Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Irodalom – Könyvismertetés - Képes olvasókönyv

252 a négy évszak szolgált, minthogy e rész olvasmányai legnagyobbrészt az évszakokkal járó természeti jelenségekhez fűződnek. Ebből folyólag ezen olvasmányok, egyik-másik darabot nem tekintve, egymásután tárgyalhatók. A II. rész elbeszélő olvasmányokat, egyházi énekeket, imákat s gyermekjátékokat foglal magában ; tehát az I. rész reális olvasmányaival szemben inkább az ideális irányt képviseli s olvasmányai alkalom-adtán tárgyalandók. A II. rész is négy szakaszra oszlik. Az 1-ső szakaszban foglalt bibliai történetek, úgy szintén a 3-ik szakaszban található énekversek s szentírási helyek a vallástani órák anyagát kívánják bővíteni s kiegészíteni. A gyakorlott tanító azt is fogja tudni, hogy a biblia történetek itt csak olvasmányok, a többi vallásos anyag azonban könyv nélkül is betanítandó. A 2. szakasz magyar népmeséket és magyar történeti mondákat foglalt magában. Czéljuk a gyermek képzelő tehetségét, szép formaérzékét s helj'es nyelvérzékét fejleszteni ; hathatni általuk továbbá a gyermek erkölcsi érzületére s felébreszthető általuk a gyermekben a h a z as z e r e t. Szerkesztők e genrebe vágó olvasmányaikkal a „nemzeti olvasókönyvesek" mindinkább hódító táborába léptek s könyvük e szakasza kiválóan excellens. Hasonló nemzeties czél szolgálatában állanak a 4. szakaszban foglalt gyermekjátékok s talányok, mint a magyar nép gondolkozásmódjának hű kifejezői. A munka ismertetett programmjához — mint a 2. kiadás előnyös bővítése — egy elő- és utórész csatlakozik. Az elsőt az első osztályt végzett gyermekeknek még nem eléggé gyakorolt emlékezőtehetsége indokolja, t. i. a 2-ik évfolyambeliek számára felvett olvasási előgy ak orlatokat. Ezek alapján az előző évben elsajátított — de esetleg feledésbe ment — gépies olvasási készség megszilárdítható; a tanító azonban az ismétlő irásgyakorlásra is felhasználhatja őket. Az összes kis- és nagybetűket tömör összeállításban egybefoglaló „olvasási gyakorlatok" mindenesetre szerencsés ujitást képeznek szerkesztők részéről a magyar népiskolai tankönyvirodalomban. A második csatolmány — mi a munka tankönyv jellegének felel meg— a nyelvtan felvétele. Erre nézve a szerkesztők egészen tantervükhöz alkalmazkodtak, mely iskoláik 2. csoportja (II. és III. oszt.) számára a „pusztamondat" keretét jelöli ki. E részben csupán a példákból levezetett rövid szabályokat s a tanultak begyakorlására szolgáló feladványokat adják. Ahhoz képest, hogy e részben a teljes feldolgozás a tanitó teendője szabatos, rövidségíí, tömör tartalmú definitiókat kap itt a gyermek. Az újabb időben különösen hangsúlyozott fogalmazni tanítás czéljából ugyancsak e részhez van csatolva a számtant illetőleg a mértékek és pénznemek, az egyszeregy és római számok azon táblázata, melyek a két osztály e tárgybeli anyagának rövid resüméjét alkotják. De lássunk valamit a szerkesztők czéljairól is. Az olvasókönyv szerkesztésénél általában azon feladatuknak igyekeztek megfelelni, melyeket egy jó népiskolai olvasókönyvtől méltán el lehet várni. S ama magok elé tűzött feladatoknak, hogy szolgálja az olvasókönyv az anyanyelvi oktatást, nyújtson a gyermeknek reális ismereteket, vezesse be a gyermeket nemzete szellemi életébe s e mellett