Evangélikus Egyház és Iskola 1888.
Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Papi konferenczia Belgrádon (Schwalm György)
405 pillanatban egy kék kötényből porosz zászlót hevenyézve, azt a paplakra feltűzték. Csak is ennek köszönhető, mondá Coelln, hogy a paplak s saját önnön életünk valamint szeretetteink élete is meg lett kiméivé. Belgrád és Pancsova, e két kiváló határszéli város között folytatott élénk kereskedelmi forgalom magával hozza , hogy a két evangelikus egyház híveinek egy része felváltva majd Pancsován majd Belgrádon tartózkodik. Ennek folyománya a két egyház közt fenálló testvéri viszony. Egyik a másik iránt annyira érdeklődik, hogy egyik sem képes megülni egy kiválóbb ünnepélyt, a melyre a másikat szíves szeretettel meg nem hívná vendégül. 0 Nagysága főt. Dr. Szeberényi G. szeretett püspökünk által a pancsovai egyházban megejtett canonica visitatió alkalmával t. Obermann a belgrádi egyháznak akkori lelkésze is kedves vendégünk volt s velünk együtt szívből örvendezett. Ugyancsak az ő barátságának köszönhetem, hogy a közel múltban egy felette érdekes papi konferenczián részt vehettem, melyet Belgrád, Braila, Krajova, Pitesti, Atmagea és Sofiának ev. lelkészei Belgrádon tartottak. Bukarest, Jassy és Turn-Severin lelkészei, kik szintén meg voltak híva, meg nem jelentek. Valamennyi e helyütt felsorolt egyházak, a sofíait kivéve, mely a zágrábihoz hasonlóan sehová sem tartozik, a porosz ev. egyházba vannak bekebelezve s a berlini „Oberkirchenrath"-nak alárendelve. Ha a Belgrádtól eső távolságukat vesszük, könnyen megérthető, hogy az oda való utazás nem csak felette költséges de fáradságos is. Míg a konferenczián megjelent valamennyi lelkésznek a berlini „Oberkirchenrath" térítette meg a tetemes útiköltséget, addig a sofiai lelkész, ki legtávolabbra esik, saját költségén volt kénytelen megtenni e nagy útat. A konferenczia f. é. május hó 11-én vette kezdetét. E napon az egybegyűlt lelkészek, Obermann tiszttársuk szíves vezetése alatt megtekintették a belgrádi 700 lelket számláló ev. egyháznak a paplak tágas udvarán csinosan épült iskoláit, nevezetesen az elemi fi- és leányiskolát és a kisdedóvót, mely mind felekezeti jellegű, de számos szerb és zsidó gyermek által is látogattatik. Május hó 12-én megtartatott az előkonferenczia, mely alkalommal meg lett állapítva a konferenczián tárgyalandó thémák s a konferenczia ideje alatt megtartandó istenitiszteletek sorrendje. A felállított programm azután a rá következő vasárnapon az az május hó 13-án tartott főistenitisztelet alkalmával meglehetős számmal egybegyűlt híveknek közzététetett. Ugyan e főistenitisztelettel egybekötött gyónást és az Úr szent vacsorájának kiosztását Herschelmann krajovai lelkész végezte, prédikálván János 20., 29. felett. Tartalomdús beszédjének bevezetésében megemlékezett Dr. Coelln D., lelkész elnöksége alatt 1865. Belgrádon tartott korábbi konferencziáról s kimutatta az ilyen értekezleteknek szükséges és áldásos voltát, különösen a szórványos egyházakra nézve. Főtétele : a hit az e v- egyháznak életeleme. Alrészei: 1. előbbb látni s csak azután hinni sok nyugtalanságot okoz. 2. nem látni s mégis hinni, az üdvözít. Az elsőt Tamás akarta, akarja jelenleg .korunknak hitetlen nemzedéke, akarja a materialismus és az atheismus. Az ev. egyháznak üdvrendje megkívánja azonban, hogy előbb higyiink s csak azután lássunk, különben a hit képtelenség. Ha van örökkévaló élet s bizonynyal van. mert minden emberben él a sírontúli élet után való vágy, úgy a kinyilatkoztatás szükségképeni valami. Teljességgel ezen kinyilatkoztatást Isten fia hozta a mennyekből. A hitnek csillaga Jézus. 