Evangélikus Egyház és Iskola 1890.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Nagyméltóságú Szentiványi Márton megnyitó beszéde

118 Az elnökletet azon gyűlésekben az anyaszentegyház lelkésze s felügyelője, vagy lia a leány-, fiókegyháznak külön felügyelője van, az anyaegyház lelkésze s ez utóbbi felügyelő viszi. 15. Közgyűlés annyiszor tartandó, a hányszor az a lielyi szokás vagy szabályzat által meg van állapítva, vagy a hányszor azt az elintézésre váró közügyek kívánják; de évenkint mindenesetre legalább kétszer, u. m. az esperességi gyűlésre küldendő képviselők megválasztása, és az év élején a gyűlési tagok jegyzékének kiigazítása, a számadások megvizsgálása, az évi költségvetés megállapítása végett. 16. A közgyűlést az elnökség egyetértőleg hívja egybe ; ha az egyik elnöki állás betöltve nincs, akkor a másik elnök maga teszi azt; ha a két elnök az egybehivásra nézve egymással megegyezni nem tud, akkor közülök az, a ki gyűlést tartani kiván, maga is egybehívhatja azt ; ha mindkét elnök vonakodnék gyűlést tartani, akkor lia az egyháztanács tagjainak többsége kívánja, az esperességi elnökség intézkedik annak megtartása iránt-, ha mindkét elnöki szék üres, ez esetben az esperes gondoskodik arról, hogy a szükségesnek mutatkozó gyűlés megtartassék. 17. A közgyűlés megtartása előtte való vasárnapon, ha vasárnapra esnék, ugy előtte is a templomi szószékről a főtárgyak meg jelelésével együtt kihirdetendő. Kivétetnek az oly egyházközségek, melyekben a közgyűlésnek ideje szabályzatilag eleve meghatározva van. Kivételnek van még helye oly sürgősségi esetekben, melyekben a hirdetési idő elteltét bevárni nem lehet; azonban a sürgősség esete a közgyűlésben igazolandó, a közgyűlés megtartása a lehetőségig minél szélesebb körben, liázankinti meghívás által, vagy más czélszerünek mutatkozó módon közzé teendő. 18. Az egyházi közgyűlésnek egyenjogú elnökei a felügyelő és a lelkész, illetve helyettes lelkész, felügyelő jelen nem létében az első gondnok helyettesíti öt az elnöki székben, esetleg az, kit a közgyűlés szavazattöbbséggel helyettesit. A lelkész távollétében vagy az állás üresedése idejében a felügyelő maga elnököl. A mely egyházközségben több lelkész van, ott az elnökletnek melyikök általi viselése iránt a helybeli statutum határoz. 19. A közgyűlés hatásköre : a) megválasztja .... \ szóról szóra a mint b) megválasztja az egyh.- az előmunkálatoktanácsot .... j ban van. c) a mint az előmunkálatokban van azon kivétellel, hogy e kitétel „elnökségre jogosított" kimarad. d) megválasztja az egyházmegyei közgyűlésre menendő követeit. (A többi elmarad.) e) változatlanul, miként az előmunkálatokban van. f) pontban az illető helyen a „birtokcsere" is megemlítendő, többire nézve változatlanul marad e pont. g) pont azzal toltandó meg „a számadásokat feliül vizsgálás végett az egyházmegyéhez terjeszti fel." h) i) k) változatlanul átvétetnek az előmunkálatokból. 1) előtt jönne egy pont: tárgyalja azon ügyeket, melyeket az egyháztanács ide terjeszt vagy utasít. 1) marad változatlanul. m) Mindezen teendők cz él szerű foganatosítása végett oly ügyekben, a melyekre nézve szükségét látja, egyes bizottságokat, különféle tisztviselőket, mint például építtető bizottságot, építtető gondnokot, pénzügyi bizottságot stb. választ és kinevez ; azoknak szerkezetét, hatáskörét; eljárási módját külön utasítások által szabja meg. 20. Minden 2000-nél több lélekből álló egyházközség közgyűlésének jogában áll, minden 4000-nél több lelket számláló egyházközség pedig köteles az egyházkerület jóváhagyásával megerősített szabályzat értelmében egyházközségi képviselő-testületet alkotni, mely a lelkész választáson és ugyanezen képviselőtestület tagjainak választásán kívül az egyházközségi közgyűlés minden jogait gyakorolja. Ezen képviselőtestületnek határozatai ellen ép ugy felebbezésnek van helye, mintha azok egyházközségi közgyűlésén hozattak volna. 21. A közgyűlési tanácskozásokat az elnökség vezeti. Az elnökség a szólók többsége vagy a szavazat eredménye szerint mondja ki a határozatot. Tiz tagnak kivánatára szavazásnak, és pedig személyes kérdésben titkos szavazásnak van helye. Szavazategyenlőség esetében a világi elnök szavazata dönt. 22. Érvényes határozat hozatalára az egyháztanács tagjainak számát legalább egygyel felülmúló közgyűlési tagok jelenléte szükséges; ha azonban ennyien legközelebbi gyűlésen sem lennének, akkor a jelenlevők érvényesen határoznak. 23. Az egyházközségi közgyűlésnek határozat hozatala s lia ez kézbesittetik a kézbesítés napjától számítva 15 nap alatt a közgyűlés elnökségénél adandó be, mely azt az egyházmegyei közgyűlés elnökségéhez késedelem nélkül fölterjeszteni köteles. 24. A tanácskozásról jegyzőkönyv vezettetik, melynek hitelesítését vagy a közgyűlésből kiküldött bizottság, vagy a legközelebbi közgyűlés végzi, A jegyzőkönyv az espereshez átteendő, egyházlátogatás alkalmával bemutatandó. B) Az egyháztanács. 25. Az egyházközségi közgyűlés a maga kebeléből egyháztanácsot alkot. 26. Az egyháztanács hivatalszerinti választott tagokból áll. Hivatalszerinti tagok : az egyházközségi közgyűlés elnökei, kik az egyháztanács elnökei is, a többi rendes s helyettes lelkészek, a gondnokok, pénztárnok, ügyész, jegyző, az egyházközség által fenntartott főiskolának, tanitóképézdének, középiskolának igazgatója valamint az elemi tanitó, vagy ha többen vannak közülök annyi a hány lelkész van az egyházközségben a tanítói testület által választva. Az egyháztanács tagjának megválasztható az egyházközségnek minden oly nagykorú férfitagja, ki a közgyűlésnek tagja lehet, ki nemcsak feddhetetlen előéletű, hanem az egyházi ügyek iránt is érdeklődik, nevezetesen a ki egy évnél több időről egyházközségi tartozásaival hátralékban nincs.