Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A görög nyelv és a protestáns középiskolák (Markusovszky Sámuel)

213 szeretett magyarhoni evang. egyetemes egyházunknak egyik szerve, a mely önállóan ugyan, de nem függetlenül érvényesíti sajátos missióját, s mely csak annyiban lehet magában is erős, a mennyiben egy erős és ép szerves egésznek kiegészítője. Egyetemes egyházunk szervezetének és eme szervezetén nyugvó intézeteinek, igy theol. akadémiánknak megerősödésén dolgozott eddig is püspökünk s emez eszmény megvalósításának egyik főtényezőjét személyiségében hódolva tiszteljük. Ily személyi tényezőkben birjuk Istenbe vetett bizodalmunk mellett, jobb jövőnk zálogát. Egy uj munka tér nyílik meg előttünk. Önök kedves pályatársaim lesznek ma holnap hivatva e küzdő térre kilépni ! Lépjenek ki jól felkészülve ! A kegyesség éltető ereje, a tudományosság világossága, az erkölcsi erély szentsége és a személyiségben szó és tettben nyilvánuló nemes összhangzat : ez legyen kísérőjük további életökben ! folytassák ezt akár kint egyházunk küzdő terén, akár itt akadémiánk békés falai közt. Ily értelemben, ily kívánattal hangzik felétek kedves ifjú pályatársaim búcsúszavam : Isten velünk! Schneller István. A görög nyelv és a protestáns középiskolák, IL A tizenhatodik század reformátorai uj alapot vetettek hazánkban az iskoláknak annyiban, hogy bennök az evangvéliomi szabadabb szellemet terjesztették. De mint más országban úgy, hazánkban sem változott meg lényegében emez iskolák szelleme ; maradt mint volt papi, theologiai. A tudomány minden ágát magában foglalta és mondhatni felemésztette a theologia. Minden ismeretnek vallási hivatása és czélzata volt. A ny'elvek tanulását Luther az egyház-javítás s evangyéliomi tudomány czéljaira nézve ajánlja. A mennyiségtan bibliai feladatokkal, bibliai chronologiával szeretett foglalkozni. A tanterv Luther és Melanchton és több németországi iskolai rendszer nyomán haladt. Tantárgyak voltak : a hittudomány a szentirás magyarázata, latin, görög, zsidó nyelv, a dialektika, rhetorika s a többi szabadmiivészetek. A magyar nyelv használata tiltva volt. E tanrendszer szolgált irányadóul a tizenhetedik, sőt a tizennyolczadik század első felében is, csupán a felvett szakok tágítattak némi módosítással, így pl. a latin nyelv köré az ókori földrajz, régiségtan, s irodalomtörténet fölvételével bővíttetett. A hazai irány és jelleg középtanodáinkból még ekkor ki volt zárva. Hogy ezen iskolák és az azokban működő, nagyrészt külföldi egyetemeken kiképzett vagy egyenesen külföldről hazánkba került oktatók minő sikerrel szolgálták az akkori idők szellemét és az uj hitet: ennek legkétségtelenebb bizonyítéka, hogy a római egyház e hatás ellensúlyozására tanítókul behozta a jezsuita, piarista, minorita és egyéb szerzetes rendeket s számukra gazdag alapítványokat biztosított. Ezen tanintézetek tanterve még mindig a középkori trivium és quadrivium körében mozgott. A jezsuiták iskoláikban ugyan saját tanrendszerüket érvényesítették, de ez tulaj donkép a trivium, quadrivium kibővítése volt. E rendszer iskoláikat alsóra, mely három nyelvészeti és rhetorikai classisból állott s felsőre, mely 2—3 éves bölcsészeti tanfolyamból állott, osztotta. Főbb tantárgyak voltak az ékesszólás, költészet és história, ezen kivtil latin, görög, zsidó, arabs, chaldei nyelv, mennyiségtan, természettan, bölcsészet és hittan. — Ugyané tanrendszert követték a többi szerzetes iskolák is. Mária Terézia koráig a magyar közoktatásügy országosan szervezve nem volt. Az iskolákra azok ügyeltek fel és a tanulmányi rendet azok szabták meg, a kik az iskolákat fenntartották. Mária Terézia királynő kisérlette meg először rendezni az összes közoktatási állapotokat, Ratio educationis .... tanulmányi rendszerével. E tanrendszer kiindulva azon körülményből, hogy miután nem minden növendék, ki a latin iskolába lép, óhajt szorosan tudományos irányú pályára lépni, hanem más egyéb szaknak szenteli majd magát; a középiskolai tudományokat úgy szabja meg, hogy a tanulók közelebbi és távolabbi czéljaiknak megfeleljenek, és a tanfolyamot alsó (grammatikai) és felső (huinanistikai) tanfolyamra osztja. A tantárgyakat olyanokra osztja, a melyek i a) általában mindenkinek szükségesek : vallástan, ! latin nyelv s irodalom, gondolkodástan, számtan, géptan, természetrajz, embertan, természettan, német nyelv, b) mindenkinek hasznosak : történelem (bibliai, magyar és egyházi) földrajz, c) csak némelyeknek szükségesek és hasznosak : görög nyelv, mértan, i jogtan, kisérleti természettan. Figyelemre méltók e tantervnek a görög nyelv tanítására vonatkozó megjegyzései: „minthogy a görög nyelv minden tudományban előfordul, s kivált azoknak fölötte hasznos, a kik a szépművészeteket akarják jó Ízléssel követni vagy az orvosi tudományra fordulnak, avagy az isteni dolgok tudományát választják: azért a görög j tanulásra is rendkívüli külön órákban legyen alka: lom egy külön tanitó vagy tanár alatt." Ezen tanrendszer a katholikus középiskolákban csekély módosítással 1848-ig divatozott, a módositó ! kísérletek leginkább a görög nyelvet érintették, így az 1827-iki országgyűlés tanügyi bizottsága a rhetorikában és poétikában a görög nyelv elemeit is tanittatni óhajtja, de már az 1836—42-iki tanügyi bizottság azt véleményezi, hogy bár a görög nyelv fölötte hasznosnak elismertetik, mégis hagyassék ki a gymnasiumi tantárgyakból, nehogy az ifjui ság a nyelvek sokaságával fölötte el legyen halmozva. Találóan jellemzi kitűnő tudósunk Hunfal vy Pál a görög nyelv ügyében közelebb kiadott röpülő ira! tában a következményeket, melyek a görög nyelv nem tanítása miatt bekövetkeztek. Valóban, — úgymond a 42-ik lapon — a katholikus iskolákból nem