Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Beszterczebányán (Egy „ev. testvér”)

364 virágoznak, és a polg. iskola, még mielőtt teljessé, 6 osztályúvá lett volna, már is düledez. Most nem régen azt határozta a városi közgyűlés, hogy, miután a polg. iskolának V. és VI. osztályában csak 3, illetőleg 4 tanulója van, és a város pénztára úgy sem örvend valami nagy túltömöttségnek : ez idén a VI-dik osztályt meg nem nyitja és jövő évre az V-diket is beszüntetendi. Ezért természetesen nagy a harag a felekezet nélküli táborban. A várost feladták a miniszternél; „evang. testvéreiket" pedig arra akarják megtanítani, hogy mi hazafiasabb : az-e, ha több — vagy az, ha kevesebb iskolát tartanak fenn az evangélikusok? Hadd haragudjanak! Mi azonban lássuk most a „Pesti Hírlap" czikkének gymnasiumunkra vonatkozó részét, mely ekképen hangzik : „Ha városunk iskoláit nézzük, az erők határozott elforgácsolása konstatálható. A szükségletnek teljesen megfelelő kir. főgymnasium (a katholikus jelző elmaradt) mellett egy teljesen alkalmatlan helyiségben elhelyezett ág. evang. algymnasium is létezik itt, melyre a város évenkint, ha jól tudom, 656 forintot kénytelen költeni. A teljesen fölösleges algymnasiumot a felekezeti szellem minden áron fenn akarja tartani. Fenn akarja tartani akkor, mikor az ugyancsak említett felekezetnek elemi iskolájában csak két tanító működik. Hazafiasabb és városunk s egész vidékünk érdekeinek jobban megfelelő cselekedet volna, ha evang. testvéreink ág. evang. minta-elemi iskolát állítanának és algymnasiumuk megszüntetésével virágzó polgári iskolát tennének lehetségessé." Ezen soroknak veleje, ha jól fogom fel azokat, abban áll, hogy a város azért nem képes a polgári iskola fenntartására, mert kénytelen az evang. algymnasiumra évente 656 forintnyi segélyt adni. Kérdem már most, komolyan hiszi-e czikkíró, hogy a polgári iskola V. és VI. osztálya 656 frton fenntartható? Gondolja meg csak, nem kell-e legalább két tanárral, pedig jól fizetett tanárral, többet tartania. Mennyibe kerül ez; hát a többi szükséglet; még gyakorlati tanfolyamot is akarna hozzácsatolni ! Ha meg kevés az a 656 frt. a polg. iskola megmentéséhez, hogyan jön a mi algymnasiumunk az ön számításába? — Más itt a baj : nincs növendékük. Avagy a mi 4 osztályú algymnasiumunk vonja el a polgári iskola V. és VI. -osztályának növendékeit ? — Kérem, itt is a bárány zavarja a farkas vizét ! Ha czikkíró elfogulatlanul gondolkodott volna a polgári iskolai növendékek csekély számának igazi okairól, lehetetlen, hogy ne jött volna rá : ha az ifjú a polgári iskola VI-dik osztályát — eltekintve a lehető ismétlésektől — befejezte, akkor 16—17 éves ; feje telve van mindenféle ismerettel és — ambiczióval; hiszi-e valaki, hogy ezen félig tudós ifjú czipész-, szabó-, vagy pékinasnak megy 4 évre? — Azt nem teszi; az neki kevés! Avagy csupa pósta- és távirodai hivatalnokot akar a polgári iskola képezni? Hol marad akkor a mesterség, a polgárság? Nem okosabb-e tehát, ha az ifjú testileg kellőleg megerősödve, lelkileg illően kimívelve 13—14 éves korában mesterséget választ, vagyis az iskolát 3—4 osztályával megszakítja. Mindebből kitetszik, hogy a polg. iskolát nem az ev. algymnasium, hanem saját czélszerűtlensége, felesleges volta teszi lehetetlenné. Ennyit általában. Azonban nem