Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Kényes dolgok (Veres József)

300 A felsőbb fokon tehát figyelembe veszik az azt alkotó egyedek számát, miért nem a legalsónál : a gyülekezetnél ? A melyik teszi is ezt, következetlen marad ; p. o. a dunántúli javaslat, 3000-ig emeli a követek számát, azon felül az emelés megszűnik. Már pedig ha az első 3000-et méltán illeti a jog, hogy számát tekintetbe vegyék, miért nem illetné meg a további 3000-et is ? Következetes az 1869-i javaslat, midőn azt mondja: minden 2000 lélek után egy követet választ a gyülekezet. A szavazatok számát a lelkészek számához szabják a javaslatok és a gyakorlat. Pedig a gyülekezet nemcsak lelkésze által szolgál a köz evang. egyháznak, hanem segédlelkésze, levitája, tanitója által is; mentül több evang. iskolát és tanitót tart valamely gyülekezet, annál többet áldoz felekezete érdekében. Középiskoláink is nagyobbára szintén a nagyobb gyülekezetek áldozatkészégéből állanak fenn. Igaz, hogy mentül kisebb a gyülekezet, annál több esik a teherből is egy-egy gyülekezeti tagra; de viszont igaz az is, hogy annál több juthat reá a gondoskodásból is, mert kis gyülekezetben nagyobb gondot, több időt fordíthat a lelkész egyesekre, családokra ; kevés növendékű iskolában több idő jut egy-egy gyermekre a tanitó részéről. De meg nem abban az arányban kisebb ám a gyülekezet tagjainak fizetésbeli terhe, a milyen arányban nagy a lelkek száma, mert nagy gyülekezetben többet kell költeni egy-egy templomra és iskolára, nagyobb szokott lenni a lelkészek és tanítók fizetése is. Végre aránylag több családra esik ugyan a nagy gyülekezetben egy-egy lelkész meg tanitó, de több esik ám azokra a dologból is, s azok képezik — vagy legalább kellene képezniök — a kiválóbb lelkészek és tanítók előléptetési állomását, azok szolgáltatják a díj nélkül eljáró tisztviselői kar nagy részét s ezek által a kis gyülekezetek érdekét is szolgálják a nagy gyülekezetek. Teljesen méltánylom a kis gyülekezetek áldozatkézségét, mely szerint átlag nagyobb terhet viselnek (legalább azt gondolom; adataim nincsenek rá) mint a nagy egyházak tagjai s méltányosnak is tartom, hogy ezt az egyház aránylag nagyobb jog adása által viszonozza. Az iskolák száma a lelkészeké mellett meglehetősen igazságos mérték volna a szavazat jogának kiosztásában a fenntartási terhek tekintetéből, mert ha 30 család tart 30 gyermek számára iskolát, 60 család 60 gyermek számára, de kétszer akkora fizetésű tanitót tart, a fizető egyházi tag terhe egyenlő marad. De ezt a mértéket még sem lehet alkalmazni, azért, mert sok helyen községi az iskola! Az ilyen helyeken az evangélikusok nem felekezeti pénztárból ugyan, de mégis maguk pénzéből tartják fenn az iskolát; méltánytalan dolog volna az aránylagos szavazati jogban nem részesíteni őket. Az 1885-i névtár szerint a gyülekezetek igy oszlanak el népességre nézve : Lélekszám dunáninneni kerületben dunántuli kerületben bányai kerületben tiszai kerületben O) £Z3 o> N CD Ő 500 alatt 8 19 33 32 92 500-1000 24 59 67 58 208 1000—1500 23 36 41 18 118 1500—2000 17 20 24 10 71 2000—2500 8 13 11 10 42 2500—3C00 7 9 14 1 31 3000—3500 4 3 6 1 14 350;)—4000 3 1 O 1 8 4000—4500 2 1 6 1 10 4500—5000 1 — 1 — 2 5000—5500 — — — — 5500—6000 — 1 — 1 6000—6500 — — 2 2 6500—7000 — — — — 7000—8000 1 1 2 _ 4 8000—9000 — 1 1 — 2 9000-10000 1 — — — 1 1000U—13000 — — _ — 13000—14000 — — 1 1 14000 —2C000 — — — — 20000—21000 — 1 — 1 21000 -22000 — — — — 22000—23000 — 1 — 1 23000—27C00 — — — — 27000—28000 — 1 — 1 99 163 215 133 610 Lelkészek száma 103 167 227 ~ 135 632 E táblázatból kitűnik, hogy a gyülekezetek felében 1000 leieknél kevesebbre átlag 670-re esik egy választó szavazat. Szoros igazság szerint tehát azt mondhatnók, hogy minden ezer lélekre számítunk a többinél is egy-egv szavazatot, egy-egy képviselőt. Ha már most a szavazás nem gyülekezetenként, hanem küldöttek száma szerint olvastatik, akkor a kis gyülekezetek még mindig háromszor annyi szavazati jogot gyakorolnak aránylag, mint a nagyok ; mert 1000 lélekszámon alul csak 670 lévén, lelkész, felügyelő és egy küldött, tehát három fog nevükben szavazni, több ezerből álló gyülekezetben pedig minden ezerre csak egy követ jut. Ezen számítás ösztönözni fogja a kis gyülekezeteket, hogy válaszszanak felügyelőt; másrészt pedig többen vesznek részt a gyűléseken, mert befolyást nyernek ott; nagyobbat, mintha gyülekezetenkint szavaznak. Ha pedig a követek költségét nagynak találja a nagy gyülekezet, magára vethet, ha lélekszámának megfelelő mértékben nem gyakorol befolyást a közügyekre. Azon esetben, ha a lelkészek és világiak egyenlő számát következetesen fenn akarnók tartani, úgy lehetne a bajon segíteni, hogy a lelkész meg a gyülekezet küldöttje annyi szavazatot képviselne együtt, mint a mennyi gyülekezetüket megilleti. Az eddigi mód igazságtalan voltát példával tüntetem fel : — a békési esperességből, mert ott vannak a legnagyobb gyülekezetek, Csaba, Szarvas, Orosháza népessége 70,000, van — ha jól tudom — 7 szavazatuk, a többi gyülekezetek összes népessége 40,000, szavazatuk van 22. Felényi népességre háromszor annyi szavazat. Békésben megeshetik, hogy Csaba, Szarvas, Orosháza, Komlós, M.-Berény, Nagylak, Pitvaros 14 szavazata (96000 lélek nevében) Péterre esik, a többi gyülekezeteké