Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A zsinati előmunkálatokról (Andorka Gyula)

zők s az ügyész, (illetve ezek helyettesei) ; választott tagjaik, kik az egyházmegyei közgyűlés által háromhárom évre választatnak, legalább 2, legfeljebb 4 lelkész s ugyan-annyi nem lelkész, végül egy tanférfiú. Az év közben üresedésbe jidott ezen tisztségek a legközelebbi közgyűlésben töltetnek be. (Zs. előm. 56 p.) Ha ily tartalmú határozat kerül be az egyházi alkotmány tervezetbe, akkor a zsin. előmunkálatok 55. pontja elmaradhat. 3. Az egyházmegyei tanács rendszerint az egyházmegyei közgyűlés előtt, különben mindannyiszor tartja tanácskozmányait, valamennyiszer ezt az elnökség szükségesnek tartja, az egyházmegyei tanács tagjainak,, vagy a gyülekezeteknek többsége kivája. (Zs. előm. 58.) 4. Az egyik elnök akadályoztatása esetén, a másik hivja egybe az ülést, mindkét elnök akadályoztatása esetén helyetteseik, ezek nem létében a tanácsnak legidősebbik tagja teljesiti e tisztséget. 5. Az egyházmegyei tanács tanácskozásait az egyházmegyei elnökség vezeti vagy helyetteseik, ezek akadályoztatása esetén az alesperes és másod felügyelő, és ezek nem létében az egyházmegyei tanácsnak legidősebbik tagjai, egyik t. i. a lelkészek, egyik a nem lelkészi egyének közül. 6. Az egyházmegyei tanács a gyűlésében jelenlevők többsége szerint hozza meg határozatait ; a jelen nem levő tagoknak Írásban netán beadott véleményét meghallgatja. Az egyházmegyei tanács jegyzőkönyvei az egyházmegyei közgyűlés elé terjesztendők. (Zs. előm. 60.) Egyes határozatainak előadásával s bővebb indokálásával a tanács egyes tagjait megbízhatja. Felesleges munkának tartom az előadottak után külön pontozatok alá foglalni az egyházmegyei tanácsról való nézeteimet, melyek egyébiránt csak azokban térnek el a zsinat előmunkálatok szövegezésétől, a miket dűlt betűkkel szedettem. Ha az első bekezdést bevezetésnek, indokolásnak veszszük, a többi bekezdés egy-egy pontban foglalható össze. És most e tárgyban bucsut veszek a szerkesztő úrtól s olvasóközönségtől egy időre vagy tán végképen*) ; ámbár még sok mondani valóm volna. De mire egyéb elfoglaltságaim miatt az elejtett fonalat ismét felvehetnem, akkorra a kerületi bizottság megtartandotta ülését és munkálata közkézen fog forogni. Kund Samu. A zsinati előmunkálatokróL Csurgó-Somogy, 1890. April 6. Intézve Kund Samuel Esperes Urlioz. Figyelemmel olvastam az Esperes Urnák az „Evang. Egyház és Iskola" hasábjain megjelent czikkeit. Teljesen méltánylom az Esperes Ur kifejtett munkásságát s javaslatának legtöbbjét nemcsak helyeslem, hanem szükségeseknek is tartom. Mint a dunántúli evang. egyházkerület zsinati *) Hisszük hogy „egyidőre" csak s azért — a viszontlátásáig! Szerk. bizottságának tagja én is épen tegnap fejeztem be az egyház alkotmányára vonatkozó munkálatomat s ez pár nap múlva tisztelt kerületi felügyelőnk kezei között lesz. Igen sokban találkozni fognak nézeteink, a mint nem is lehet máskép, mert mindkettőnk eddigi alapja a dunántúli rendszer volt s munkálatomnál én is tekintettel voltam az egyetemes világi főjegyző „előmunkálataira," s tanulmányom tárgyává tettem a reformátusok zsinati törvényeit. És ez nem is lehetett máskép. Ott hol százados egyházi önkormányzat majd nem dogmává szilárdult egyházalkotmányi elveket, gyakorlatot teremtett, a hol a létező viszonyok megteremtették a szokásos jogot, a hol bizonyos irányelvek, eljárási szabályok úgyszólván az életből vétettek ki, ott a legnagyobb önhittség és eredetiségre vágyás viszketegére mutatott volna az új §-oknak kelletén tuli gyártása. Némi eltérés köztem és az általam mélyen tisztelt esperes ur között az egyetem és a zsinat jogköre alkalmazásában van. Munkálatomat az általános okok előre bocsátása után az egyházközségeken kezdettem s vittem azt a zsinatig. En a [legfőbb kormányzati, törvénykezési hatóságunk kifejezőjét az „Egyetemben" akarom megtestesíteni, a zsinatot csak a törvényhozásra szántam. Nézetem szerint ha ágostai evangelikus egyházunk jövőre is megőrzi az ősök hitbuzgóságát, azt a sajátos s egyedül a régi evangélikusoknál feltalálható hitrokoni szeretetet és testvériséget mint az ősök szenthagyományát ezentúl is cultiválja, ha az egyházi élet teréről a politikai és nemzetiségi küzdelmeket, melyek a lelkek elvadulására vezetnek s felgyújtják az egyház épületét, száműzzük; — akkor minél kevesebb zsinatra lesz szükségünk. De mindenkoron annál inkább szükségünk lesz erős és jól szervezett „Egyetemre." Ez a mi evangelikus egyházunk legsajátosabb intézménye, ezt a magyarhoni lutheri szellem alkotta, százados gyakorlat szentesitette. Az „Egyetemes közgyűlésnek" kell jövőben is a mi egyházunk egységét, egyöntetűségét, kormányzati és törvényhozási legfőbb hatóságát, sőt legfőbb intézkedési jogát is képviselni. Szerves egészszé kell egyházi alkotmányunkat alakítani, a szétágazó erek kell hogy az „Egyetem" folyamában egyesüljenek, a legfőbb kormányzat a községi, gyülekezeti, esperességi, kerületi autonómia alapján az egyetemben lelje betetőzését. Ennek tekintélyét kell hogy uralja az összes egyház, rendet, fegyelmet hozzon a zsinati törvények alapján az egyházba s ott hol szükséges, letörje az anarchikus törekvéseket, tiszteletet parancsoljon az egyház legfőbb hatóságának nemcsak saját híveivel szemben, hanem szemben mindenkivel, állam és más felekezetekbeli érintkezésében is megóvja az egyház tekintélyét s megvédje ugy az egyes hivek mint az összesség igaz érdekeit.