Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Boldog új évet! (Farkas Gejza)

Hatodik évfolyam. 1. szám. Pozsony, 1888. évi január 1-én. E VA NGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. r Előfizetési ar : Egész evre 6 frt — ki. félévre . o , — , aegvedévre 1 „ 50 , Egy szam ara 12 kr. o. e. V J ^VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- 8 kiadó-hivatal: Pozsony, Kon ventutcza 6. 8z. Felelős szerkesztő s kiadó : TBSZTYÉNSZKY IF 1 IE IR. E HM" G Z. Hirdetés ára: Négyhasábos Detit sorkent egyszer közölve 7 kr.. többször közölve 5 kr. Béiyegdii : külön 30 kr. Tartalom: Boldog új évet ! (Farkas Gejza.) — A kis pápa. II. (dr. Masznyik Eudre.) — Irodalom. — Az ó szövetségi próféták. (Guggeuberger). — Belföld. — Vegyesek — Hirdetés. HF* Felhívás az előfizetésre. Jelen számunkkal az „Evang. Egyház és Iskola 4 4 hatodik évfolyamát kezdjük meg. A lap előfizetési ára a régi : egész évre 6 frt., félévre 3 frt., negyed­évre 1 frt 50 kr. Előfizetések és megrendelések a szerkesztő-kiadóhoz, Pozsony, Oonventntcza 6. szám, mielőbb beküldendők, mert a második számot csak előfizetőinknek illetőleg meg­rendelőinknek küldjük. Hátrálékosok szíveskedjenek hátralékaikat letörleszteni. /Szerkesztő-kiadó. Boldo: v s. Boldog új évet! Hány ajak nyilik meg ma e szavakkal, s hányadszor nem hangzik fel e nap reg­gelén a jó kívánság alakjában e három szócska : bol­dog új évet ! Boldog Isten ! Ha annak a sok jó kívánságnak csak ezred része teljesedésbe menne, azt hiszem bol­dogok lehetnének az emberek. De hát a kívánságok­nak az a közös sorsuk, hogy minél nagyobb a tárgy, a melyet óhajtanak — annál gyakoribb a kívánó csalódása. S mert a világon már nagyobb dolgot senki sem kívánhat — mint épen a boldogságot, csoda-e, ha számtalanszor, ha mindannyiszor hajótörést szenvednek — még oly őszinte szívből származó kívánságaink ! Röpke felhők, hiú álmok, — v agy szokás már csak tán a boldog új év kívánása ? Hisz már a bölcs Sirák is oly találóan mondja : halála előtt senkit se mondj boldognak. S hogy mi még is úgy lapunk olvasóinak szű­kebb körű, mint egyházunknak tágabb értelemben vett családjával szemben feltartjuk a jó régi szokást — teszsztik azt nem pusztán formalitásból, nem is valami kegyes, de soha be nem következendő óhaj­tásképen , de teszsziik lelkünk sugallta azon meg­győződésből, hogy a kívánság teljesülésének lehető­sége nincs kizárva, sőt e lehetőség feltételei kezünk­ben vannak : Feltétlen boldogságról természetesen szó sem lehet. Ha egyszer ezt elértük, megszűnt életünknek nemes czélja. De már az is igen nagy nyereség reánk nézve, ha boldogulhatunk. Es a boldogulás nem is boszorkány mesterség, — nem kell ahhoz egyéb, mint : — ha van, a baj­nak felismerése, aztán pedig gyors eljárás a baj meg­szüntetésére nézve. — Arany — a szenvedő szívről énekelve mondja : „kész boldogság lesz neki a szenvedés hiánya." Keresztelő János meg úgy rajzolja a boldog­ságot, — hogy minden völgy betöltetik, és minden hegy és halom lenyomatik és a melyek egyenetlenek, egyenesek lesznek, és a darabos utak tiszták lesznek. — És minden test meglátja Istennek szabadítását! Bajaink megfigyeléséhez Istennek hála van szem elég. De Istennek szabadítását ne várjuk, ha magunk is a szabadulás munkájához nem látunk. Ne engedjük hát bajainkat elidülni, egyházi éle­tünk fájának némely ágát elmohosodni, avagy mások rovására túltengeni. Mert bizony fakó, bizony avult annak némely ága. Vagy nem ósdi s a mai felvilágosodott korba épenséggel nem illő czopf-e, mult századok sötét em­lékelll — a papi szolgalom ? Hol van széles Magyar­országon, hol egész Európában talán a török biro­dalmat kivéve az a viszony, a mely nálunk a pap és hivei között fennáll? S ha még róni. kath. pap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom