Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - A sáros-zempléni esperességből (Zemán J.)

.334 anyagi szegénység tartotta vissza. — Komlóst a tagok következő irott szavai: „ők tagjai a „békésmegyei tanító egyesületnek" s mint ilyenek kapnak fuvart és napi díjat, de ennek kétszeri kérelmezése visszatetszést szülhet." — Megértettük, de csak a sorok között mondottakat. Elnök, mielőtt az értekezletet megnyitotta volna, egyebek mellett különösen a következőkre hívta fel az értekezlet figyelmét. A figyelmes szemlélő — úgy mond — látja, hogy az állam hova tovább annál inkább belenyúl az egyház, jelesül a mi evang. egyházunk jogkörébe s igy iskola ügyeibe is. Tudja miért teszi. A figyelmes szemlélő azonban azt is észre veszi, hogy a katholicismus mint védekezik ezen áramlat ellen, mint csoportosúlnak a kath. egyház érdekeinek megvédéseért jelesek úgy az irodalom, mint a társadalmi élet terén. Hiszen tudjuk — egyebet nem említve — hogy az országos tanítói nyugdíjintézettel szemben a kath. püspöki kar kész volt hitfelekezeti nyugdíjintézetet felállítani. Ez is tudta, miért teszi ezt. Félt, hogy az állam a tanítói kart elvonja az egyháztól s ezzel csökkenti benne a hitfelekezeti összetartás érzetét. Mélyebb oka van az éber katholicizmus ismert szívósságának, a jövőbe szeret nézni, létérdekéért kész és képes mindenre. De miért hozom én ezt elő itt e szerény tanítói értekezleten? Csak azért, hogy kérjem és figyelmeztessem a tanító urakat, ne távolodjanak az egyháztól, ápolják ezen értekezletek által is a kollegiális szellem s hitfelekezeti összetartozás érzetét. Mert, sajnos, vannak közöttünk, kik magok ütnek rést hitfelekezetünk bástyáján, fennen kürtölve: ezen hitfelekezeti értekezletek nem életre valók, lökjük oda a megsemmisülés tarpéji sziklájára. Lehet uraim, hogy az a megasztalt megyei tanítói egylet palota, a mi értekezletünk kunyhó. De tudják meg, hogy az ember jobban érzi magát a kunyhóban, ha az sajátja, ha őseinek öröke, mint az idegen fényes palotában. Lehet uraim, hogy a megyei tanítói egylet új, színgazdag zászló, a mienk meg színtelen avúlt. De én szivesebben állok ez alá, sok vihart állott ez ki a múltban, azért bízom benne, elődeinket győzelemhez vitte, minket is elvezérel czélunkhoz. Elődeink a múltban sikeresen harczoltak a tudomány fegyverével e zászló alatt. Már 1804-ik évben Hamaljar Márton superintendens elnöklete mellett Szarvason tartatott szép eredménnyel ily értekezlet. Ugyanazon évben még B.-Csabán, 1805-ik évben Mezőberényben, 1807-ben Orosházán Skolka András gymn. igazgató elnöklete alatt, Lovich Adám superintendens ekkor buzdító levelet is intézett e társulathoz. Ez is tudta, miért teszi ezt. Kisebb nagyobb megszakítással íentartattak az értekezletek máig, híven szolgálva az egyház és iskola közügyét. Tudva ezeket, látva körülöttünk az egyház ellenes áramlatot s azt, hogy a lutheránus szó ma sokaknál gúnymosolyt idéz elő, szomorúan bevallva, hogy sok tekintetben, dissolutae scopae vagyunk, nem jogosúlt — e kérelmem és figyelmeztetésem : tartsanak erősen össze a hitfelekezeti zászló körül, szivükben ébren tartva a hitfelekezeti érzületet, képezve önmagukat, működve lelkiismeretesen necsak tartsák fel, de emeljék is ezen hitfelekezeti tanítói értekezletek színvonalát. Ezt téve nemcsak azt mutatják