Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Viszonválasz Laukó Károlynak (Kiss Péter)

118 tiszteletével s elismerésével találkozott — s ez elös­merését függetlenségével és pártatlan igazságszerete­tével vívta ki és biztosítja magának — értjük a birói kart — hittük, mondom, hogy a biróság hivatva lesz bajaink egy részén segíteni, s e hitünket nem szeretnők egyhamar feladni. Annál kevésbbé, mert a kultus ministerhez 1884. 24 727 sz. a. kelt s valóban a felekezetek közötti békét czélzó rendelete az anya­könyvi adatok kiszolgáltatása tárgyában, félremagya­rázhatlan módon kezére szolgáltatja a bíróságoknak az eljárási módot. S mégis halomra gyfílnek püspöki hivatalainknál a panaszok — halomra az elintézetlen akták a minis­terium irattárában. Mindezekből igen könnyű levonni a tanúságot. Az az út, a melyen eddig jártunk, sohasem, vagy csak nagy ritkán vezetett czélhoz. Erről az útról hát le kell végre térnünk. Ne kérjünk, — ne kérjük jogaink tiszteletben tartását: de követeljük a törvény végrehajtását. Ne panaszkodjunk, de indítsunk keresetet minden egyes esetben, s ki nem elégitő esetben fellebbezzük meg az ügyet minden forumon. Azt nem gondolom, hogy akadjon biró Magyar­országon, a ki a minister fentebb mondott rendele­tében kijelölt §-t (300 frt. birság s 2 hónapig terjed­hető fogság) egy r. kath. plébánosra ráolvasná; de anynyit, meg lehet, mégis elérhetünk, hogy kény­szeríteni fogja az anyakönyvi adatok kiadására — s ez nekünk egyelőre elég ! És ha már minden húr elszakadt, ha nincs e hazában forum, mely a sértett félnek ele'gtélelt szol­gáltasson, akkor még mindig van egy utolsó mene­dékünk — s ez a korona. A királyi eskü a legszentebb biztosíték arra nézve, hogy igazunkat jogtalanul lábbal ne tiporja senki. Igaz, hogy a minister is esküvel van kötve : de ő benne él a társadalmi élet légkörében, őt a párák és ködök elkábíthatják, elvakíthatják. De a király — a mindennapi élet légkörén kivül és felül áll. Neki nincs szüksége pártra s támogatóra. Neki minden polgár egyaránt kedves, mert mindenki gyermeke, s hivebb és tántoríthatlanabb aligha egy is, mint mi protestánsok. A róm. kath. klérus üzelmei — sa kormány tehetetlensége s a mely törvénynek, rendeletnek érvényt szerezni nem tud — s végső esetben, bíró­ságaink lanyhasága kényszeríteni fognak minket, hogy a korona előtt lerántsuk az álczát a nagyképű szen­teskedésről ! A legutolsó koldusnak nyitva vannak a királyi palotának kapui, mi bizton számithatunk a király atyai szeretetére. Ha valamikor, úgy most teljesen megbízhatunk s támoszkodhatunk arra, hogy nem üres szólásmód, hanem igaz valóság az a kijelentés, hogy „a törvényt magam megtartom, s mások által is megtartatom." A törvény tisztelet és pártatlanság az a két jellemvonás, a mely uralkodónknak a rajongásig fokozott népszerűséget biztosítja. A mely népszerűséget csak növelni fogja az, ha az ország nagyjait a törvény tiszteletére utasítandja. Ha a minister saját rendeleteinek nem szerez érvényt, akkor vagy nem képes rá, vagy nem akar : mind két esetben nem arra a polczra való, s akkor adjon helyet másnak, ollyannak, a kinek képessége és akarata nagyobb garantiát nyújt a törvény végre­hajtására. Fiat justitia ! ... S ehhez nem szükséges egyéb, mint erély és akarat, kitartás és bátorság, a mely meg nem hátrál a legelső sötét árnyék előtt. Nekünk az ország törvényein túl és felett is biztos garantiánk a korona esküje. Csak legyen elég bátorságunk a korona előtt határozottan s nyilt őszinteséggel fellépni, s a dolgok állásat leplezetlenül feltüntetni. Fortuna audaces juvat — timidosque repellit ! Farkas Géza. Vissonválasz Laukó Károlynak, Laukó Károly e becses lapok 12-ik számában egy már jóval előbb, még a 9-ik számban közölt czikkemrei válaszában, — mely tőle, képzelt nagy­ságtól csak szerényes ezikkecske számba lőn elfogadva, — keményen megleczkéz a miatt, hogy én az időt, tért, alkalmat nem ügy használtam fel czikkem köz­lésénél, mint azt ő látta volna jónak és helyesnek ; hanem mertem, bátorkodtam ügy eljárni a részben, mint azt helyzetemben legalkalmatosabbnak véltem, találtam. Soha senkit szabadságában korlátozni nem szoktam ; tehát én is megkövetelhetem L. K.-tól, hogy czikkeim közlésére nézve, a mi az időt illeti, nekem teljesen szabad kezet engedjen. Nem titok azonban, elmondhatom L. K.-nak, meg az egész közönségnek is, miért nem hoztam előbb czikkemet? nem hoztam azt egyszerűen azért, mert nem éreztem magamat arra felhíva, felbuzdítva; de mihelyt alkalom jött és ok lett szolgáltatva reá, az „ev. egyház és iskola" lap 1-ső és 4-ik számai által; hát akkor megjelent pontosan az én czikkem is a maga idejében, mint megjelenik hozzánk tavasz­szal a fecske. Csak hogy a fecskét örömujongva fogadjuk, de az én czikkem csak egy részről ré­szesült jó fogadttásban, más részről pedig okozott ajkbiggyesztést, megütődést, szörnyűséges felháborodást. Nem tehetek róla, a „papválasztás" ilyen s amolyan módja kerülvén napirendre, és én akartam ahhoz szólni, és ha nem is sikerült nekem a „pap­választás" oly alakjának kigondolása s feltalálása, mely a mostaninál tökéletesebb legyen; bár én nem törtem, most sem töröm fejemet nagyon, hogy azt kitaláljam, válalkozzanak oly nehéz feladatra mások ; hanem mégis kívántam — nem tagadom — annak szükségességét kimutatni, feltárni, — szolgálván ada­tokkal, — melyek egy új, helyesebb választási mód életre keltését, életbe léptetését sürgősen parancsolják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom