Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Steltzer Frigyes elitéltetése (Zsiliniszky Mihály)

Steltzer Frigyes elitéltetése. A magyarhoni ágostai hitv. evang. egyetemes egyházi legfőbb törvényszék, mint harmadfokú bíróság Pozsonyban 1887. decz. 5-kén tartott ülésében a következő Ítéletet hozta : „A bányakerületi egyházi törvényszéknek, mint másodfokú bíróságnak 1887. szept. 20-án kelt ítélete indokainál fogva helyben hagyatik, s vádlott Steltzer Frigyes a felsőbbjei iránt köteles tisztelet megsértése és jóhírneve kisebbítése, valamint lelkésztársainak sértő megtámadása által elkövetett vétségben vét- 1 kesnek kimondatván, büntetésképpen az eljáró törvényszék elnöke által eszközlendő Írásbeli feddésre, s ezen harmadfokú Ítéletnek a pozsonyi „Evangélikus egy- ! ház és iskola" czimíí lapban Steltzer Frigyes költségén, ugyancsak az eljáró törvényszék elnöke által eszközlendő közzététel eltűrésére, úgy a másodfokú ítéletben felsorolt per és eljárási költségeken kivűl a harmadfokú bíróság 3 kültagjának utazási költségek fejében megállapított -17 frtnyi összegnek 15 nap alatt külömbeni végrehajtás terhe melletti megfizetésére ítéltetik. A többi vádak alól felmentetik, hivatalába s fizetése élvezetébe azon megjegyzéssel helyeztetik vissza, hogy a hivatalátóli felfüggesztése óta visszatartott fizetéséhez való joga megállapíttatik." Közzéteszi Zsilinszky Mihály, s. k. mint az eljáró egyh. törvényszék elnöke. ' Berecz Imre. f — A győri evang. gyülekezetnek szomorú karácsonya volt. Szeretett kántor-tanítója hosszú, kinos szenvedés után decz. hó 19-én a férfikor legszebb idejében, 44 éves korában, itt hagyta a munkamezőt, melynek oly igazi hivatással biró és avatott munkása vala. A veszteséget az egész magyar evang. egyház magáénak vallhatja, mert az egyházi zenének kevés oly alapos ismerője és buzgó művelője van, mint volt a boldogult úgy az elméleti mint a gyakorlati téren. Művészetével, mely — ha a templomban hallatá azt. mindig szorosan az egyházi nemes styl korlátain belül maradt, elragadá a közönséget ; ismerte az orgonajáték minden titkát, mester volt a legkisebb részletek árnyalásában is és a hatalmas hangszer ujjainak, mintegy bűverőnek engedelmeskedett. A klasszikus zeneszerzők műveit emlékezetből játszá. hangjegyeket ritkán használt s kivált rögtönzött játékai mutaták benne a nagy művészt. Egész művészi egyéniségét az alaposság és eredetiség jellemzi. Mint zenetanár és karvezető meg épen ritka tehetség, alkotó szellem, gyorsan és könnyen tanító, a dirigensi pálczát erélylyel és áttekintő könnyedséggel hordozó. Hivatásában oly buzgó és fáradhatatlan volt, hogy még az utóbbi időben, nehéz szenvedő napjaiban is halotti énekeket irogatott s azoknak betanulására betegszobájába rendelé a temetéseknél éneklő iskolás fiukat. Ugyancsak betegségének ideje alatt irt egy sikerült magyar motívumokkal biró indulót zongorára és teljes népzenekarra: édes dallamú zenéjéből kihangzik a fájdalmait lekiizdő, s a még mindig bizni, vidulni tudó szivnek érzelme. Iratai közt több sikerűit népdal s egyéb műveken kivűl Gryulai Pál r Ábránd" cz. költeménvére irt műdala maradt hátra, mely utóbbinak az egész költeményen keresztül vezetett s annak hangulatát természetes hűséggel eltaláló zenéje I méltó volna az előbbi indulóval együtt a kiadatásra ; barátai kegyeletes tartozást teljesítenének vele. Van még ezen kivűl több átirt egyházi és világi dala ; ez utóbbiakat mint a győri ének és zeneegylet Karmestere müveié nagy buzgalommal. Nagy érdeme, hogy mint közkedvelt és keresett zenetanár és a magasb zenére is avatott egyéniség, egyházi énekeink felől nem vélekedett ama lenéző kicsinyléssel, melyet — sajnos — egyes tehetségesebb kántoroknál tapasztalhatni. 