Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Az olaszországi misszió köréből

182 szeretnek hivatkozni, így van az más szervezett ev. elemi iskoláknál, pl. Pozsonyban. Az igazgató legyen tanító azért is, hogy a tanítás folyama alatt az iskolában lehessen, mert különben partról kormányozza a hajót. Teheti-e ezt oly egyén legjobb akarata mellett is, a ki más hivatalbeli teendőinek halmaza által az iskolától távoltartatik ? Ezt tőle kívánni, méltatlanság volna. Választassék tehát tanítóink sorából igazgató-tanító, a ki első sorban az isk. széknek volna felelős! Nehogy azonban valaki félreértse szavainkat, mintha mi lelkészeinket az elemi iskolákra jogosan gyakorolt befolyásuktól meg akarnók fosztani : ki kell határozottan jelentenünk, hogy ezen befolyás jogossága a lelkészi hivatalban benne foglaltatik. De különbözik ez az igazgatástól. Ez alkalommal ennyit. Az ügy további fejlődésénél majd részletezzük az itt általánosan jelzett elveket. Most még csak azt kívánjuk, hogy ezen sorainkat oly jó indulattal fogadja minden ev. ember, mint a milyennel írvák ; I hogy egyházunk iskolái valóságos virágzásra emeltessenek, | és hogy az egyházunk és iskoláink iránti érdeklődés foiyton j növekedvén jó gyümölcsöt hozzon. —ö —s. 5111 fi iL !, I Ifjúsági egyletek Olaszországban. „Az ifjúságé a jövő !" — ennek értelme szerint igen örvendetes jelenség, hogy sok olasz ev. gyülekezetben a serdülő egyháztagok számára, a hitben való megerősödés és az Istennek tetsző társas öröm élvezetére — egyegy ifj

u" sági egylet áll nyitva. Jelenleg 29 ily egylet van, melyek közt a Tőrre Pellicében 1853-ban megalapított s utána az 1868-ban Velenczében megalapított a legrégiebbek. Azon körülmény, hogy ezen egyletek 1887-ben közös „szövetséget" alapítottak, növeli értéköket és remélhetőleg előkészíti a „szabad egyházzal" tervezett, de elhalasztott egyesülést. — Ezen szövetség,.. a különböző provinciákhoz képest, 5 csoportra oszlik. Öttagú választmány igazgatja a szövetséget s e választmány felváltva, más-más csoportból lesz 3 évre megválasztva. Kóstolja meg csak! Gyönyörű júniusi napon egy öreg ember ért egy gyümölcsöshöz, hol a finom úri tulajdonos egy cseresnyefa gyümölcseiben gyönyörködött. Az ur üdvözölve az öreg embert, oly beszélgetésbe ereszkedett vele, mely észrevétlenül vallásos térre mßnt át. „Igaz-e az — mondá az ur — hogy te, mint hire jár, hitet változtattál?" — „Mióta Istent tanultam ismerni, hatalmát és jóságát csodálni és tapasztalni, mindenkor azon igyekeztem, hogy jó keresztyén lehessek. De arról is meg vagyok győződve, hogy a világon csak egy a hit, valamint hogy csak egy az Isten." — „De hát miért nem jársz többé misére; gyóntatom épen ma biztosított engem arról, hogy te protestánssá lettél." — „Természetes, hogy a meddig azt hittem, hogy a mise, a gyóntató szék, a Szűz és a szentek tisztelete isteni rendelések, megtettem kötelességeimet erőmhez képest, de most, mikor Isten igéjét birom, olvasom és értem, bizonyos vagyok benne, hogy a római egyháznak mindama szokásai mitsem lendítenek a lelkek boldogságán." —

