Evangélikus Egyház és Iskola 1890.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A classikus nyelvek és irodalmuk tanítása a gymnasiumban (Markusovszky Sámuel)
18 tartják megjegyzéseimet, — (mi pedig nem valami dicséretes dolog józan, de milyen józan ! korunkban), — reá mutatva közgyűléseinkre s az azokban napi renden levő jelenetekre, sőt e lapokban is lefolyt vitákra. — Hát nem is akarom én határozottan állítani, hogy a furor theologorum már meghaladott álláspont volna s még kevésbbé, hogy nálunk a nemzetiségi viták még a zsinaton is ne szerepelnének, — kivált, liogy ha az egyedül idvezítő ortliodoxia nemzetiségi aspirátiókkal szövetkezik s a liberalizmus politikához köti magát; de ez esetben ne a dogmatikai vitákat zárjuk ki a zsinatból, hanem dobjuk ki egyházunkat, hadd legyen martalékává ellenségeinek, áldozatává hűtelen gyermekeinek. Mert lia a jelenlevő egyházi férfiakat (nemcsak a papokat értem) nem birom másképen felfogni, mint határozott, meggyőződésükhöz híven ragaszkodó jellemeket: az egyházban sem látok mást, mint egyházat, a Jézus Krisztusban hivők egyetemét. — A tan és élet, a hit és gyakorlat, Istennek a Jézus Krisztusban velünk közlött kegyelme s ennek műve, — idvességiink és az egyház mint az isteni kegyelem letéteményese a hivek üdvére, mind oly szorosan összefüggnek, hogy azokat elméletileg a papiroson külön lehet ugyan választani ; de a gyakorlatban nem. — Ha a papválasztásról fog folyni a vita, biz ott az egyház egy nélkülözhetetlen, istenileg beleojtott szervnek beállításáról lesz szó s nem akár egyes nagy urak, akár az ó nép szolgájának szegődtetéséről. — S nem hiszem, hogy volna öntudatos pap, ki más álláspontot foglalna el, mint hogy ő Urának s ügyének szolgája az evangyéliomi egyházban. íme igy kell, hogy érvényesüljön evangyéliomi egyházunk hitelvi álláspontja a zsinati tárgyalásoknál. Készüljünk a zsinathoz, az az tanulmányozzuk egyházunk hittani rendszerét. Nem fog az ártani senkinek, de használhat egyházunknak s biztosítja a zsinat áldásos sikerét. — Ne féljünk a dogmáktól. — Nézzünk szemökbe s az ijesztő vázból, a rnult dohos szagú emlékeiből örökké ifjú életszépség fog kikelni ; — mert hiszen bennök is az emberiségbe^ örökké, és mai napig is munkás mennyei Atya ujjászülő szelleme érinti lelkünket. Ki a zsinatról az evangyéliomi egyház tanait száműzi, kizárta az életadó elveket, — alap nélkül épített. — Mást, egészen mást kell onnét száműzni. A classicus nyelvek és irodalmuk tanítása a gymnasiumban, v. Mint láttuk a gymnásium alsó négy osztályában a latin irálygyakorlatok, vagy helyesebben szólva a magyarból latinra való fordítások első sorban a grammatikát követik és az a czéljuk, hogy a nyelv szabályai gyakorlatilag elsajátítassanak. A tanuló ezáltal megszokja, hogy egyes szabályokat megfigyel, de a nyelv egészéről, szelleméről áttekintése még nincs, az u. n. sensu s latinust még nem ismeri. Mihelyt azonban a tanulók a latin grammatikát és syntaxist nagyjában elvégezték, attól fogva többé nem grammatica, hanem az auctor a főszempont, az osztály latin olvasmánya lép előtérbe, azután igazodnak a stílusgyakorlatok is. A grammatika feldatául marad az olvasmány nyelvi sajátságait egybegyűjteni és összefoglalni. A gymnásium felsőbb osztályaiban tehát az irálygyakorlatok is más alakulatot öltenek, igazi irály gyakorlatokká lesznek, vagyis összefüggő szövegből állanak, de ezen fordítandó szövegnek tartalmilag összefüggésben kell állani az illető osztályban tárgyalt auctorral, ennek mintegy újból való átismétlésének kell lenni. És miután itt az auctor gondolatainak reproducálása mellett classicus latin kifejezésre is kell tekintettel lennünk : ez okból a mintául szolgáló latin auctorok nagyrészt csakis prózaírók lehetnek. Első helyen áll itt Cicero. A 16—18-ik századokban a latin képzésnek alapját Cicero képezte. Az ő művei szolgáltatták az anyagot a szókészlethez, a phraseologiához, fordításhoz, emlékeléshez és a logika s rhetorika példáihoz : az ő levelei után készíttettek az irálygyakorlatok. Mellette a többi prózaírók aránylag csak kevésbé vétettek figyelembe ; az iskolák tevékenysége első sorban nyelvbeli ügyesség elsajátítására irányult. A szép latin nyelvet — mondja Mommsen —, mielőtt mint népnyelv elenyészett volna, ezen jeles iró összefoglalta. A nagy Íróban, a ki a nyelv tisztaságát és a körmondatok kerekdedségét annyira feltünteti vala, a nyelv géniuszát tiszteljük. Cicero oly irodalmi latin próza teremtője, melynek teljessége és a nyelv szelleméhez illősége hosszú századokra mintául szolgált. Bátran állíthatjuk tehát, hogy a latin stilus mintaképéül ma is első helyen Cicerónak kell szolgálnia. Ezzel szemben nem azt akarom ugyan mondani, hogy a latin irályban csak oly szavakat és kifejezésmódokat használjunk, melyek csak Cicerónál fordulnak elő. Hiszen Cicerónak nem is volt alkalma a korabeli latin nyelvnek egész szókincsét felhasználni, mindenesetre azonban középiskolai tanulók számára ma is csak oly latin műveket válasszunk az irály mintaképéül, melyeknek irói a rórn. irodalomtörténet arany vagy ezüst korában működtek. Cicerón kívül tehát mintául szolgálhatnak Livius és Quintilianus is. A mi a költői olvasmányokat illeti, e tekintetben nem akarom kétség-be vonni, hogy költői művekből készített feladatok is okkal móddal irálygyakorlatokul nem volnának használhatók, de minden szakférfiú jól tudja, liogy a latin költői nyelv, úgy egyes szavakban, mint egész szólásmódokban a prózai nyelvtől lényegesen különbözött, hogy a római költők a szókötésben igen gyakran a görög nyelv szellemét követik, sokszor pedig szórói-szóra fordítanak, ezért ilyen tárgyú irálygyakorlatoknál ezen tényekre figyelemmel kell lenni ; itt igen czélszerű a költői olvasmányokat úgy alkalmazni irálygyakorlatokká, hogy az épen letárgyalt szebb részletek prózába való áttétel végett adatnának fel.