0 benne élünk s halunk — azért el a hitetlenséggel ! Schiválm Gy., pancsovai lelkész. \7 r« fr! y r* ir» 1/ Y Ü» IS Ü[ A V Ù J\ V J Tisztelettel kérjük mindazokat, kik akár 188 7. akár a folyó 1888. évre lapunkra előfizetéseikkel hátralékban vannak, szíveskedjenek tartozásaikat mielébb leróvni. Sajnos, hogy oly tőkével nem rendelkezünk, mely mellett az előfizetéseket nélkülözve, a lap kiadása körül folyton felmerülő s aránylag nagy költségeket fedezlietnők. E kérelmet ismételve is mélyen tisztelt olvasóink figyelmébe ajánljuk. Szerkesztőség. — Figyelmeztetés ! Az érettségi javító vizsgálatok határnapjául e f. év deczember 19-ét Budapestre tűztem ki; miért is felhívatnak az illetők, hogy idején jelentkezzenek Nt. Böhm Károly főgynasiumi igazgatónál. — Dr. Szeberényi Gusztáv, bányakerületi ev. püspök. — A Protestáns Irodalmi Társaság ideigl. végrehajtó bizottsága folyó hó 18-án Budapesten báró Vay Miklós elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak Arany László, Ballagi Mór, Bedő Albert, Beöthy Zsigmond, gróf Degenfeld József, Hegedűs Sándor, Horváth Sándor, Kis Gábor, Kun Bertalan, Lukács Ödön, Mocsári Lajos, Pap Gábor, báró Prónay Dezső, Szász Domokos, Szász Károly, Szőts Farkas, gróf Tisza Lajos, Zsilinszky Mihály, az utóbbi mint előadó és jegyző. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése után érdekes tárgysorozat rendjén, az előadó által készített előmunkálatok alapján következő tárgyakról folyt a tanácskozás. A pártfogó és alapító tagok számára alapítványi 1 evélminta állapíttatott meg és pedig külön a magánosok és külön a testületek számára, egyúttal azt is elhatározván a bizottság, hogy e minták az alapszabályok és egy felszólító levél kíséretében minden egyes pártfogó (500 frtos) és alapító (1000 frtos) tagnak megküldessenek aláírás vagy az alapítványi tőke befizetése végett. A rendes (6 frtos) és pártoló (3 frtos) tagoknak az alapszabályok szintén megküldetnek hasonló levél és egy elismervény kíséretében, melynek aláírására ezen tagok szintén felhivatnak. — Fontos tárgya volt az ülésnek a Társaság ügyrendjének megállapítása, mivel az ülés legtovább foglalkozott. Az előadó javaslata alapján négy bizottság szervezése és munkaköre állapíttatott meg. melyek között a Társaság munkássága következőleg fog megosztatni. 1. Egyháztörténelmi emlék-gyűjtő bizottság, mely a Társaság egyháztörténeti tevékenységét, az emlék- és forrásgyűjtést s ezek feldolgozását és kiadását fogja vezetni. 2. Szerkeszt ő-bíráló bizottság, mely a társulat tudományos és népies kiadványainak íratását, szerkesztését és bírálatát fogja végezni, s két albizottságban részint a tudományos (egyelőre a „Szemlé a-ben megjelenő), részint a népies kiadványok (melyek apróbb füzetkékben látnak napvilágot) előállításáról fog gondoskodni. 3. Taggyűjtő- és könyvterjesztő bizottság, mely egyfelől minden erkölcsi módon arra fog törekedni, nogy a Társaság kötelékébe lehetőleg minden prot. gyülekezetet, egyházi hivatalnokot és művelt egyháztagot bevonjon, másfelől az lesz hivatása, hogy a főváros valamelyik könyvkiadójával szerződésszerűleg megállapítandó, központilag szervezendő és az egész országra kiterjesztendő colportage-ra felügyeljen, azt erkölcsi és egyházhatósági erejével működésében támogassa s ez úton a kiadványoknak minél szélesebb körű elterjedést szerezzen. 4. Pénzügyi bizottság, az alapítványi pénzek és tagsági díjak beszedésére és nyilvántartására, de
