Evangélikus Egyház és Iskola 1888.
Tematikus tartalomjegyzék - Irodalom – Könyvismertetés - Képes magyar Abc (Németh Károly)
370 elnökölt több sz. kir. városi zsinaton (gyűlésen), nevezetesen: 1609-ben Eperjesen, 1613-ban Kis-Szebenben, 1614-ben Lőcsén, 1615-ben Eperjesen, 1616ban Bártfán, 1617-ben Kassán, 1618-ban Kis-Szebenben, 1624 okt. 5-én Lőcsén, 1626 júl. 28-án Eperjesen, 1634-ben Bártfán, 1641-ben Eperjesen. 212 (210) papot szentelt fel s azok számára egy „Matrica ordinatorum Ä-ot teremtett, melybe minden ujon felszentelt köteles volt rövid életrajzát sajátkezűleg beirni. (E jegyzőköny, illetve anyakönyv 1741-ig lőn folytatva. A szokás mai nap is fennáll. Minden ujon felszentelt sajátkezűleg írja be életrajzát.) 1644-ben okt. 5-én szélhűdés érte, mely bénította testi-lelki erejét, mire azután 1645 szept. 22-én meghalt. (Ribini szerint „in contagio.") Zábler Péter áldásosán működött mint lelkész 43, mint superintendens 31 évig. Neje Roll (Schmál A. szerint Rollin) Anna három gyermekkel ajándékozta meg őt, u. m. : 1. Zábler Jakab, bártfai polgár, majd városbíró, Zábler Jakab későbbi superintendens atyja. 2. Zábler (Hiób) Jób 1650-től a lőcsei iskola rectora, 1662-től lőcsei első pap. Meghalt 1664 okt. 8-án pestisben (szül. Lőcsén 1628. Klein J. s. I.). 3. Zábler Susanna, a lőcsei gymnasium rectora M. Joh. Windisch neje. Zábler Péter lőcsei pap korában a lőcsei egyháznak több papja volt. Kivüle volt az egyháznak egy archidiakonja s több diakonja is. 0 mint lelkész és superintendens az egyháznak „pastor primariusa" (első papja) volt. Zábler Péter irodalmi működéséről annyit tudunk, mennyit arról Schmál A. (Fabó A. Monum. I. k.) közöl, t. i. hogy megjelent tőle (lásd Ribini J. Memorale. I. 400. 406): 1. „Eine christliche Leichenpredigt" czím alatt Xylander-Holtzmann István superintendens felett tartott gyászbeszéde. Schultz Dán. nyomdájából. Lőcsén 1620-ban. 2. Ugyancsak : „Eine christliche Leichenpredigt" (Ézsaiás III. fej. felett) czím alatt 1626 jan. 12-én Lőcsén a nagy templomban Thurzó Szaniszló gróf, nádor felett tartott gyászbeszéde. Kassán in IV-to 1626; — de valószínűleg része volt azon műben is, melyet Xylander-Holtzmann superintendens társa adott ki gróf Thurzó Kristóf halálára s mely: „Carmina sepulchralía super funus D. Christophori Thurzó de Bethlenfalva, Leutschoviae sepulti" czím alatt Lőcsén 1614 in IV-to megjelent. Hörk József. Singer és Wolfner kiadásában Budapesten egy öt kötetből álló képes magyar ABC- és olvasókönyv jelent meg nem rég, az elemi népiskolák I—VI. osztályai számára külön-külön. Szerkesztették: Komáromy Lajos, Lakits Vendel, Luttenberger Ágoston és Péterfy Sándor, országosan ismert nevű, s egyedül a népoktatásnak élő szakférfiak. — Az „Evangélikus Egyház, és Iskola" olvasóközönségének e köteteket egyenként bemutatni, — azok átlapozgatása után, — mintegy kötelességet érzek magamban, úgy vélekedvén, hogy amily jó dolgot cselekedtek a szerkesztők azzal, hogy egyesítve erejüket és figyelmüket, létre hozták a magyar nemzeti mivelődésnek emez, egyik leghathatósabb és legnélkülözhetlenebb eszközét : úgy én is némi hasznos dolgot mivelek annak rövid ismertetésével és ajánlásával; mint szintén azok is, akik ezen eszközt iskoláikban alkalmazásba veendik, a közművelődésnek tesznek vele első helyen szolgálatot. Ami e köteteket hasonczélu elődeiktől nagyon előnyösen megkülömbözteti, nemcsak az olvasmányok közé nyomott számos tiszta képek, hanem első helyen az a fokozatosság, mely szerint osztályonként mindig tágabb és felsőbb körét tárják fel a kis honpolgár előtt a szükséges elemi ismereteknek. Nyelvezetünk is ahhoz képest választékos, de soha sem keresett, mindig eredeti, magyar zamatos. Továbbá a tiszta és hibátlan nyomása a különféle alakú, nagyságú és tömöttségü betűknek, — úgy Írásbeli, mint nyomtatási betűknek, biztosítja azok használhatóságát az elemi iskolákban. Ez a kiadók érdeme, valamint a kötetek szilárd, félvászon kötése is, és a kötetek olcsósága. Es ugyancsak dicséri mind a szerkesztők, mind a kiadók önzetlen buzgalmát és ügyszeretetét ama szerződési pont, mely szerint abban köztük történt megállapodás, és ez minden köteten nyilvánosan is megerősíttetik, hogy t. i. „az olvasókönyvek minden kiadása után 100 frtot adnak kiadók az ,Eötvös-alap' és a ,Tanítók országos árvaháza' alapjára". I. kötet. ABC- és olvasókönyv. Ára 20 kr. Egészben 110 8-adrét lap. Három részből áll. Az I. részben, 48 lapon, írva olvasva tanítja a kisbetűket; a II. részben, 22 lapon, a már ismert fokozat szerint, a nagybetűket; végül a III. részben, 40 lapon következnek, képekkel illustrált apró olvasmányok ; valóságos csemegék, melyek mind egyaránt arra valók, hogy megkedveltessék a kezdő tanulóval az olvasást, és általában a könyveket. Képzelem, hogy alig várják a kis tudósok olvasókönyvüknek Il-ik kötetét. Ám azonban a Il-ik kötet már a Il-ik osztály számára készült. Ara 30 kf. 154 lapon, a négy évszak szerint, négy csoportba vannak beosztva a kedves és tanúságos olvasmányok, szívképző és vidámító versek és mesék ; és pedig : az őszre, azaz a tanév kezdetére szánt olvasmányok, tekintettel az iskolai és családi életre; a télre szánt olvasmányok, tekinttel a házi állatok ismertetésére; a tavaszra, tekintettel a földmíves életre ; a nyárra valók, tekintettel a városi életre. Találtatnak benne alkalmi imák és köszöntő versecskék is. Ámbár az egész mű minden felekezeti színezetet nélkülöz, mindazáltal, mind az öt köteten keresztül bő táplálékot nyer, a hon- és egyetemes emberszeretet mellett, az istenben való gyermeki hit és bizodalom, jámborság és kegyesség is, úgy hogy az olvasókönyvek segítségével, minden vallásos keblű tanító tanítványait is azonszerint vallásossá nevelheti. Nagy tévedés is volna azt gondolni, hogy a tanító, különösen ha úgynevezett felekezetnélküli iskolában működik, kénytelen volna tanítványainak hitök és lelkiismeretök mívelését elhanyagolni, s csak egészen egyebekre bízni. — Minthogy a felekezeti hitoktatásra, úgy a felekezeti, mint a felekezetnélküli iskolákban, külön órák s külön segédkönyvek vannak szánva, annálfogva ezen
