Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Egy ev. egyház kezdete, virágzása és vége (Weber Samu)

154 Egy evang. egyház kezdete, virágzása és vége. Horwáth Márk Stánsith de Gradecz vitéz hadi tettei következtében I. Ferdinándtól 1556-ban két szepesi faluval Nagy-Eőrrel (Sztráska) és Keresztfalvával ajándékoztatott meg. Fia Horwáth Gergely Stánsith de Gradecz nagy érdemeket szerzett magának a reformáczió körül. Neve aranybetükkel van bevésve hitajavításunk korszakának történetébe. NagyEörön saját költségére 1584-ben teljes gymnasiumot alapított, honnan számos evang. tanító és lelkész került ki. Keresztfalvára már 1582-ben Vandalus Kristóf személyében evang. lelkészt hivott meg és alkalmazott.

1) Keresztfalvára vonatkozik czikkünk czíme és e község sorsával akarunk megismerkedni. E község a bőkezű és gazdag földesúrtól hathatósan támogattatván, gyorsan erősödött meg és szép virágzásnak indult. A már nevezett első lelkészen kivül itt még hivatalban valának : Christiani Ábrahám, Fabiáni István, Kreszka Márton és Berlinius Valér. Berlinust itt érték az ellenreformáczió vésznapjai. 1673-dik évi augusztus 19-dikén Kolozsvári száznál több dragonyos élén jelent meg Késmárkon, hogy az evangélikusok birtokában levő templomot a katholikusok számára visszafoglalja. Szándékát ki nem vihette, a polgároktól visszaveretett. Most Keresztfalvára fordúlt, itt az evang. földbirtokos javait kirabolta és az evang. lelkészt elkergette. Ugyanazt tette, mint hajdan Francziaországban XIV. Lajos dragonyosai, a szomszéd faluhelyeken is, nevezetesen : Topporczon, Holló-Lomnitzon, Malduron, Krighen, Busóczon, Nagy-Eörön, Kis-Lomnitzon és Sz.-Györgyön. A hithű és nemes Horwáth család e vészes napok után megint mentő kezét nyújtotta a fenyegetett egyháznak Keresztfalván, 1707-ben Trsztyénszky János lelkészt találjuk itt, ki a rózsahegyi zsinaton is részt vett. Sőt még 1747-dik évi január 24-dikén kerületi gyűlés is tartatott Keresztfalván, hol Fischer Illyés választatott Superintendensnek. Az egyházközség ezen fénynapjaira bekövetkeztek a megpróbáltatás és vésznapjai is. Tűzvész, döghalál felváltva apasztották a község vagyonát és számát. Iskola, templom hiányában, tanító és lelkész nélkül, kénytelen volt önállóságáról lemondani és 1782-ben II. József türelmi parancsa értelmében Szepes-Bélához, mint anyaegyházhoz csatlakozni. Most megint erősebb támasz birtokában, új életre törekedett. 1860-ban a tagosítás alkalmával az evang. földmivelők 12 holdat kihasítottak iskolai és egyházi czélokra. E földek béréből 1867-ben faimaházat és 1870-ben iskolát, a) Horwáth mint prot. író is kitűnt és több művet hagyott maga után : „Responsionis prima pars e. altera, de veritate doctrinae coelestis etc. oppositae Sebastiano Lam Calvinistae Keismarcensi, Bartphae 1592." „Liber Posthumus, hoc est Mag. D. Gregorii Horwáth Responsionis Pars III. 1597. „Descriptio Synnodus Csepregiensis 1591." Halálakor Malus Pál 1597-ben a következő distichonokat költötte : 1. Ad patrios remeans magna cum laude pennates, Adduxit Musas, cum Helicone Strasam. 2. Gymnasium quibus exstruxit, quas sumptibus amplas Extremum vitae fovit ad usque diem. tanítólakkal és tanszobával építettünk és pedig az egyháztagok minden erejének megfeszítésével, a Gusztáv-Adolfegyesület és az anyaegyház segítségével. Még tovább mentünk az egyház megmentésében. Tanítót hívtunk 1871-ben Zimányi Mór, későbben Bazovszky Milos és Domanyofszky József személyeiben, ki most is hivatalban van. A 115 lélekre fogyott egyházközség lekötelezte magát a tanítót tartani és fizetni. Es e tekintetben nagyobb kötelességek várnak a szegény földmivelőkre, mint sok gazdag városbeli egyháztagokra. És ezeket a nagy áldozatokat is meghozta volna szívesen az egyházközség, ha sötétebb vészfellegek nem tornyosultak volna fel láthatára fölött. A mellett, hogy a földmivelőket nehéz sors nyomja, még az Amerikába való kivándorlás is annyira apasztja a gyülekezet erejét, hogy a visszamaradó tagok nem képesek többé a tanítót fizetni. Tavaly május 6-dikán oly erős orkán dühöngött, hogy a pusztító lángokat élesztve, mint Eperjest, Nagy-Károlyt és más községeket úgy ezt is elhamvasztották. Ugyanezen szélvész itt Keresztfalván az iskolaház fedelét összezúszta és semmivétette, mi nagy csapás volt az úgyis szorongatott egyházra, mert ily elemi csapás ellen nincsen biztosítás, egyházi pénztár és tőke itt nem létezik és az egyes egyháztagok nyomorral küszködnek. Az enyészet ily sötétségében még csak egy reménycsillag bátorított. Tavaly éppen a Baldácsy-alapítványból folyóvá tétetett az első részlet szegény, elemi csapás által sújtott és enyészettel küzdő evang. egyházak felsegélésére. Azután gyámintézetünknek is azon nemes feladata van, mentő kezet nyújtani, komoly veszéllyel fenyegetett egyházainknak. Egész bizalommal folyamodtunk ide is, oda is, elbeszéltük bajainkat, el nem hallgattuk gondjainkat, mint a gyermek is szokott édes anyjához fordúlni őszintén, bizalmasan és azon édes reményben, hogy kérelme meg lesz hallgatva és bajai enyhülni fognak. Csalódtunk! Tiz forinton kivül, melylyel a XIII városi esperességi gyámintézet megajándékozott, senki sem könyörült az egyház szorult é« aggodalmas sorsán; sem a Baldácsy alapítvány, sem a tiszai kerületi gyámintézet, hova folyamodtunk, nem küldtek valamely felbátorító segélyt.