hagyhatom megjegyzés nélkül czikkíró egyes állításait gymnasiumunkról. Mindenek előtt azt állítja czikkíró, hogy gymnasiumunk „teljesen alkalmatlan helyiségben van elhelyezve." Czikkíró bizonyosan sohasem volt intézetünkben ; ezen állításával szemben tehát elég lesz rámutatnom a kormánybiztos úr folyó évi május havában tett látogatása alkalmával felvett jegyzőkönyv azon pontjára, melyben konstatáltatik, hogy gymn. épületünk teljesen megfelel a tanítás czéljának, csak külön szertárra és téli tornacsarnokra van szükség. Ez tehát nem jelent teljesen alkalmatlan helyiséget. Máskor tessék elébb meggyőződni és azután állítani, nehogy valaki rosszakaratról vádolja! Most jön a java! Czikkíró csak amúgy jelzőképen mondja, hogy algymnasiumunk „felesleges" és hogy azt csak a felekezeti szellem akarja minden áron fenntartani. A mit eddig kevesen sejdítettek, miért hadakoznak a felekezet nélküli urak annyira e polg. iskola mellett, azt most világosan megírva olvashatjuk, t. i. azért, hogy ezek az urak alkalmas időben gymnasiumunk ellen törhessenek. Ez a lóláb, mely a felekezet nélküliség köpenyege alól kilátszik. A ki eddig nem látta, láthatja most, hogy az egész polgári iskolai lelkesedés gymnasiumunk megrontását, ifjúságunk prot. szellemben való nevelésének lehetetlenné tételét czélozza. Pedig tudhatták volna az urak, hogy a dolgot meg is lehet fordítani. A polg. iskola csak úgy teheti gymnasiumunkat feleslegessé, ha ugyanazt tanítja, mit emez; és ez — a latintól eltekintve — valóban úgy van. Ámde akkor önök tettek felesleges dolgot, midőn két fennálló gymnásium mellé polgári iskola felállítását oly nagyon sürgették! És valóban kár volt ez, mert gymnasiumunk a polgári iskolában előadottakon kivül, azt is nyújtja növendékeinek, mire a polgári iskola nem képes, és mire az ifjúságnak mégis legnagyobb szüksége van : határozott irányú valláserkölcsi nevelést, mely nélkül, kivált a félig mivelt ifjú, minő a 6 osztályú polg. iskolából kikerül, a társadalmi rend valóságos veszélyét képezi. Ha eddig nincsenek nihilistáink, anarchistáink és communistáink, majd lesznek; a hitfelekezet-nélküliség meg fogja teremni. Avagy a helybeli katholikus főgymuasiummal szemben felesleges az evang. gymnásium ? Azt tudjuk, hogy czikkírónak, mint katholikusnak közönyös a mi evang. hitvallásunk; de tőlünk csak nem kívánja komolyan, hogy farkasra bízzuk juhaink őrzését ! Avagy oly gyengéknek tart-e bennünket, hogy vallásunkat a hitfelekezet nélküli „testvérek" szép szeme kedvéért, meg azért, hogy bennünket „liberálisoknak" tartsanak, kifacsart czitromként eldobjuk? Ma azt mondják, hogy van katholikus főgymnasiumunk, felesleges az evangelikus; holnap azt fogják mondani, — és joggal; ha egyszer helyes a tétel, miért ne volna máskor is az ? — van hatholikus elemi iskolánk : mire való az evangelikus ; végre a templomra kerül a sor, mert hiszen pompásan férnénk mi el mindnyájan a meglevő katholikus templomokba. Aztán kérdhetnők magunktól, valljon mire való is volt a reformáczió és mind az, a mi vele összefügg ? — így rakna bennünket zsebre saját akaratunkból, egészen logice „az egyedül idvezítő egyház." Bizonyára Tetzel úr is visszatérne, hogy bűnbocsátó czéduláival bűneinktől és pénzünktől megszabadítson ; csakhogy nem laknék sátorban, mint a 16. században, hanem a korszellem-