1 „Könyvről beszélsz, melyet „Isten igéjének" nevezsz ; ki áll ezért jót neked?" — Ugy látszott, mintha az öreg ember nem hallaná e kérdést és más tárgyra menne át ; mert csakugyan így szólt: „Mily gyönyörű cseresnyék vannak itt, kár hogy annyira savanyúak." — „Mit, e cseresnye lenne savanyu? kóstold meg, hogy milyenek!" Az ember kóstolt is egy szemet és mondá: „igaza van, a cseresnye kitűnő. De most arra kérem önt, uram, mint én a cseresnyével, tegyen Ön úgy a bibliával. Előbb kóstolja meg csak annak gyümölcseit, azaz olvassa és imádkozva elmélkedjék annak igéi felett és meg fog arról győződni, hogy azok Istennek valóságos igéje. Kóstolja meg csak !" Egy karácsoni ünneplés és annak következményei. Piémont, a valdensziek hazája, egyúttal termékeny talaja az ő evangelizácziói törekvéseiknek. Gyűjtöttek is ott számos gyülekezetet, ezek közt Champdepraz-t, Aosta völgyében. Ott Rivoire Dániel a tanító és evangyelista oly gyülekezetben, mely 42 felnőtt tagot számlál s kiknek bizalmát bírja. Ez jelenti, hogy karácsonfa-ünnepélyüket csak január 19-én tarthatták meg. Tekintélyes családok, ezek közt egy békebiró, egy polgármester és egy volt bersaglieri tiszt jelentek meg a szokott vendégek közt. A karácsonfa alatt állott iskolai növendékek ezután némi vizsgát tettek és jelesen feleltek. A jelen volt tanítók az ünnepély után kutatták, hogy mi az oka annak, hogy ezen egyremásra középszerű tehetségekkel biró gyermekek ily előmenetelt tudnak felmutatni. S íme, egy egyháztag megadta e rejtély megfejtését. „Tudva van önök előtt, uraim, úgymond hogy egy gép helyes működéséhez olajra van szükség. A mi titkunk az, hogy tanítóink nemcsak híven szolgálnak, hanem szorgalmasan imádkoznak is a szent Lélek olajáért ; ebben rejlik erejök és ezen nevezetes eredménynek kulcsa." Ez ünnepély első hatása volt, hogy egy Arnaóból jött kőmíves és ennek felesége, kik csak azért jelentek meg, hogy lássák, mit csinálnak tulajdonkép ezek a protestánsok, — az ünnepély végén kijelentették, hogy ezentúl az istentiszteletekre rendesen fognak eljárni s remélik, hogy annak idején egyháztagoknak fognak felvétetni. Második hatás, hogy a jelenvolt iskolai hatóság elrendelte, hogy Champdepraz, Verres és Mont-Jövet iskolái minden csütörtökön ének- és torna-órára küldessenek a valdenszi tanítóhoz. Harmadik hatás, hogy a missiói tevékenység rohamosan hódít a lakosság tisztességes köreiben. Utazó lelkészkedés Szicziliában. Catánia környékén és az Aetna lankáin is aratásra kész a mező, miként erről Lissolo catániai lelkész tudósít, leirva prédikáló útját ez évi márczius hóban. Legelőször érkezett Santa Maria di Licodiába, hol csütörtök este prédikált a szőlőtőről és a vesszőről szóló hasonlatról. A terem telidesteli volt s az ajtón kívül is voltak hallgatók. Jelen voltak: az uj polgármester, a jegyző, több tanácsos, a békehír-', a városi tanitó, két fiatal doktor stb. Feszült figyelemmel és észrevehető jeleivel a helyeslésnek hallgatták a beszédet. De megtörtént a beszéd végén, hogy a helybeli plebánus eljött kihívni jelenvolt unokaöcscsét, de ez állhatatosan ott maradt a lelkész oldala mellett. Mikor ez ének: „Jézus karjai közt bátran" felhangzott, akkor a fiu marezona apja parancsolólag hívta ki a fiát; a már-már ez ellen felzúduló gyülekezetet a lelkész lecsendesítette, ajánlva a fiúnak, hogy kövesse apját, jóllehet 25 éves létére igénybe vehette volna nagykorúságának jogait. — Az apáról azt beszélik, hogy némi csekélységek — egy kis gyilkosság és agyonütés — terhelik a lelkiismeretét, azért cselekszik a plébános ínye szerint. Ugyanoda vasárnap estére hirdetett egy másik „Conferenzá"-t és egy gyermekkeresztelést. Pénteken ment a tudósító Bianca-villába, egy az Aetna délnyugoti lejtőjén fekvő kedves faluba, hol 15,000 lakos közt van néhány, de igen félénk követője az evangyéliomnak, kik azonfelül sok apró pártra szakadva, egymás közt viszálykodnak. Aderno, az Aetna keleti oldalán, 25,000, leginkább földmívelő lakossal, szinte óhajtja az evangyéliomot. A polgári és kézmívesi körök elöljárói azonnal felkeresve tudósítót a vendéglőben, felhívták őt prédikálásra s felajánlották neki a város legnagyobb termét e czélra, mire egy meg-