Evangélikus Egyház és Iskola 1889.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Róm. kath. autonomia

Hetedik évfolyam. 22. száin Pozsony, 1889. évi Június 1-éii. EVANGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA. Slöíizetési ár : Egész evre . ö frt — kr. felévre . . . 3 , — , negyedévre I , 50 , Egy szam ara: 12 kr. o. e. /V\.EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. — Szerkesztő- s kiadó-hivatal: Pozsony, Xonventutcza í. sz. Feieiös szerkesztő s kiadó : TBSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr.. többször közölve 5 kr. Béiyegdij : külön 30 kr. Tartalom: Róm. katholikus autonomia. (T.)— Az új középiskolai rendtartásról. (Márton Jenő.) — Hörk József „észrevételeire." (Scultetus). Nekrolog. — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. lém. katholikus autonomia. Beszélhetünk mi is e tárgyról; nemcsak azért, mert nemzetünk törvényhozásában volt róla szó s így a hon minden polgárát érdeklő kérdéssé lett ; de azért is, mert közéletünk keretében egymással szoros együttlétben élő vallásfelekezetek kölcsönhatása egy vagy más felekezet belszervezetének alakulása szerint módosulhat. Tehát magunk iránti kötelességet teljesítünk, midőn minden illetéktelen beavatKozástól távol, csakis saját evangyéliomi egyházunk szempontjából Ítéljük meg a társfelekezet kebelében megujulva felmerült autonómiára irányzott törekvést. Az egyház autonómiájához, ugy, mint azt mi protestánsok ismerjük és birjuk, két kellék kívántatik meg : Egyik, hogy az egyház belügyeinek intézésében teljesen önálló, azaz minden az egyházon kivül létező hatalom befolyásától független legyen s kizárólag a lét-feltételét képező elvek és szellemi erők bennható cselekvősége szabadon alkossa, fejlessze az egyház életét. — Az államnak felügyeleti joga egyrészt saját biztonságának érdékébői folyik, hogy az egyházaknak zavaró beavatkozását életfejlődésébe meg ne tűrje, másrészt a nyilvános és szabad vallásgyakorlat elvét érvényesítve, a felekezetközi viszonyokat rendezve, a békés együttélést biztosítsa. — Minthogy azonban az egyházak az államnak egyik eminens feladatát a kulturális érdekek szolgálatát is teljesesítik, ha az állam igazságos akar lenni, tartozik a teljesített szolgálat arányában az egyházakat támogatni. Hogy váljon a róm. kath. egyház kész lesz-e az állammal szemben történelmileg nyert privilégiumairól lemondani, befolyását az állami életre korlátolni s így valóban és tényleg a többi egyházak sorába illeszkedni, azt nagyon bajos elhinni. — Az oly egyház, melynek csalatkozhatlan feje úgy a vallásszabadságot elitéli

1) mint az^^egyháznak az 1) Syllabus : Error XV.: Liberum cuique homini est eam ampleeti ac profiteri religionem, quam rationis lumine quis ductus veram putaverit. államtól való elválasztását is helyteleníti ;

2) — mely az államot az egyháznak alárendeli ; mely mindenütt kizárólagos uralomra törekszik, nem autonómiát keres, hanem csak feltétlen rendelkezéssel elégedhetik meg. — S hogy mit jelent ez a teljhatalom a töbi felekezetekre nézve, könnyíi belátni. — Bizony tartok tőle, hogy az eretnekek üldözése, ad majorem Déi glóriám, ismét napi rendre kerülne. Ez oldalról tekintve a róm. kath. egyháznak, mint egésznek, nemcsak törvényesen biztosított oly autonómiája van mint a többi egyházaknak, de valóságban ő a helyzet ura. — Hisz nálunk kultuszminiszter csakis róm. kath. vallású férfiú lehet. — A törvénytelen keresztelések, jogtalan párbérkövetelések tárgyában felmerült panaszok elintézése, a vallásalap, a budapesti tudomány-egyetem jellegének meg-megujuló vitatása stb. midőn egyrészt hangos bizonyítékai a róm. kath. egyház törekvésének, másrészt tanúságai a kezében levő tényleges hatalom nagyságának. Az egyházi autonómiának másik kelléke, hogy az egyház maga, tagjainak összességével, egyház- « alkotmányának rendje szerint intézze ügyeit. — Hogy az evangy. prot. egyházban az egyház minden teljeskorú tagjának joga van az egyház kormányzatában részt venni, az egyház ügyeire befolyni, az egyrészt hitelvi álláspontjából az .,egyetemes papság" elvéből folyik, másrészt az egyház történelmi fejlődésének folyamán, sok munkának és küzdelemnek eredménye. — Nálunk a pap az Úrnak szolgája az egyházban és nem ura az egyháznak 5 nálunk a hierarchia és laikus elem nem osztja két félre az egyházat, hogy ákármelyike uralkodjék, a vele szemben álló pedig szolgáljon. — Nálunk a hitbuzgóság, műveltség és jellem mindenkinek egyéni fölényt biztosít s egyházunknak az tenné a legrosszabb szolgálatot s teszi mindig, ki a luther-öltönynyel szembe állítja a mentét, kékbelit vagy szűrt. — Mi mindnyájan elvileg 2) S y 11. Error LV. Ecclesia a statu, statusque ab Ecclesia sejungendus est. f