Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Németország

templomot állítsanak, melyben szent vallásuk szellemében hitök igazságai szerint neveltessenek és képeztessenek a Krisztus egyházának öntudatos, buzgó tagjaivá. Eddig nem volt saját iskolájok, gj^ermekeiket kénytelenek voltak vagy a helyi r. kath. iskolába járatni, vagy pedig a távol eső Felső - Lehota anyaegyház iskolájába küldözni ; mi főleg télen át a rosz utak miatt nagy nehézséggel s rosz időben a gyermekek egészségének megrontásával is járt. Ilyen körülmények között a 184 lélekből álló leányegyház tagjai elhatározták, hogy építenek magoknak külön iskolát és szerveznek rendes tanítói állomást. Nem sokáig tépelődtek, miből és hogyan ? Istenben vetett bizodalommal hozzáfogtak a munkához. A nagy és nehéz feladat, melyet magok elé tűztek ; a nagy költség, mely csekély lélekszámukkal s szerény anyagi viszonyaikkal nem állott arányban ; az időközben őket ért tűzvész, mely érzékenyen sújtotta őket : nem lankasztotta sem áldozatkészségüket, sem buzgalmukat; de sőt arra serkentette, hogy a megkezdett munkát kétszerezett erővel íolytassák. Igy lehetett csak, hogy az iskola alig fél év alatt elkészült mégpedig oly csinos alakban, oly ízléses külsővel, szép és czélszerű berendezéssel, hogy a falusi iskolák között ritkítja párját. Ha szemléljük ez Isten dicsőségére szentelt munkát és tekintünk az alig 35 családot számláló kis gyülekezetre, megbizonyítva látjuk Üdvözítőnk szavát : hogy a kiknek annyi hitök van, mint a mustármag, azoknak semmi sem lehetetlen (Mát. 17. 20). Ki kell emelni az egyház al-felügyelőjének idősb Blasko János és fiának ifj. B1 a s k o János bírónak az iskola létesítése körűi kifejtett lelkes tevékenységét ; nem külömben őszinte elismeréssel említendő az is, hogy az építkezéshez szükséges faanyagot mintegy 700 forint értekben az ottani kincstári erdőből s a betetőzésre szükségelt vaslemezeket a zólyom-brézói kir. vasgyárból 250 forint értékben Tisza Kálmán miniszter úr ő excellencziája utalványozta, mely tetemes segély kieszközlésének érdeme ngs. Vágner Vilmos kir. bánya-tanácsos s a zólyom-brézói vasgyár főnökét illeti. • Az örömnap, melyet Isten szerzett az ő népének, november 1-ső napján érkezett el ; ekkor történt az iskola felszentelése ntiszt. Moczkovcsák János főesperes iir által. Ezen ünnepélyre szép számban jelent meg a környék intelligencziája is, kik eljöttek örülni az örülőkkel : ntiszt. Svehla Gusztáv breznóbányai al-esperes-lelkész, ngs. Vágner Vilmos, a gyülekezet #buzgó támogatója, S ta udnfer Jenő főmérnök, Orm ay Lajos kincst. erdész, Erics János, nyug. kir. tanfelügyelő stb. urak megjelenésükkel emelték az ünnepélyt. Az istentisztelet az iskola díszes tantermében d. e. 10 órakor kezdődött. Két ének elhangzása után tiszt. Kovács Dániel helyi buzgó lelkész tartott beszédet, melyben az érzelem egyszerű hangján s szívekhez szólva szépen ecsetelte az áldásos munka boldogító jutalmát, melynek hatása alatt mindannyiának, kik az iskola építése körül tanúsított fáradozásuk közepette arczuk verejtékét hullatták, — most az öröm könnyei nedvesítették orczáját. Találó volt azon hasonlat, melyben a kis gyülekezetet hasonlította a hangyákhoz, melyek kicsiny, apró téremtményei