Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Irodalom – Könyvismertetés - Dr. Szeberényi Gusztáv „Kézi Ágendá”-ja (S–s)

226 azonban csak akkor lett volna értelme, ha a szerző a többi részleteknél is következetes maradt volna, ugv hogy pl. az L ismertetésénél kihagyta volna az Ly-t; a G-nél a Gy-t vagy az S-nél az Sz-t stb. „Az iskola" czimü olvasmány kelleténél szinte hosszabb s a mellett ezen kitételt: A falon van a fogas, az olvasó-táblák és a földabrosz" — sem tar­tjuk helyesnek; csak igy lehet: „A falon vannak a fogas, az olvasó-táblák stb. „A hangya" czimü vers egészen megüti a mértéket, csak azt sajnáljuk, hogy a versek legnagyobb része, tehát ez is, versalakban nincsenek kiirva. „Az iskolai élet" szinte igen hosszú olvasmány s a mellett sem szükségességét, sem hasz­nát nem birjuk belátni; mert a mi ezen olvasmány­ban olv hosszasan van előadva, azt a beszéd — és értelemgyakorlatok alkalmával rövidebben, helyeseb­ben és ennélfogva termékenyítőbben lehet értékesíteni. „Minden embernek dolgozni kell" terjedelmére nézve szinte nem való Abczésbe. Azután nincs is arra szükségünk, hogy a gyermeknek annyit beszéljünk a munkáról ; szeret az is mindig valamivel foglal­kozni; nekünk csak vigyáznunk kell, hogy tevékeny­sége helyes mederben mozogjon. Itt még ez a hiba is előfordul, hogy ezen olvasmányban oly betii is foglalttaik, mely csak későbben lesz ismertetve És ezen hiba az olvasmány utolsó mondatában észlelhető, t. i. ott az I fordul elő. „Munkára fel!" csimü vers sok magyarázást igényel, mitől az alapvető oktatás­nál őrizkedni kell. A következő részlet ismerteti a „V C Cz Cs I J és H"-t tehát hét betűt ismertet, a mi bizony elég sok. E betűk közül egy sem oly egyszerű, mint azt az első oktatás nevében szigorúan követelni kell ; a mellett nem ártott volna a V I és J többi alakjait is feltüntetni. (I J V). Igaz igy a sok betű még több lett volna; de ezen bajon czélszerü beosztással lehetett volna segiteni. A következő olvasmány: „A ház" elég rövid s hibául csak azt hozhatom föl, hogy itt az I másképen tűnik fel, mint az ismertető részben, a mi Abczésre bizony elég nagy hiba ; még pedig oly nagynak tartjuk, hogy szükségtelennek látjuk, azt közelebbről megokolni. Ezek után következnek ezen betíik nyomtatásban való ismertetése és itt mindjárt különösnek találjuk, hogy a C ismertetve lesz, a Cz és Cs pedig nem ; holott a két utóbbi betűre van kizárólag szükségünk. „A házikó" czimü versecske talány s épen gyerme­keknek való „A szüleiház" czimü igen hosszú s a mellett igen kis betűkkel van nyomatva: igazi me­rénylet a gyermek szeme ellen. „A lyány és a czi­czuska" szinte oly vers, mely Abczésekben méltó helyét találja; verssorokban ez sincs kinyomatva. A „G Gy E É" betűk ismertetésénél ép az a m e gj egy zés ünk, hogy alakjaik nem egyszerűek, nem szépek ; sőt mi több, kezdő vonásuk egészen helytelen. „Az udvar" czimü olvasmány ismét — habár csak kissé — hosszura van nyújtva. E betűk nyomtatás­ban való ismertetése után következik: „Gyula, Endre és a Czirmos" czimü szinte igen hosszú olvasmány. „A tolvaj és a kutya" czimü vers alkalmas; kár, hogy abban L és U betűk fordulnak elő, melyek csak későbben ismertetnek. A következő olvasmány: „A kakas és a tyúkok" szinte igen hosszura van eresztve s azonfelül ezen valótlanságot is tartalmazza: „Azt mondják, azt kukorikolja : Ki jókor kel, aranvat lel." Pedig ezt csak nem akarjuk a gyermekkel el­hitetni, vagy itt megint oly magyarázatokba bocsát­kozzunk, melyek e sajátságos kitételt a kellő világí­tásba helyezzék? Ily haszontalan időtöltéstől őrizkedjék a népiskola elemi tanítója; mert ha valahol, ugy az alapvető oktatásnál tartsunk legszigorúbb mértéket. A K betűt, mely csak jóval későbben lesz ismertetve, mint látjuk, már itt kell ismertetni. Vagy nem is ugy van, hanem mivel ezen betű egészen hasonlítja a kicsinyt, a gyermek minden nehézség nélkül el is tudja olvasni. Ez tehát hiba nem volna; de épen azért megfoghatatlan előttünk, hogy T ezen betű mi­ért lesz oly későn ismertetve, még pedig egymaga, mintha tudja az isten mily nehéz volna. Előttünk egészen érthetetlen azon eljárás, mely szerint egv betűt ismertetünk, még pedig egészen egymagát, midőn az a kicsinyt egészen hasonlítja s oly betűk­ből melyeknél a hasonlatosság nem oly szembetűnő, sőt egészen elütő, négyet és többet ismertetünk egy­szerre. (Folyt, köv) 1 illái il, A múlt héten hagyta el a sajtót a bányakerületi püspök úr, dr. Szeberényi Gusztáv, magyar-német-tót nyelven írt „Kézi Agendá"-ja most második s tetemesen bővített kiadásban. A mi a tartalom berendezését illeti, az ugyanaz, mint az első kiadásban: halotti antifonák, alapigék, imák; a szt. keresztség kiszolgáltatása; egyház­kelő asszony avatása ; az Ur szt. vacsorájának kiszolgál­tatása betegnél és házasulok esketése. Ehhez azonban ez új kiadásban, különösen a magyar- és tótnyelvű részben bőséges függelék van csatolva, mely által e második ki­adás kétszer oly nagy, mint az első volt. Nevezetesen a magyarnyelvű részben — mely legnagyobb részben nagyt. Petrovics Soma, szentesi lelkész munkája — az „Ujabbak" czírnű függelék tartalma : confirmatio ; az Ur szt. vacso­rája; esketés — négy mintabeszéddel, előfohászokkal, eske­tési alapigék- s dispositiókkal ; — halotti alapigék, álta­lános és különös esetekre, dispositiókkal ; előfohászok ; imák szintén általános és különösen alkalmakra. —- A tótnyelvű rész szintén még oly vastagra bővült, mint volt : temetési antifonákkal, textusokkal, imákkal a legkülönfélébb ese­tekre. Végűi található még — a püspök úr számos évi praxisából összeszedve — 50 dispositió temetési beszédekre, mindegyik rövid szavakkal s szt. irási idézetekkel meg­világítva. Ezen tartalomjegyzékből is látható, hogy a mennyi­ben az első kiadás némileg hiányosnak bizonyult volna, ezen második kiadás e hiányon teljesen segít s a lelkész­nek leggyakrabban előforduló functióinál kielégítő s nél­külözhetlen kézikönyvül fog szolgálni. A tartalomnak jelességét, az egyes beszédeken s imá­kon átvonuló kenetteljes, ihletett vallásos hangot s mind­azon kiváló tulajdonságot, melyek az egész művet jellem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom