Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Felhívás nt. Farbaky József püspökjelöltsége érdekében

123 Terrray Gyula, főesperes társelnöklete mellett Kubinyi Géza, egybázi felügyelő, Marton János és Glauf Pál, ker. jegyzőkből álló egyházkerületi bizottság f. hó 2-án harmadízben jelent meg Nyustyán, hogy a papválasztás megejtessék. Miután az ellenszegülők kézhez vették időközben a megjegyzés nélkül visszautasított felségkérvényöket, sőt az ezen visszautasítás ügyében fel menesztett küldöttségük is megjött azon jelentéssel, hogy ő felsége nem fogadta ; miután tehát ekként az egyházi főhatóság törvényes intézkedése s határozatához a király akaratának legmagasabb jóváhagyása is hozzájárult: e fontos körülmény másutt bizonyosan döntő lett volna, Nyustyán azonban másként történt. Az ellenszegülés ugyanis még tüntetőbben nyilvánult s az utolsó támpontját veszteni látó elkeseredés neki esett az egyházker. bizottságnak azon képtelen szemrehányással, hogy ennek üldözése még a trónig is elhatott s útját vágta a kérvényezésnek. Ily hangulatban kezdődött a közgyűlési tárgyalás. A biz. elnökség észretérítő figyelmeztetése után felállott Hruska András községi biró s a szenvedélytől égő és a szenvedélyek felingerlésére számító hosszabb beszédében oda konkludált, hogy miután a nyustyai egyház, miként az ártatlan Idvezítő ellenségei által üldöztetik s a Golgothára hurczoltatik : ő tehát azon egyházból, azon templomból, azon közgyűlésből, melyben ilyenek történnek, ezennel kilép s felszólítja párthiveit, hogy kövessék őt. A beszéd jól talált s hatása abban nyilvánult, hogy a Krizsán* pártot képező férfiak és nők ordítozva fölugráltak padjaikból s a bizottság felé intézett dühös ökölfenyegetések, átkozódó taglejtések, gyalázó szavak és szitkok között kivonultak a templomból. A ker. bizottság indokoltnak találta ezen lázadó temlomi jelenet közvetlen előidézőjének, Hruska Andás bírónak a letartóztatását, a mit az illető szolgabíró, az e czélból elővezényelt katonai fedezet alatt, két csendőr által in flagranti foganatosított. Az intézkedés kemény volt, de következményében igen jó hatásúnak bizonyult. Most a templomban megmaradt, a zendülők által úgynevezett „úri párt," mely a szavazóknak közel a felét képezte, könnyű szerrel választhatott volna lelkészt; ámde ez a legszerencsétlenebb megoldás lett volna azért, mivel az egyházban a vagyon és a hatalom a zendülő többségé, mely tehát ha a választási aktusból kihagyatik, ez által állandó tápot nyer a rendbontásra s majdnem bizonyos, hogy az ily megválasztatást senki sem fogadná el. A ker. bizottság tehát, előzetes megállapodásához képest azt czélozván, hogy az ellenszegülők az által kényszeríttessenek nyíltan lemondani Krizsán jelöltjükről s az egyházi főhatóság határozata előtt tisztelettel és engedelmességgel meghajlani, hogy a papválasztásban tevőlegesen részt vesznek: — e végből a papválasztást, indokolva a történtekkel ismét elhalasztotta ápril 10-kére, ez úttal csak a katonai megszállás költségeit vetvén ki az illetőkre. Amint azonban e megállapodáshoz képest, a kívánt intézkedések minden irányban már megtétettek s a bizottság este felé hazaindulóban volt, ekkor történt, hogy az elfogott Hruskában egyik fővezérüket vesztett zendülők öt tagú küldöttsége jelent meg, azon megtérő üzenettel, hogy belátván eddigi álláspontjuk tarthatlanságát, arról lelépnek s Krizsánról lemondva, hajlandók a rendes papot