Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - A magyarhoni ág. hitv. evangelikusok egyetemes közgyűlése

349 zunk körén kívül, valamint azon belül lévő ellenzésekkel szemben. Kísértsük meg a védekezésnek ezen módját és akkor hiszem, hogy szebb napok derűinek egyházunkra. Ezt adja Isten ! Tudom, hogy anyagi segélyforrásaink csekélysége ebben lényegesen akadályoz bennünket. Mint mindég, most is kész vagyok segíteni ott, a hol tudok, s ezért e czélra 400 frtot adománj'ozok, úgy, hogy ebből 100 frt a pozsonyi theologiának jusson, míg a többi felől az egyetemes gyűlés rendelkezzék. Ezzel a tanácskozást megnyitottnak jelentem ki. Czékus püspök indítványára az elnök beszéde és jelentése jegyzőkönyvbe vétetik s nagylelkű adományáért jegyzőkönyvileg fejezi ki a gyűlés köszönetét. Erre napirendre kerül aWillich-Szeberényi-féle ügy. Kubinyi Géza, a tiszai ker. egyik küldötte interpellátiót intézett az elnökséghez. mennyiben valók a hírlapoknak Szeberényi püspököt illető közleményei, melyek szerint a püspök hazafisága s becsülete vonatik kétségbe. Kérdést intéz az egyetemes felügyelőhöz, van-e tudomása arról, hogy a bányaker. püspöke a felügyelete alatt álló pénzekkel az egyházi szabályok ellenére rendelkezik ; továbbá, hogy kegyes alapítványok jövedelmeit azoknak adománvozza, kiket hazafiatlan üzelmeik rosz hírbe kevertek? Ha van tudomása erről, szándékozik-e megindítani a vizsgálatot, megtenni a kellő megtorló intézkedéseket? Zsilinszky Mihály, bányakerületi esp. felügyelő erre kijelenti, hogy a lapoknak Szeberényi püspököt illető czikkei nem felelnek meg a valóságnak, mintha ő a pénzeket hűtlenül kezelte volna. Hazafiassága ellen sem történtek határozott nyilatkozatok csak gyanúsítások azon alkalomból, hogy a Zsedényi-féle ösztöndíjat oly egyénnek adományozta, ki hazafisági tekintetben gyanú alatt áll. Kubinyi örvendetes tudomásúl vette Zsilinszky felvilágosítását, mert így a püspöknek alkalma nyílik magát hirlapilag is tisztázhatni. Ezzel a kényes ügy véget ért. Következett a házassági bíráskodás kérdése, mint első tárgy. Felolvasták az ev. ref. egyház konventjének átiratát, melyben a házassági bíráskodás terén nyilvánuló tarthatatlan állapotokra utal s a fontos ügy előkészítésére bizottságot javasol kiküldetni s ebben négy taggal kéri képviseltetni a törvényhozás egyetemét. Sztehlo Kornél a ref. konvent ezen indítványát azon értelemben, hogy az figyelmeztetés akar lenni a kormány számára, miszerint végre valahára rendezné a házassági ügyeket, helyesnek és jogosultnak, de lépését elhibázottnak tartja, mert, bár a prot. egyháznak joga van házassági ügyeket elintézni, még sem alkalomszerű azért az állam fegyelmi hatósága alá tartozzék a házassági ügy. Javasolja, hogy felirat küldessék a kormányhoz és a törvényhozáshoz, melyben az egyházi házassági törvényszékek eltörlése kéretnék. Hörk József, eperjesi theol. igazgató szinte azon véleményen van, hogy a házassági ügyek az állami törvényhatóságokat illetik, de ha az állam e jogát egyes felekezetekre ruházza, miért ne a protestánsokra is. Pártolja a reformátusok javaslatát s elfogadásra ajánlja. G y ő r y Elek azt hiszi, hogy az evangélikusok ezen joga kérdésbe sem jöhet, csupán arról van szó, hogy a házassági ügyekben vagy mindenik felekezet maga ítéljen, vagy egyedül az állami hatóság. A vegyes