterium ilyen intézkedést megsemmisített volna, azt egy községi gynmasium hasonló esetéből bizton következtethetjük. Értjük ugyan az iglói főgymnasium érdemes tanári karának a német nyelv intensiv tanításával czélba vett hazafias intenczióját, de a választott utat a czél elérésében nem helyeselhetjük. — A tanári személyzet 15 tagból áll. A tanításban, mint már említettük, az állami tanterv szolgált irányadóúl, bár nem tudjuk, hogy miért, mert az intézet államsegélyt nem kap. A tanulók száma volt 432, ezek között ágostai evaugelikus 124. A tannyelv magyar. Érettségi vizsgálatra jelentkezett 50 tanuló ; szóbelire bocsáttatott 44, jelesen érett 4, jól 17, egyszerűen 18. Önképzőkör kettő volt, magyar és német. A magyarnak volt 95, a németnek 35 tagja; továbbá a dalkörnek 40, a zenekörnek 12, a gyorsíró körnek 9, a tornakörnek 41, a vívó-körnek 13 tagja volt. Franczia nyelvet 42 tanuló tanúit. Ösztöndíjakban, jutalmakban és egyéb segélyezésekben 126 tanuló részesült. A segélyezett összeg 1397 frt 91 kr. A tanszergyüjtemények örvendetesen gyarapodtak. A tápintézetbe 173 tanuló vétetett fel, ingyenes volt 35 tanuló. A tápintézet tőkéje meghaladja a 10,000 forintot. (Folytatása következik.) Markusovszky Sámuel. 111 sp 11 a, Nagyt. Galle Andor pestmegyei alesperes jubileuma (Folyt.) A nyert tálentomokkal miként sáfárkodott; mert Isten minden adományának megvan a maga czélja, hivatása, feladata : vagyonnak, hivatalos állásnak, lelki tehetségnek. Mutatja e működése a rábízott gyülekezet életén a jó gyümölcsöket, — a hitélet, a vallásosság, a jó erkölcs gyarapodott-e? Kétségtelen, hogy az általa elhintett jó mag az egyiknél 30, a másiknál 60, a harmadiknál 100szoros gyümölcsöt termett ; de ha vetés közben nem minden mag esett termő földbe, hanem némely az útra, más pedig a kősziklára, vagy a tövisek közé s nem hozott kivánt hasznot, vájjon ki okolhatná azért a magvetőt? Bizony oly hosszú életpályán nem minden remény teljesül, egyebek javát czélzó sok szép igyekezet meghiúsúl,— elfogultság, szűkkeblűség, rossz indulat, gördít akadályt útjába, megnehezíti nemes feladata kivitelében, ám ez minket el nem csüggeszt-