Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - A ministeri jelentés a közoktatás állapotáról 1886/7-ben

16 polczra. Egyébiránt ezen 3 falusi tanítói kör, melynek szép sikerű, hasznos szakműködését egy évtizeden túl éber figyelemmel kisértem : általában dicséretet érdemel. Közművelődés ügyi áldozatkészség és hazafiság tekintetében pedig — méltán kiemelendő', mert az erdélyi kultur egyletnek nemcsak ezen tanítói kör lett alapító tagjává, hanem ezen kívül ennek egyik derék tagja, még külön egy maga is 100 forinttal alapító tag. Fejér Gyula, ev. lelkész. A miniszteri jelentés a közoktatás állapotáról 1886/7-ben. — Igen bő anyagot nyújt ezen miniszteri jelentés a közoktatási állapotnak megítélésére. Tájékozást szerezhet kiki belőle a magyar tanügyre vonatkozólag. Mi azonban a tér szűke miatt nem közölhetjük teljesen, hanem csakis a statisztikai adatokra leszünk tekintettel, a melyekből kiki megalkothatja magának a teljes képet. A jelentés először is a népoktatásról szól, mint az oktatás első fokozatáról. Ennek keretén belül felemlítvék mind azon tényezők, melyek a népoktatásra vonatkoznak, így első sorban a tanulók jönnek tekintetbe, továbbá az iskolák és községek, azután a tanítók, a népiskolák fenntartása, majd a tanitóképző intézetek s végűi a kisdedóvó intézetek. Mindezeknek állapota kitűnik a következő statisztikai adatokból : I. A tanköteles és tényleg iskolába járó gyermekekről. A tanköteles és tényleg iskolába járó gyermekek száma a megelőző évhez képest szaporodott, és pedig a tankötelesek száma 32,683-mal és a tényleg iskolába járóké 33,624-gyel ; van tehát 2,324,735 tanköteles gyermek, s ezek közül 1,870,083 járt tényleg iskolába s így azon tanköteles gyermekek száma, a kik iskolába épen nem jártak 454,652. A mindennapi iskolázás viszonyai sokkal kedvezőbbek az ismétlő oktatás viszonyainál. Mig ugyanis a mindennapi iskola látogatásra kötelezett 1,697,497 gyermek közül 85-82 % járt iskolába, addig az ismétlő iskolába való járásra kötelezett 627,238 gyermek közül csak 65.89°/

0 nyert oktatást. A fiúk nagyobb számban látogatják az iskolát, mint a leányok. Összesen volt 1,190,085 tanköteles fiú, kiknek 83,61°/o-a részesült oktatásban ; az 1,134,650 tanköteles leányoknak ellenben csak 77'00%-a járt iskolába. Úgyszintén a mindennapi tanköteles fiúk közül járt 8847°/

0 iskolába és a leányok közül csak 83.05°/

0. Az ismétlő oktatásnál még szembeszökőbb a külömbség ; a fiúknak 70 64%-a a leányoknak csak 60-81 °/

0-a vett részt az oktatásban. A vallási viszonyok a következő adatokból tűnnek ki : 1000 tanköteles közül iskolába küldtek : a róm. kath 871-8 gyermeket az ág. hitv. ev 871-2 „ a helv. hitv 807-2 „ a mózes v 777-2 „ az unit 743-5 „ a görög, kel , . . 676-2 „ a görög kath 596-4 „ A mi a tankötelesek számát illeti az egyes felekezeteknél, úgy a róm. kath., ág. h. ev. és a mózes vallásúaknál aránylag nagyobb, mint a többi felekezetnél ; legtöbb tanköteles van mégis a mózes vallásuaknál. A nyelvi viszonyok tekintetéből a következő adatokat nyújtja a jelentés: Első helyen azt említi, hogy az 118,280 mózes v. tanj köteles közül 84°/

0 vallatott be magyarnak, 15-2°/

0 németnek jeleztetik, míg a többi nemzetiségekhez csak 0-8°/

0 jelentkezett. A tankötelesek közül 48-93°/

0 magyar, 13'80°/

0 német 15-76% román, 13-99% tót, 2-80% szerb, 1-80% horvát, 2-92°/o ruthen. Az arányszámok a következő táblázatot adják : az ország lakosai minden anyanyelv közti arányszám a tanköteleaz iskolába ezer tanköszerint °/

0-ban sek közt °/

0 járók közt teles közt magyar 47 48-93 52-54 836-2 német 13-77 13-80 15-85 908-4 román 15-76 15-76 11-91 608-5 tót 13-64 13-99 14-68 844-3 szerb 2-75 2-80 2-66 763-8 horvát 2-04 1-80 1-85 779-4 ruthén 2-65 2-92 2-41 664-9 Az iskolai mulasztások e jelentésnek is egyik fekete lapját képezik. A félnapi mulasztások száma 20.982.532-re rug. Ezek közül birsággal mindössze csak 1.114,429 félnapi mulasztás sújtatott. Be kellet volna tehát folynia 514,341 frt. 65 kr. bírságpénznek. Tényleg befolyt 42,872 frt. 85 kr. — Á nagy hiányok közé tartozik az az adat is, hogy körülbelül 160,000 gyermek nem rendelkezett a legszükségesebb taneszközökkel sem. Az 1886. tanév végével kilépő tanköteleseknél 1000 közül írni olvasni jól tudott 9653, csak olvasni tudott 34-7. A megelőző évben a megfelelő számok voltak 955:45. A viszonyok tehát temesen javultak. II. A községekről s iskolákról. A községek száma 1885—6-ban 12,702 volt, ezek közül 10,602-nek volt helyben egy vagy több, összesen 15,666 népiskolája, azonkívül 751 pusztának és alapítványnak is volt iskolája. 1767 községnek csatlakozva volt iskolája, 333, községnek egyáltalán nem volt iskolája. Nevezetes az iskolatartás viszonyainak folytonos hullámzása. A helyben iskolát tartó községek száma egy év alatt 98-czal változott, ezek közül 32 csatlakozó lett, 62 teljesen iskola nélkülivé vált. Hasonló változások vannak a helységek többi kategóriáinál. Nálunk az iskolatartásban nincs állandóság. Tényleg csak 10,600 olyan község van az országban, hol a helyi iskolázás változatlanul fentartatik. Közel 2000 olyan községet találunk, melyben a helyi iskolatartás vagy épen nincs meg, vagy maga az iskola járatás kétséges. Hiszen tekintetbe veendő, hogy 98 olyan községünk van, melyben a tankötelesek száma 3 és 8 közt mozog, 307 pedig olyan, melyben 6—12 közt változik, de 574 olyan, melyben szintén csak 10—20 közt ingadozik. Körülbelöl 300 oly községünk van, hol ha az állam nem állít iskolákat, valószínűleg soha se is lesz iskola. Az iskolák közt van 739 állami, 4.50%, 1883 községi, ll-47°

/

0, 5335 r. kath. 32-49%, 2155 g. kath. 13-13%, 1771 g. kel. 10-79%, 2334 ref. 14-22%, 1428 ev. 8-70%, 44 unit. 0-26%, 526 mózes v, 3-20%, 170 magán váll. 1-05%, 32 társ. 0-19%. A népiskolák száma ez évben 112-vel növekedett, de e végszám csak számos hullámzás végeredménye. így keletkezet 134 uj áll. iskola, de megszűnt 6, keletkezett 57 községi, megszűnt 51, stb. A jelentés névszerint sorolja fel a keletkezett s megszűnt iskolákat. Összesen megnyílt 402 uj népiskola, de bezárult 290 régi.