1) Ez a körülmény annál leverőbb, annál szomoritóbb, mennél világosabban ki volt tüntetve, hogy ez az egyházat oly elemi csapás sújtotta, mely ellen nincsen biztosítás és melynek kárát önerejéből soha sem lesz képes fedezni és jóvátenni. Horwáth Stánsith de Gradecz kegyeletes és dicső emléke is szólhatott volna az egyház segélyezése mellett. A hitjavitás megalapítását tekintve, ő oly érdemekben gazdag mint Stockei, Biró Mátyás, a Thurzó család, anyagi vagyonát, szellemi képességét, szivének lelkesedését, mint gazdag tőkét protestáns egyházunkba fektette, és az utódok, bár szervezett segélyezési intézetekkel rendelkeznek, annyira megfeledkeznek édes gyermekéről, azon egyházról, melyet ő alapított, hogy e gazdag tőkéből egy fillérnyi kamatot sem hajlandók áldozni ez egyház megmentésére. Miután tény, hogy szegényebb, pusztulásnak inkább indúló egyház a szóban lévőnél nincsen egész Magyarországon; *) A Baldácsy-alapítvány intézkedése szerint a pusztuló, ínséges és építkező egyházak segélyzendők, s ezek közé tartozik Keresztfalva is. (A tiszai kerület 1887-iki jkv. 33. a XIII. városi esperesség 1887. évi jkv. 6. p.)