megválasztani, még pedig mindjárt másnap; kérik tehát a bizottságot, hogy erre alkalmat adjon. A ker. bizottság meggyőződvén a megtérés őszinteségéről, a kérelemnek helyt adott; minek következtében zöldcsütörtökön a pártoskodást elsimító közfelkiáltással, nyústyai rendes pappá, Zachar Sámuel, ratkói segédlelkész megválasztatott. Ezzel véget érvén az egyházi hatóságok iránt a köteles tiszteletet és engedelmességet nyíltan s konokul megtagadók zendülése s az egyházban a törvényes rend helyreállván : a márczius 20-kától ott beszállásolt két század katonai executio másnap elvezényeltetett. Hogy a hazai protestantismus életében talán páratlanul álló ezen esetnek titkos rugói s mozgató erői hol és miben rejlettek: ezt majd a rimaszombati kir. törvényszék fogházából f. hó 5-én történt kihallgatása után szabadlábra helyezett Hruska András mondhatja meg a végtárgyalás alkalmával. I. fllfllll, — A magyarhoni ág. h. ev. egyetemes egyház theol. akadémiájának nagybizottsága f. hó 9-én d. u. 3 órakor, Pozsonyban, br. Prónay Dezső egyetemes felügyelő, nagybizottsági elnök elnöklete alatt ülést tartott, a melynek főtárgya a kisbizottság újból való megalakítása s a néhai Geduly püspök halála folytán megürült kisbizottsági elnöki szék betöltése felől való intézkedés volt. A nagybizottság, a melyen elnökön és a pozsonyi helybeli tagokon kivül Zelenka Pál hegyaljai főesperes, Hörk József eperjesi theol. dékán-tanár, Ritter Károly pozsonymegyei főesperes, Doleschall Sándor budapesti német lelkész stb. tagok is jelen voltak, kimondotta, hogy a kisbizottsági elnöki széket, tekintettel a küszöbön álló jelentékeny változásokra egyelőre betöltetlenül hagyja s egyúttal felkérte br. Prónay Dezső nagybizottsági elnök ő méltóságát, e hivatalnak is ideiglenes betöltésére. E kérelemnek ő méltósága a legnagyobb készséggel eleget is tett. A kisbizottság maga a következő tagokból alakult meg: 1. Doleschall Sándor, 2. Fürst János, 3. Günther Mihály Vilmos, 4. dr. Heim Károly, 5. Richter Ede, 6. Ritter Károly, 7. dr. Samarjay Károly, 8. Trsztyénszky Ferencz. Tagja még az igazgató és a tanári képviselő. — Sinodalia. A dunáninneni kerületnek — a zsinaton részt venni óhajtó 3 esperessége s ezenkívül a többi esperességek érdeklődő tagjai Pozsonyban f. hó 9-én szép számú értekezletet tartottak. Az értekezlet megállapodott abban, hogy lehetőleg teljes alkotmánytervezet készíttessék s ne állapodjunk meg a „zsinati előmunkálatok" körében. Bizottságok alakultak, a melyek szakok szerint fognak dolgozni, véleményt nyilvánítani, esetleg javaslatokat tenni. A bizottságok elnökei : törvényhozó testület, kormányzat és egyházi képviseleti hatóság — Trsztyénszky Ferencz. Törvénykezés, bíróságok — Csecsetka Sámuel. Egyházi belélet, lelkészi hivatal — Hollerung Károly. Tanárok, tanítók, közép- és népiskolák, tanügy és nevelésügy általában — Michaelis Vilmos (Schneller Istv., Korcsek). Jótékony intézetek — Fürst János. Pénzügy, vagyon — Günther. — A pozsonymegyei esperességből. Abból az alkalomból, hogy a dunáninneni kerület elnöksége a superintendens választásra vonatkozó intézkedések megtétele végett f. hó 10-ére rendkívüli kerül, gyűlést hirdetett, megelőzőleg a pozsonymegyei esperesség f. hó 9-én esperességi gyűlést tartott, a melyen első sorban intézkedés történt az Istenben boldogult Geduly püspök emlékére rendezett requiem és az ezt követő kerületi gyűlésen való képviseltetés iránt. Az