az Istennek, mégis szorgalmukkal nagy halmokat hordanak össze. A beszéd után a harmadik ének (Maradj meg kegyelmeddel) első része hangzott el ; arra következett a ntiszt. főesperes úr felszentelési beszéde : „old le a te sarudat lábaidról, mert a föld, melyen állsz, szent föld." (II. Móz. 3, 5) alapján ihletett ajakkal s emelkedett szellemben fejtegette, hogy az iskola szent hely : mert 1-ször a gyermekek lelkét gondozza; 2-szor azokat jóravaló, becsületes emberekké neveli; 3-adszor vallásos, hívő keresztyénekké képezi. Az ékesszólással hirdetett igék nem a pusztán hangzottak el, de a figvelmes hallgatók szívébe hitet, szeretetet és reményt csepegtetve bevésődtek. Buzgó ima és az említett ének utórészének eléneklésével az ríj iskola fel lett szentelve s átadva rendeltetésének. Az ünnepélyes istentisztelet végeztével társas ebéd volt az iskolai épületben; melynél az első felköszöntőt ngs. Vágner Vilmos kir. tanácsos úr mondotta 0 Felségére magyar nyelven, melyet azután ntiszt. Moczkovcsák János főesperes úr tót nyelven tolmácsolt a felekezeti külömbség nélkül megjelent nagyszámú falubelieknek. — Az egész ünnepéi}

7 összhangja feledhetlen nap emlékét hagyta maga után, melynek évfordulóját évenkéilt istentisztelettel megünnepelni a filia lelkesen elhatározta. Virágozzék Isten dicsőségére ! • Vitális Gyula. • jtílLfüLí). Németország. — A hallei magyar egylet f. hó 11-ikén estve 7 órakor tartotta ez évi alakuló ülését a „Restaurant Berger" első emeleti termében (Steinthor 2. sz. a.). Az ülésen jelen volt 12 ev. theologus s 1 gazdász, kik magokat a felolvasott alapszabályok elfogadására mindjárt a hely színén nevük sajátkezű aláírása által kötelezék. A gyűlésen jelen volt theológusok névszerint a következők : Adorján Ferencz Sopronból, Geduly Lajos Pozsonyból, Geyer Miklós Eperjesről, HaíFner Vilmos Sopronból, Holéczy Zsigmond Pozsonyból, Hornyánszky Gusztáv Pozsonj^ból, Horváth Béla Sopronból, Okályi Adolf Eperjesről, Pálmay Lajos Sopronból, Szalay László Sqpronból, Wálent Armin Pozsonyból és "Wenk Károly Pozsonyból. Gazdász testvérünk neve Makovitzky Cyril. Azt véljük azonban, hogy egyletünk tagjainak száma a legközelebbi napokban még gyarapodni fog, miután biztos tudomásunkra esettj hogy van még néhány magyarországi gazdász Halléban, kiknek bizonyára nem volt alkalmuk az alakuló gyűlés megtartásának idejét bemondó, az egyetemi fekete táblán kifüggesztett hirdetést elolvasni. Az alakuló ülés vezetésével korelnök hiányában Geduly Lajos pozsonyi lelkész-jelölt bízatott meg, ki már a múlt évben is a hallei egyetem hallgatója volt. Geduly meleg szavakkal üdvözölte a szép számmal egybegyűlt honfitársakat és felszólítá őket, hogy a gyűlés megnyitásául az ősi szokáshoz híven a Hymnust énekeljék el. Hogy mily ünnepélyes volt azon hangulat, melyet az-„Isten áldd meg a magyart" tizenhárom, hazája s hite érdekében hónától s szeretteitől távol, igen távol tanúló igaz magyar keblében szült, azt ecsetelnem a mily lehetetlen, bizonyára ép oly felesleges. Ily hangulatban, hazaszeretettől áthatott kebellel kezdte meg tehát a hallei magyar egylet ez évi működését, a miért ig hisszük, hogy a „Magyarok Istene" sikerrel fogja koronázni komoly s igazán keresztyéni törekvését!