0 mint buzgó vallásos lélek és egyházának hű fia átérzé és becsülte, choráljaink bár egyszerű, de épen egyszerűségükben fenséges zenéjét. Egyházi dallamaink egész tárháza volt emlékezetében s azoknak a legtalálóbb, a legtöbbször az eredetiség varázsával felcsillámló összhangosítása neki kedvelt hangszerén, az orgonán, csak könnyűség vala. Helye nehezen lesz pótolható s ő utána bárkinek is nem leend könnyű az e tekintetben nagy igényű — bogy úgy mondjuk elkényeztetett — győri közönséget kielégíteni. A gyülekezet nyolcz éven át birta mint kedvelt orgonistáját. Zala-istvándi születésű ; előbb Sopronban működött mint tanár a tanítóképző intézetben, később pedig Kanizsán, mindkét helyen közkedveltségnek örvendve. Mint ember szivjósága és őszinte nyájassága által, mely arczán is visszatükröződék, első találkozásra megnyerte a vele érintkezőt. Tiszttársai előtt nemes tulajdonai és tiszta jelleme osztatlan bizalmat, szeretetet és becsülést szerzének neki. Számos tanítványai és Győr város társadalma is megérzik a veszteséget. — Özvegy nőt (a soproni nagy Pálfy leányát,) két árva kis gyermeket és egy nevelt fiút hagyott maga után, a kiknek vesztesége kétségtelenül legnagyobb. Itt is csak az a régi. az egyháziaknái szokott, eset ismétlődik : elhalt az apa és a tőkét, mely csak szellemi kincsekben állott, magával vitte. A közbecsülés és tisztelet, melylyel az elhúnyt iránt az egész város közönsége valláskülömbség nélkül viseltetett, kifejezést nyert ama nagyszámú és előkelő közönség részvétében, mely néki a decz. hó 21-én lefolyt temetési szertartásnál a kegyelet utolsó adóját hozá meg. Az impozáns halotti menetben a győri ének- és zeneegylet testületileg vonult ki zászló alatt; ugyanaz énekelte a tanítói karral együttesen a halottnak kedves gyászdalait. A háznál és sirnál mondott imákon kivűl még ez egylet elnöke a temetőben búcsúbeszédet is tartott a távozó felett s díszes koszorút helyezet a koporsóra. A családtagok, rokonok és egyes tisztelők számos koszorúi mellett ott láttuk a győrvidéki tanítóegyletét és a hálás gyülekezetét is. A mindannyiunktól forrón szeretett, nemes lélek pihenjen békével s legyen áldott emlékezete. Payr Sándor. Azok a reversalisok. — Nálunk Salgótarjánban a házasulandók tetemes része vegyes vallású. Ha előbb a kath. papnál jelentkeztek hirdetés végett, atïkor biztosra vesze

rm már. hogy subscribálták a szerencsétlen reversalist. Én azután tisztemhez hiven leveszem a hályogot a szemükről : „Rá lettetek szedve, megcsalatva, mert a törvény tiltja a reversalist, épen úgy, mint az uzsorát; akkor vétenétek, ha az országos törvény ellenére, megtartanátok azt, a mit aláirtatok stb." Én különben több ízben írtam már a plebánus úrnak : Uram ! nevetséges a mai korban a reversalisokkal való üzérkedés. — Lássa, én kénytelen vagyok vele, a törvény ad nekem jogot hozzá, sőt involválja részemre azt a kötelességet, hogy azoknak, a kiket a reversálisnak meghódított, azt mondjam: halljátok-e? titeket a kath._ plébános úr megcsalt, rászedett. Hát miért ad alkalmat, miért kényszerít arra, hogy én önt egész joggal csalónak, törvényszegőnek nevezzem a kijátszottak előtt? Erre azután azt válaszolta a plebánus : „En nem tehetek mást, mint a mit nekem a püspököm előír ! Engem a hűség esküje kötelez a reversalisok vételére!" — Tehát a capite foetet piscis.