Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Hegyaljai evang. egyházmegye közgyűlése

278 mányi határozatot az esp. közgyűlés megsemmisített és el­rendelte az egylet bajainak megvizsgálását, még pedig az esp. számvevőszék által. Az egyházker. zsinati bizottság véleményét a közgyű­lés azzal módosítja, hogy az egyházalkotmányban a testü­leti rendszer helyett a képviseletit pártolja s hogy az egyetemes alap létesítésére nézve a dunántúli egyházke­rület javaslatát fogadja el. A néh. Czékus István püspöknek emelendő síremlékre vonatkozó javaslathoz, — úgy azomban, hogy a költség közadakozás utján szereztessék be, — a közgyűlés hozzájá­rulását adja, valamint a püspök-özvegy nyugdiját tárgya­zót kivéve, az egyházkerület által leszállított többi javasla­tokhoz is. Sajnosan jóváhagyó tudomásul vétetik a rimaszombati egyháznak kellően indokolt azon bejelentése, hogy az ed­dig feltartott elemi leányiskoláját beszüntetni s a város által f. évi szeptember l-jétől felállítandó 8 osztályú községi leányiskolába olvasztani kénytelen. A sidi lakos evang. hívek Losonczhoz való csatlako­zásukat kérő folyamodványa elutasíttatott, mivel osgyáni anyaegyházukkal törvényes viszonyukat nem rendezték. Indítvány folytán elhatároztatott, hogy az esperesség ezentúl ambulans közgyűléseket tart azon egyházaiban, melyektől meghívást kap. Erre azonnal meghívta az esperessé­get Rimaszombat és Tiszolcz, minek következtében a jövő évi közgyűlés helyéül szótöbbséggel Tiszolcz tüzetett ki. A gyűlés d. u. 4 órakor befejeztetvén, kiki ott kere­sett, ellátást a hol találhatott; mert a közebédelés, közös ér­zület, közérdek, testvéries szeretet és béke — fájdalom — mintha az esperességből eltávoztak volna. Adja Isten, hogy az uj tisztikar visszahozza azokat körébe. * A hegyaljai ev. egyházmegyének julius hó 29-ik és 30-ik napján Tokajban tartott évi közgyűléséről. Az egyházmegyei rendezet értelmében folyó évben a tokaji egyház fogadta hittestvéri és meleg szeretettel, ünnepi érzelemmel az egy­házmegyének szép számban egybesereglett küldötteit. A Miskolcz felől érkezett püspököt, főtisztelendő Zelenka Pál urat, ki mint főesperes jött beszámolni hivataláról, s azt utódának által adni, e pályaháznál a tokaji egyház küldöttsége fogadta üdvözölte nagyságos Radvány István esp. felügyelővel együtt, a kit méltán szeret és tisztel egyházmegyénk osztatlanul, mint a vilá­giak elsejét. Harangzúgás közepette vezették be ezen jele­seket s az egyházmegye küldötteit szállásaikra s harang­zúgás közepette jöttek ezek nem sokára az egyház megujult egyházhajlékához, a felszentelendő csinos Ízléses imaházhoz, ünnepélyesen volt a templom ajtaja kinyitva. A kis ima­ház az egyház és egyházmegye népével s felekezet különb­ség nélkül a város közönségével teljesen megtelt. Ének után főtisztelendő püspök úr mondott oltár előtt hatalmas felszentelő imát, kérve az Úr áldását az egyház népére, jövőjére. Ezután Mather ny Lajos, debreczeni lelkész tar­tott gyámintézeti szónoklatot Csel. 4. r. 12. verse alapjára, épületesen és ügyesen egyesítve jól kidolgozott s lelkesítő hévvel előadott beszédében az egyház múltját és jövőjét, a gyámintézet jellemzésével s az imaház fel­szentelési alkalmával. Az ünnepi offertorium mintegy 45 frtot eredményezett. Ünnepi ezen megható felszentelés! aktus s gyámintézeti isteni tisztelet után egyházmegyei értekezlet tartatott, amely felölelte az egyházmegye összes ügyeit. Másnap reggel vette kezdetét a közgyűlés. Radvány István esp. felügyelő úr megnyitó beszédében megkapó szavakban egyházi ügyek iránt lángoló szeretre valló utánozhatlan bensőséggel tartott nagy vonásokban szemlét egyházi ügyeink s a teendők felett, utalt azon közgyűlés fontosságára csaknem elérzékenyülve elnöktársától való válásra, felajánlja készséges közreműködését, barátságát, egyházmegyénk javának munkálására hivatott szolgálat­készségét új elnöktársával, karöltve is s az egyházmegyei papi és tanítói nyugdíjintézet javára eddig adományozott 500 frtnyi alapítványához letette a hatodik 100 frtot, s ezzel a gyűlést megnyitotta. Főtisztelendő püspök úr mond erre elismerő köszö­netet felügyelő úrnak buzgó támogatásáért s kéri részéről is, bízvást remélve, hogy ruházza barátságát utódjára is. Felolvastatott a május hó 27-én tartott rendkívüli köz­gyűlés jegyzőkönyve, mely tudomásul vette a püspökké választott főesperea lemondását s a főesperesre való szava­zást elrendelte. Ennek kapcsán előadta főesperes úr évi jelen­tését s búcsú beszédét. Eleitől végig érdekes be­szédének kezdete így hangzik : 19 évvel ezelőtt tartotta itt egyházmegyénk gyűlését ; azóta is láttuk ugyan ezt a jobb sorsra érdemesült kedves egyházunkat évenként, ámde csak nyomorú jelentések, sötét képet mutató tükrében. Már akkor vetette elő sötét árnyékát a súlyos baj, törvényszéki elbánást kellett keserű orvosság gyanánt elrendelni. Az orvosság azonban nem alkalmaztatott s megmaradt az emésztő baj. 18 évig tar­tott anakóros szenvedés után végre Isten irgalma a krízisen szerencsésen keresztül vezette, s most már a lélek számra anyagi erőre elemésztett, sokrészt hitbuzgalomban elfásult maroknyi egyház a nagy környék hozzácsatolásával bei­bajainak orvoslásával lassan élethez tér. Egy új látkép tárul szemünk elé, megújult kedves életnek új képe. Ezen imaház, ezen megújított épület, új elöljáróság, új egyház­kor Ujhelylyel most már második központtal édes kedve­sen vallják, hogy „a régi elmúlt, minden meg­ujult." Hoszszú évek erőfeszített munkájának ezen ered­ménye legyen kedvesen fogadott a tisztelt egyházmegye által, elismerés a megújult egyház felmelegedett buzgalma iránt, hála fohász az Úr irgalmának ezen ténye felett. 19 évvel ezelőtt itt tartott gyűlésünk nevezetessé vált Péchy Tamás ő excellenciájának, egyházmegyei új felügyelői minőségben először itt történt üdvözlése és az által, hogy M á d a y superintendens elhunyta felett itt nyilatkozott az egyházmegye fájdalmas részvéttel. Neve­zetessé válik e gyűlés is az által, hogy új főesperesét szerencsés ma székfoglalatának jelentőségteljes alkalmából először üdvözölni, és hogy üdvözült püspöke áldott múlt­jának itt emel határozataiban méltó emléket. Fájdalom és öröm, csüggedés és remény váltakozó érzelmeivel tekintek ez egyházra s hasonló érzelmek hullámárjától elborított lélekkel adom elő főesperesi ntolsó jelentésemet: Egyetemes egyházunk is nagyban mássá e kis kép­nek. Nemzetiségi terméketlen harcz pusztítja e szent örök-

Next

/
Oldalképek
Tartalom