mint prot. népiskolai tankönyv, támogassa a vallásoktatást, ismertesse meg a gyermekkel népünk vallás-erkölcsi életét, — mondjuk eme feladatoknak derekasan megfeleltek. A könyv használatára vonatkozólag — az osztatlan iskola két kombinált osztálya számára készülvén az, — megjegyzi a „Tájékoztató," hogy a két osztály mindig együtt olvas, de tárgyaláskor a könyvben csillaggal megjelölt számú olvasmányok főként a III. osztállyal tárgyalandók, mint nehezebb s a III. osztály tananyagába vágó darabok. A mennyiben pedig egy évben minden olvasmányt nem lehet felvenni, az említett darabok kivételével az egész könyv arányosan két évfolyamra osztandó. Ez utóbbi körülmény — nézetünk szerint — még osztott iskolában is alkalmazhatóvá avatja fel az osztatlan népiskola kombinált két osztálya számára készült könyvet, annál is inkább, mert jelen második kiadás ujabb olvasmányokkal is megbővíttetett. Annak konstatálása mellett, hogy a mikről a „Tájékoztató" eleve beszámol, azokat a szerkesztők az elemi népiskola termeiben szerzett szerencsés tanítói tapintattal oldottak meg, nekünk kevés hozzáadni valónk maradt fenn. A szerkesztő-társak már másutt is, nevezetesen e munkálatnak öccsét képező A-B-C-ben, de még inkább a vele bátyai viszonyban levő s a IV., V., VI. osztályok számára készült Olvasó- és tankönyv-ben megmutatták abbeli rutinjukat, hogy olvasmány-darabjaikban mindig a lényegest tudják érvénj^re emelni: oda vágnak, ahová nézve akarnak. E tulajdonságokat ismerve ily tekintetben jelen művökben sem várhattunk tőlük egyebet, mint amit kaptunk. De ezúttal egy más előnyük tűnik sokszorosan szembe: nyelvezetüknek a kisebb gyermekek felfogásához mért ereje. Es e tekintetben a „Tartaiom"-ban megjelölt szerzők eredetijein eszközölt módosításokat csak a szerkesztők előnyére írhatjuk. Oly tulajdonságok ezek, mik mellett a könyv fogyatkozásai természetszerűleg a minimumra redukálódnak, amennyiben azok csak egyes tételes állításoknál fordulnak elő s a melyek bizonyára eltűntek volna, ha a munkát előzőleg — a felölelt tantárgyak pl. a természetrajz szempontjából — egy szakember nézi át. Mert hát a mit a gyermeknek adunk, az legyen igaz. így a 4. olvasmányban, ugyanazon növénynél (almafa) fő gyökerek mellett mellékgyökerekről is említés tétetik, holott a szóba hozott növényi tagnak eme élettani okokon alapuló szétválasztottsága kizái'ja azt, hogy valamely növényen egy időben fő- és mellékgyökerek fordulhassanak elő. Mellékgyökerek a csírázás után korán elhaló főgyökér helyett lépnek fel rostosán vagy nyalábosan, Ugyanilyen tekintetben a ponty leírásakor (70. olv.) az úszóhólyag fiziologiai működése ismertetésénél is csúszott be egy kis lapsus. Egyebekben pedig a könyv külső kiállítása bármely más hazai népiskolai tankönyvünkkel kiállja a versenyt. A könyv alakja, a kötés erőssége, a papir jósága, a sorok hossza és egymástóli távola, a szók közötti hézagok arányos távolsága, a változatos betűalakok nagysága és élesen határolt körvonala mi kívánni valót sem hagynak fenn. A jelen kiadásba felvett, legtöbbször a szöveghez séparât megrajzolt képek pedig csak előnyösen sorakoznak azon már fentebb megemlített bővítésekhez, miket a szerkesztők e kiadásban a munka előnyére és használhatóságára nézve eszközöltek, melyek azonban akként vitettek keresztül,