Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Az egyházmegyéről (Kund Samu)

fontosabb ügyekben az egyházközségek véleményének előleges bekivánása mellett — valamint saját határozatainak és a felsőbb hatóságok rendeleteinek végrehajtása iránt intézkedik. b) intézkedik a megürült egyházmegyei hivatalok s tisztségek ellátása s betöltése felett. c) megválasztja az esperességi számvevőszéket, tanávsot s a szükségeseknek mutatkozó bizottságokat, meghallgatja azoknak előterjesztéseit s e jelentése fonalán a szükséges intézkedéseket megteszi. d) megválasztja az egyházkerületi közgyűlésre menó' követeket s ezeket megbizó levéllel látja el. é) tárgyalja a felsőbb egyházi hatóságok révén véleményadás végett leküldött s esetleg az egyházközségek által megvitatott ügyeket. f) tárgyalja a benyújtott indítványokat, felebbezéseket, kérvéi^eket s panaszokat. g) védi, biztosítja, gyarapítja az esperesség egyházainak s iskoláinak jogait; tárgyalja a tudomására jutott jogsérelmeket s ezen tárgyalás eredményeként hozott határozathoz képest a jogsérelmeket vagy megorvosolhatja, vagy előterjesztést tesz az egyházkerületi hatóságnak. h) kiegyenlíteni igyekszik az egyes egyházak körében vagy az egyházközségek között felmerült s a gyűlés elé terjesztett viszályokat s tudomására jutott szabálytalanságokat, s ha ez nem sikerülne vag}

T az egyházi rendszabályok elleni nagyobb kötelességszegések forognának fenn, az ügyet az illetékes egyházmegyei törvényszékhez, illetve fegyelmi bírósághoz teszi át további eljárás végett. És ha a botrányt okozóknak további hivataloskodása veszélylyel járna, a közügyre kciros volna, s ha az elnökség e tekintetben már a gyűlést megelőzőleg nem intézkedett volna, azoknak hivataltól való előzetes felfüggesztetését is elrendeli, gondoskodván a felfüggesztett tisztviselőnek helyettesítéséről s a helyettesítés költségeiről. i) ellenőrzi az esperesség levéltárát, valamint az egyházmegye s egyházközségek mindennemű jótékony intézeteinek, pénztárainak, alapjainak vagyon s pénzkezelését. k), T), m), n) pontok maradnak változatlanul, mint az előmunkálatokban olvashatók. o) szórványhelyeknek fiókegyházközségekké s viszont fiókegyházközségeknek leány gyülekezetekké alakításában, társításában, vagy viszaalakitásában véglegesen határoz ; ellenben fiók s leányközségek anyásitásában, s viszont anyaegyházközségeknek leányegyházközségekké való visszaalakításában, fiók s leány gyülekezeteknek társításában s viszont, végül bármi nevű egyházközségeinknek helv. hitv. egyházközségekkel való egyesítésében, társításában az ág. h. evang. híveket kötelezőleg mint első fokú hatóság határoz s határozatát az egyházkerületre felterjeszti. P)i Q)> r) pontokon módosítást nem hozok javaslatba, maradjanak úgy, a hogyan az előmunkálatok 44 p. szövegezve vannak. 11. az egyházmegyei közgyűlés határozatai elleni felebbezésre vonatkozó 45 pontja az előmunkálatoknak elfogadható változatlanul. 12. Egyházmegyei közgyűlés évenkint legalább egyszer, az egyházkerületi közgyűlést megelőzőleg s a szükséghez képest többször is, jelesül mindannyiszor tartandó, valahányszor azt az egyházak többsége kívánja, vagy az egyházmegyei tanács, vagy az esperességi elnökség szükségesnek látja. 13. Az egyházmegyei közgyűlés összehívását szabályozó 47 ponthoz a következő módositványt indítványozom (utolsó bekezdés előtt) : az egyházközségek többségének kívánatára az egyházmegyei közgyűlés egybehivása iránt az egyházkerületi elnökség intézkedik. 14. A gyűlés helyét vagy egyszer s mindenkorra az egyházmegyei szabédyzat, avagy szokás, vagy esetről esetre az előző gyűlés, különben az elnökség határozza meg. 15. A közgyűlési tanéicskozásókat az elnökség vezeti. 16. Határozatképes az egyházmegyei közgyűlés, ha erre az egyházközségek, összehívó levélben, eleve meghívatlak. 17. A határozat a felszólalók többsége értelmében vagy 10 tagnak kívánságára szavazás után a szavazatok többsége szerint mondatik ki. 18. A szavazás rendszerint fejenkint történik a szavazásra jogosultak névszerinti felhívásával ; oly ügyekben azonban, melyek az egyházközségekkel véleményadás vagy nyilatkozattétel végett közöltettek, egyházközségenkint történik a szavazás, mindegyik egyházközségnek szavazata annyit számítván, a hány rendes lelkésze van. Azon eseteket, melyekben az egyházközségek előzetes nyilatkozatra felliivandók, külön szabályzat határozza meg, általános elvül kimondatván, hogy uj terhek kivetése és oly közgyűlési határozatok hozatala, mélyek uj terhek kivetését vonhatják maguk után, csakis az egyházközségek meghallgatása után eszközölhetők, továbbá, hogy a közgyűlés bármely ügyre nézve elrendelheti az egyházközségek előleges meghallgatását. 19. Az elnökség csak azon esetben szavaz, ha fejenkénti szavazásnál a szavazatok egyenlők. És lia a két elnök nézete eltérő, az ügy az egyházközségekhez szállítandó le nyilatkozattétel végett. Az egyházközségek szavazatainak egyenlősége esetén, a szavazó egyházközségek által képviselt lélekszám többsége dönt. 20. Az egyházközségek szerinti szavazásnál az egyházmegye tisztviselői, valamint a tanügy képviselői, általában azok, kik az egyházmegyei közgyűlésnek hivatali tagjai, szavazatukat azon egyházközség közgyűlésében érvényesitik, melynek kebelében laknak. 21. Nem szavazhat sem azon egyház, sem azon tanoda, melynek a szavazás alá bocsátott kérdésben saját érdekéről van szó; a személyesen érdeklett gyűlési tagok sem szavazhatnak, az őket igy illető ügyekben. 22. A közgyűlés maga alkotja meg tanácskozási szabályait és ügyrendét; azonban az, vagy a rajta tett változtatás, mindig csak a következő gyűlésekre érvényes. 23. A közgyűlés lefolyásáról jegyzőkönyv vezettetik, mely vagy magának a gyűlésnek tartama alatt, vagy külön bizottság által végzett hitelesítés után az