bizottság hivatása az lesz, j hogy az egységes eljárást sürgesse. Czékus püspök is pártolja a reformátusok javaslatát. P r ó n a y egyet, felügyelő ezután határozatilag kimondotta, hogy az ág. h. evangélikusok közgyűlése a reformátusok indítványát a testvéri jóindúlat nyílvánulásának tekinti és a házassági bíráskodás kérdésének megvitátására B e n i c z k y Gyula, Zsilinszky Mihály esp. felügyelőket, G y ő r y Eleket, Doleschall budapesti lelkészt és Horváth Sándor lelkészt küldi ki a bizottságba. Következett a bányakerületnek akievi ügyre vonatkozó indítványa. Nógrádi Szontágh Pál előadja az ő javaslatára elfogadott indítványt, melyet a bányai kerület az egyet, gyűlés elé terjeszt, hogy Mudron Pál esperességi felügyelő a kievi ünnepen részt vett, rosszalja és elítéli és a dunáninneni kerület superintendentiáját utasítja, hogy Mudron ellen a vizsgálatot indítsa meg, s őt esetleg kánoni törvények szerint büntesse meg. Kötelességének tartotta ez indítványt megtenni, tekintettel azon helyzetre, melyet egyházunk a haza alkotI mányának keretében elfoglal. Minthogy soha meg nem czá[ foltatott, bebizonyítottnak tekinthető, hogy a dunáninneni superintendentia két egyházközségének felügyelője egy egy1 kázi s politikai demonstratióban Oroszországban részt vett : s az evang. egyháznak kötelessége ezen eljárást elítélni. Mudron maga védekezett ezen vád ellen s beszéde nagy izgatottságba hozta a közgyűlést. Szónok kijelenti, hogy az egyetemes gyűlés nem competens ítélni személye fölött, minthogy ő nem mint hivatalnok, hanem mint magán ember vett részt a kievi ünnepen s ő mit sem tud arról, hogy az ünnepnek politikai, egyházi, nemzeti jellege lett volna. 0 csak arról tud, hogy a kereszténység meghonosodásának 900 éves jubileumát ülték meg, s ő csak, mint ker. ember, ezen vett részt. Az indítvány ellen nem nyilatkozik. Ezt Dulla Máté túróczi esp. felügyelő teszi meg, midőn azt mondja, hogy egyházi gyűléseinkbe, melyek az egyház jogainak és önkormányzatunk megvédésére szánvák, bizonyos túlzók részéről nem egyházi, az egyházi életet nem érintő tárgyak is becsempésztetnek, s hogy bennök a fősúly a politikai s nemzetiségi kérdések megvitatására s megoldására fektettetik. Mudron eljárását nem rosszalhatja semmiképen s nem tudja, hogyan kerül egy szabad férfinak privát ténykedése az egyet, gyűlés elé, nem tudja, hogyan jut a bányai ker. ahhoz, hogy bármily határozatot vagy indítványt hozzon egy más kerületbeli férfiú eljárása ellen. Illetéktelennek mondja a kerületet, sőt magát az egyet, gyűlést, mely új intézmény, nem gyökeredzik az ev. egyház alaptörvényeiben, hogy egy szabad férfiú fölött ítéljen. Az egyetemes gyűlést chauvinismussal vádolja s elszakadással fenyegeti. Kubinyi Géza vágott vissza ezen invectivákra azzal, hogy nem tudja, az egyetemes gyiilés türelme nagyobb-e, vagy ezen férfiak arczátlansága. Dulla e kemény szóra az elnöknél keresett védelmet, s br. Prónay Dezső nem késett a felelettel, hogy a ki keresztyéntelenséggel, chauvinismussal vádolja a gyűlést, ne csodálkozzék, ha ilyen visszhangot hall. Majd Szontágh Pál szólott újra az érvek erejével czáfolva meg Mudron és társa okoskodásait ; a közgyűlés zajos helyeslése között jelenté ki, hogy j a panszlávok elszakadása az evangélikusok egyetemétől nem ! rendíti meg a hitében s hazafiságában összetartó egyházat