Evangélikus Egyház és Iskola 1888.
Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Egyházpolitika (Dr. Masznyik Endre)
Hatodik évfolyam. 37. szám. Pozsony, 1888. évi Szeptember 8-áii. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ar : Egész evre ö írt— ki. félévre . . . 3 , — , negyedévre 1 , 50 Egy szam ara : 12 kr. o. e /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER, Szerkesztő- s kiadó-hivatal: Fozaocy, Xonventutcza c. az. Feieiös szerkesztő s kiadó : TSSZTYÉNSZKY y IE E IST G 21. Hirdetés ara: Négyhasábos petit sornénc egyszer közölve 7 kr.. többször közölve 5 kr. Bélvegdij : külön 30 kr. Tartalom: Egyházpolitika I (Dr. Masznyik Endre.) — Tatay István emlékezete. V. b. (Zsilinszky Mihálytól.) — A pestm. esperesség pártfogása alatt álló aszódi algymnasium. (Laukó Károly.) — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. — Hirdetés. Egyházpolitika. Válasz Anonymus-Kenessey úrnak. I. Múltkori czikkemben csupán azon gonosz vád visszautasítására szorítkoztam, melylyel AnonymusKenessey úr személyemet, illetőleg theol. akadémiánk egész tanári karát illette. S ezt épenséggel nem azon okból tettem, hogy magamat avagy kartársaimat védelmezzem. A hazafiság oly szent érzelem, amelynek birtokában a rágalmazást ép úgy, mint a dicsőítést megvetem. Amazt, mert bűnnek bélyegzi bennem azt, a mi lelkem egyik legszebb erénye, emezt, mert érdemnek tudja be azt, ami éltemnek egyik legelső kötelessége. Akik minden áron a hazafiság koszorújával akarják homlokukat öveztetni, előttem legalább is igen gyanús egyéniségek. A magyar embernél a hazafiság a nemzeti irányú társadalmi tevékenységeknek alapja, mozdító rúgója s nem czélja, bére. S nem tudom, következtetésem helyes megfigyelésen alapszik-e, de én úgy látom, hogy a hazafiság szent nevében sokszor azok csapnak legnagyobb lármát, akik, vagy maguk is kozmásak s hatalmas kelepelővel kezükben oda állnak az Úr szőllőjébe madárijesztőnek, hogy abban aztán annál jobban garázdálkodhassanak, vagy a kik nagyon éhesek ilyen vagy olyan érdemkeresztre. De lehet, hogy csalódom s bár csalódnám, akkor legalább vigasztalhatnám magam a gondolattal, hogy a kik a haza, azok elvégre majd az egyház igazaiért is oly szent hévvel fognak lángolni s hogy a kik megmentik a magyar nemzetnek a hazát, azok majd meg fogják Krisztusnak tartani az egyházat is. Hanem — s ez már Anonymus-Kenessey úrnak szól — egy dolog bizonyos : a fogalmak, törekvések és életczélok olyan chaotikus zűrzavarával, aminő — mint ezt czikkéből látom, — az Ön tudós fejében ke'reng, sem hazánkat sem egyházunkat meg nem menti, védi, tartja s virágoz tatja fel soha senki. Leszek bátor kimutatni. On egyházpolitikát akar csinálni. Semmi kifogásom ellene. Az egyház nem maga az Istenország, hanem az Isten országának csak történeti szerve s mint ilyen véges földi intézmény, melynek a maga eszmei czélja felé a ténylegesen adott viszonyok számbavételével kell törekednie. De mig ezt elismerem, határozottan tiltakozom az ellen, hogy — mint ezt Ön hirdeti — az egyház czélját ne magában az egyházban, hanem az egyházon kivűl keressük. Hisz ez contradictio in adjecto ! Pedig Ön épen azt akarja. Kijelenti, hogy nálunk az egyház sem a múltban sem a jelenben nem önczél, hogy a mi egész egyházpolitikánknak „neill szabad másnak lennie, mint hogy általa is a nemzet erősíttessék, az uralkodó fajnak, a magyarnak suprematiója biztosíttassék. " Hát édes Anonymus-Kenessey úr! ez bizonynyal a legújabb fajta egyház. Hiszen olvastam máién az egyházról igen nagyon furcsa meghatározásokat, olvastam többek közt a kétségkívül jeles sárospataki tanárnak, Varga Lajosnak meghatározását is, aki nevezetesen nem rég kiadott (s mint az Önök lapia mondá : legalább is — ha jól emlékszem — 10 évre minden evangelikus egyháztörténetet feleslegessé tett) nagy művében azt mondja, hogy: „az egyház (jól értsük : egylláz) azon vallásos és erkölcsi társulat, melynek tagjai isten, a természet és ember közti viszonyról bizonyos olyan elméletet fogadtak el és ösmértek el igaznak, mely őket az élet minden körülménye közt teljesen megnyugtatja, tetteiket szabályozza és ha az igaznak tartott elmélet és a gyakorlati élet közt a czélba vett összhang létesült, üdvüket is biztosítja" ;*) olvastam — mondom — ezt *) Már most csak azt szeretném tudni : 1. van-e ilyen egyház? 2. van-e olyan elmélet; 3. van-e olyan összhang? 4. s üdvöziil-e hát valaki a világon? Boldog sárospatakiak, hogy ők egy ily összhangos elmélet birtokában üdvösségük iránt megbizonyosodtak!!