Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Papi konferenczia Belgrádon (Schwalm György)

388 E megnyitó után közvetlen kihirdette az elnök a II. Vilmos császárhoz intézett ünnepi táviratot és az arra érkezett távirati választ. Az egylet táviratának második része kiváló érdekkel bír az egyletre nézve és így hangzik : „Üdvkivánatait fejezi ki (t. i. a nagygyűlés) Oscar Károly Gusztáv Adolf, a legifjabb hohenzollerni sarjnak az összes német nemzet által is megünnepelt keresztelési ünnepélyéhez. Örömünket és büszkeségünket képezi, hogy ő a mi hit- és szeretetbeli munkánkkal közös nevet visel." Bejelentette ezután azon üdvözlő' iratokat, melyek érkeztek Algirból, hazánk evang. egyetemes gyámintézetétől, Párizs Billettes — egyháza bizottságától, Párizs Redemption és La Viliette egyházainak bizottságától, — Speele, Hannovera legkisebb és legszegényebb, temploma 100 éves fenállását ünnepelt egyházától, 50 márka melléklettel és Schütze lelkésztől 100 márka ajándék kíséretében. — Az üdvözleteket szívélyesen veszi tudomásul. Következtek most: a berlini egyházi főtanács üdvözlete, tolmácsolva dr. Brückner, generál-superintendens által. Ugyanezt teszik: Wolf, tartományi főelnök a világi kormányzat; dr. Schultze, generál-superintendens a szász tartomány egyházi kormányzata ; Schott, a tartományi királyi consistorium és Beyschlag, egyetemi tanár a hallei G.-A. főegylet és egyetem nevében. — Mindezen üdvözletekre egyenként és jellemzően válaszolt Fricke elnök. — Ezen érdekes üdvözleteket, melyek a G.-A. egyleti munkássággal szoros összeköttetésről tanúskodnak, rövidség okáért, csupán jelezni kívántuk, hogy áttérhessünk az évi jelentésre, dr. vonCriegern titkár mindenkori mesterművére, az évi jelentésre. A lipcsei központi bizottság nevében megirt ezen jelentés kiterjeszkedik az egylet 56-ik évére, az 1886—87-ik évre. Az évi jelentés élén áll azon királyi kézirat, mely szerint II. Vilmos, mint porosz király, a brandenburgi G.-A. főegylet kérvénye folytán, elvállalja a poroszországi G.-A. egyletek feletti védnökséget. Annál örvendetesebb tényként üdvözli a jelentés e védnökséget, minél bizonyosabb a pápaság ama nyilt törekvése, hogy a tiszta ige és a hamisítatlan szentség egyházának teljes kiirtását lelkiismeretbeli kötelezettségének tartja, miért is a protestáns előőrsök inkább veszélyeztetvék most, mint valaha ezelőtt. E nézetet figyelemre méltó egyhangúsággal kifejezve találja azon kérvényekben, tudósításokban, melyek az évi jelentésnek forrásai gyanánt szolgáltak. S e veszély komoly felfogása eredményezte azon fokozott buzgóságot, mely az egylet szemmel látható erősödését idézte elő. 12 feloszlott és 17 újonalapított fiókegylettel szemben van az egyletnek 1786 fiókegylete. — A G.-A.nő egyletek 10 ujonalakult és 6 feloszlottaival szemben van az egyletnek 433 nőegylete. Léteznek ezeken kívül gyermekegyletek is Ausztria örökös tartományaiban. Az egylet belső haladását illetőleg konstatálható, hogy a G.-A.-egylet 1886/1887-ik évi bevételei örvendetesen megszaporodtak. A 44 főegylet által beszolgáltatott segélyösszeg — hozzáadva a G.-A.-egylettel nem szervi összeköttetésben álló elzászi evang. társaság, a hollandi G.-A.egylet, a svájczi protest. segély egy letek, a magyarországi evang. gyámintézet, valamint a Svédország, Olaszország és Romániából került jövedelmeket is — kitesz 907,023 m. és 27 f., minélfogva az 56 év segélyösszegei 21 millió, 655 ezer és 533 márkáig emelkedtek! Es ezzel közeledik az egylet az évi egy millió márka jövedelemhez. A múlt évet e jövedelem 104,532 márkával múlja felül. A főegyletek fokozott tevékenysége folytán csupán 12 főegylet ért el kevesebb bevételt a mult évinél. Az évi jövedelem legnagyobb részét gyűjtötte be, az az egyharmadrészben katholikus Württemberg, miért is a főegyletek sorában első helyet foglal Stuttgart 85,313 márkával. (Folytatás követk.) Lang Adolf. Papi konferenczia Belgrádon. i. A függöny legördült. A drámának utolsó jelenete is lejátszódott. Theodosius, agg metropolita, az adott jelszóra utolsó lépett a színpadra s a királyi rendező utasítása szerint elég épületesen játszotta el szerepét. Áldással s ámennel végezte, mintha csak kötött volna, pedig hát oldott ; feloldotta két koronás főnek szívbeli frigyét. A lágyszívüek mélyen sóhajtozva elkesereghetik egymásnak : „mily siralmas dolog! Még a trónon ülők sincsenek biztosítva vész ellen. Oda is lecsap a villám s darabokra morzsolja a boldogságnak s dicsőségnek arany lánczait." A kik pedig várva lesték a darabnak ilyetén való kimenetelét, ám azok — tapsolhatnak. Szép Xatalia vállairól lehullott a királyi bibor s koronája a porba, büszke férjének lábaihoz gurult. A színpadról lelépve, nincsen többé joga, királynéként szerepelni s az Obrenovicsok dicső nevét usurpálni. Kecsko asszony szabadon rendelkezhetik kecses keze felett: Milan délczeg férje pedig másra vetheti tüzes szemeit. Hunyadi Júliát követi Kecsko Natalia. Valóban kérlelhetlen fátum uralkodik az Obrenovicsok háza felett. Két izben voltam szerencsés, mint a belgrádi evang. egyház lelkészi hivatalának képviselője, Milan király elismerését kiérdemelve a szerb udvarral közelebbről érintkezni : Mihály fejedelem remek lovasszobra leleplezésekor s akkor, midőn Belgrád templomaiban hálaünnepélyeket rendeztek, hogy a szerb székesegyházban annak a szerencsétlen asszonynak golyója nem a király fejébe, hanem a székesegyház falába fúródott. Mennyire változtak meg azóta a viszonyok ! Akkor még boldog egyetértésben élt a királyi házaspár s népének szeretete s hűsége istápolta a most alapjában megingatott Obrenovicsok trónját. Pedig jobb sorsra volna érdemes a szerb uralkodó ház. Az evangélikusok oda át legalább elismeréssel tartoznak az Obrenovicsoknak. Alig van korunkban fejedelem, ki oly fenkölt lélekkel gyakorolta volna a vallási türelmet hitfeleink irányában, mint a népe által imádott tragikus végű „Knyáz Michael", kinek nyomdokait a mostani utódja is követi. Legszebb bizonyítéka ennek a belgrádi evang. egyháznak keletkezése. Azon helyen, hol jelenleg az egyháznak kisded temploma emelkedik apró fatoronynyal s haranggal, hajdanában egy török mecset állott. A szerb kormány eredetileg a róm. kath. egyháznak ajánlotta fel e szép és tágas helyet templom s paplakra ; ámde ajánlatát azon feltételhez kötötte,