meg, hogy szellemi tőkével rendelkeznek, de azt is, hogy az iskolának — az egyház ezen veteményes kertjének — hű őrei, az egyház képzett, harczra kész katonái is képesek lenni. Ilyen eszméket szívből szívekhez s prot. öntudathoz szólva, elnök az értekezletet megnyitottnak nyilvánítja. Ezen éljenzéssel fogadott s jegyzőkönyvbe egész terjelmében felvétetni határozott beszéd után, miután Mikus János 4 évre megválasztatott jegyzőnek — a múlt gyűlés j. könyvének s a komlósiak az alapszabályok módosítása tárgyában benyújtott javaslata alapján a következő főbb dolgok határoztattak. 1. Mindenek előtt kijelenti az értekezlet, hogy ezen hitfelekezeti alapon álló tanítói értekezleteket a jövőben is fentartani kívánja. — Törvényesen nem oszolván fel, szünetelését megszűnésnek sohasem vette. 2. Évi rendes értekezlet vizsgák után s esp. gyűlés előtt fog tartatni. — Jövő évre Nagylakon lesz felolvasó Lukács János szemlaki tanító. 3. Valahányszor értekezlet tartatik, könyv és pénztárnok számadást tartozik tenni. E tiszteségre újólag megválasztatott Veszelszky Pál. Szakkönyvtárban van 97 mű, a pénztárban 124 frt 73 kr. 4. A dekanátus egyes körei által járatott lapok felajánlott évi folyamai köszönettel fogadtattak az értekezleti könyvtár számára. 5. Egyidőre a tagsági díjak — levén a tanítók eléggé megterhelve nyugdíj illetékekkel, — beszüntettettek s csak a tőke kamatjainak erejéig vásároltatnak könyvek. 6. Tervbe vévén az esperesség olcsó s rövid tankönyvek kiadását elnök jelenti, hogy eddig csak Lukács János s Veszelszky Pál 5 rendbeli munkálata jött kezéhez. A jó példa követésére buzdítja a tagtársakat. 7. Lukács János következő indítványát nyújtja be : a) Alakíttassák esperességi tanítói egylet, b) Ezen esperességi tanítói egylet ahány dekanátusra oszlik, annyi kört képezzen, c) Az egyletnek és a köröknek mikénti szervezését a kidolgozandó alapszabályok szabályozzák." Ugybuzgóságról tanúskodó ezen szép indítvány hosszas eszmecsere után elnök kezébe tétetett át oly kéréssel, hogy az esperességi iskolaszék alkalmával a tanférfiakkal beszélje meg s annak sorsa felett döntsenek. 8. Veszelszky Pál megtartotta felolvasását a „tanítói értekezletek lényegéről fontosságáról." Praktikus tanácsokat adva czáfolta az értekezletek ellen felhozott okokat, ajánlja a fiatal és öreg tanítók közötti kollegiális szellemet, közlékenységét stb. Szép értekezése fonalán a következők határoztattak. a) Decánus felkéretik, hogy összehívó körlevelében jelezze a tárgysorozatot, b) Hívja fel a tanító urak figyelmét a megbeszélendő módszertani, didactikai, lapokban szellőztetett iskolai, tanügyi kérdésekre, c) Jelezze körlevelében, ki fog s miről tartani egy másik tagtárs által eleve megbírált felolvasást, d) Meglevén mindnyájan győződve az egyházi zene fontosságáról, értekező Veszelszky Pál felkéretett, hogy a jövő gyűlésen az egyházi zenéről értekezzék s gyakorlatilag is mutassa be az ismeretlen új énekeket, elő és utójátékokat, stb. 9. Ugy a most felolvasott szép munka, mint a jövőben felolvasandó értekezések a szerző által az értekezlet főkönyvébe emlékűi beirandók. 10. Felkérettek a jó tollú tanító urak, hogy úgy a szak- mint a környékbeli helyi lapokba dolgozzanak. Egyes kérdésekben s ügyekben a helyett, hogy más domináljon,, ők is befolyásolják a közvéleményt.