Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Kivonat a zsinati bizottság jegyzőkönyvéből

121 kérve, hogy a munkám kiadásából várható esetleges tiszta hasznot, a társulat a saját czéljaira de„Károli Gáspárféle alapítvány" czím alatt elkülönítve kezelje és azt a kamatokból, vagy más módon mindaddig növelje, mig az a magyar bibliafordító háromszázados emlékéhez méltó összegre, növi ki magát. Miután a fentebbiek alapján Hornyánszky úr munkámnak váratlan kiadása által engem megfosztott annak lehetőségétől hogy munkám ezen javított kiadásban a Luthertársaság czége alatt megjelenjen és a fentebb említett czél megvalósuljon, — azon kérdést bátorkodom Hornyánszky Viktor akadémiai könyvkiadó úrhoz intézni hajlandó-e az általa nevem alatt a jelzett körülmények közt kiadott munka után járó, — de általam igénybe venni nem kivánt — tiszteletdíj és kártérítés fejében a Luthertársaság által esetleg létesítendő „Károli Gáspár féle alapítvány" javára hazai protestáns egyházi irodalmi viszonyainkhoz mért, általánosan elfogadott szerény irói tiszteletdíjat, vagyis évenként harmincz forintot nevezett egyesület pénztárába a legrövidebb idő alatt befizetni ? Mezőberény, 1890. április 8-án. Ifj. Jeszenszky Károly, evang. lelkész. • 088—— iiiriii. Kivonat a magyarhoni ág. hitv. evangélikusok négy egyházkerületének egyeteme által kiküldött zsinati bizottságnak Budapesten 1890 márczius 18-án tartott üléséről felvett jegyzőkönyvből. 3. Olvastatott az 1889. évi egyet, gyűlés jkvének 45. pontja, mely alatt foglalt határozat o) kikezdésében — tekintve, hogy a zsinat összealkotására s alakulására vonatkozó szabályzat megalkotása óta, egyházunk egy ujabb esperesség hozzájárulásával s egy egyetemes tanintézet felállításával gyarapodott, némely esperességben pedig az egyházak száma szaporodott — megbízatott a zsinati bizottság, hogy az említett szabályzat alapelveit alkalmazva a beállott változásokra, a szabályzat kiegészítése iránt készítsen javaslatot, közölje a kerületekkel és terjessze a legközelebbi közgyűlés elé. Ennek kapcsán elnöklő felügyelő előterjesztvén, hogy ő — a bizottság munkálatát megkönnyítendő — dr. Győry Elek egyet, világi főjegyzőt kérte meg a javaslat előkészítésére. Dr. Győry Elek előadja, hogy az 1885. évben megjelent utolsó egyetemes névtár adatait, ujabb adatok hiányában, összehasonlította azon adatokkal, melyek alapján az 1868-iki szabályzatban az esperességek által küldendő követek száma megállapíttatott, s azon eredményre jutott, hogy a dunáninneni kerületnél nincs oly változás, mely kihatna a követek számára; — a dunántúli kerületnél hasonlóan áll a dolog ; a tiszai kerületnél a régi esperességekben nem fordult elő a követek számára kiható változás, de szaporodott az esperességek száma a brassói magyar esperességgel, melyet 11 egyháza után 2 követ küldésének joga illet meg ; — a bányai kerületnél a bánsági esperességnek az előbbi 17 helyett van 23 egyháza, miért ez az esperesség 2 helyett 4 követet van jogosítva küldeni. A pozsonyi theologiai akadémiára nézve pedig azt indítványozza, hogy egy, a theol. akadémia tanári karából választott követ által képviseltessék, kit — alkalmazva a kerületi tanodák követeinek megválasztására nézve már megállapított elvet, hogy t. i. ezeket a kerületek egyházai választják — az akadémia egyetemes jellegénél fogva a négy egyházkerület összes egyházai válaszszanak. A követek számában beállandó változásokra nézve nem levén nézeteltérés, csak a theol. akadémia követének megválasztatása tekintetében hangsulyoztatott a tett indítvány ellenében, hogy — bár ez utóbbi a tanodai követek választására nézve elfogadott elvnek szigorú logikai alapon levezetett következménye — annak keresztülvitele nagyon complikált lenne, a szavazatok constatálása nehézséggel járna, sőt az egyes egyházkerületek szerint a szavazatok szétforgácsolódásától lehetne tartani, a mi ismételt szavazást tenne szükségessé ; de hogy az az elv, hogy — a mint a kerületi tanodák követeinek választására az egyházkerületeknek legyen befolyásuk — épugy az egyetemes jelleggel biró theol. akadémia követének választására az egyházkerületek egyeteme befolyhasson, eléretik az által is, hogy e választást az összes egyházkerületek képviselőit magában foglaló theol. akadémiai nagybizottság és pedig a tanári karral együtt teljesítse. A zsinati bizottság, ez indokokat magáévá tevén, az 1868.-i szabályzatot következőleg javasolta kiegészíteni : 1. A tiszai egyházkerülethez tartozó brassói mag}', esperesség küld 2 követet. A bányai egyházkerülethez tartozó bánsági esperesség küld 2 helyett 4 követet. 3. A pozsonyi theol. akadémia küld 1 követet, kit az akadémiai tanárok sorából és e tanári karral együtt a theol. akadémiai nagy bizottság választ. Ehhez képest a zsinat állana : hivatalszerinti 9 tagból, esperességileg választott 98 „ és a tanodák választotta 9 „ összesen 116 tagból. E javaslat az egyházkerületekkel közlendő. 4. A zsinati szabályzat 2. §. 2. pontjánál, mely a kerületi tanodai követek megválasztásáról szól, indítvány tétetett az iránt, hogy — mivel e pontban a választási eljárás nincs kellőleg körülirva — pótoltassák e szakasz rendelkezésekkel arra nézve, hogy a szavazatok összegyűjtése, megállapítása és a választási igazolvány kiállítása miként történjék. A zsinati bizottság — a szabályzat ily irányú kiegészítésére megbízatást nem nyervén, de különben is a felemlített rendelkezések megtétele az egyes egyházkerületek hatáskörébe tartozván, a tett indítvány felett napirendre tért. br. Prónay Dezső, s. k. egyet, felügyelő. Dr. Vetsey István, s. k. biz. jegyző. A kivonat hiteléül : Budapest, 1890. márczius 21-én. Dr. Vetsey István, egyet, világi jegyző. * * * Dunáninneni kerül, gyűlés. 0 nagyméltósága Szentiványi Márton d. inneni ker. felügyelő úr, a Dr. Geduly Lajos halála folytán megüresedett püspöki hivatal betöltése ügyében, f. április 10-ére Pozsonyba rendkívüli ker. gyűlést hivott egybe. A gyűlést megelőzőleg a megboldogult emlékére requiem tartatott, melynek szónoka Ritter