Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Torony, harang, orgonaszentelés. Modor

.227 sítette a tiszai egyházkerület rendezete értelmében az iskola és egyházlátogatást. Nyolcz egyházra s iskolájára terjedt ki a látogatás, mely mindenütt az iskolás gyermekek megvizsgáltatásával kezdődött. Az iskola terén tett tapasztalat örvendetes. A tanitók majd nem kivétel nélkül, úgy a gyermekek lelki s értelmi kiképzésén, mint a magyar nemzeti szellem s hazaszeretet ápolása s meghonosításán lelkiismeretes ügybuzgósággal munkálkodnak s oly szép eredményt értek el, hogy a tisztán tót nyelvű nyolcz egyház közül egyben, az Ochtinaiban, az iskolát, magoknak a szülőknek határozottan kifejezett óhajára is, teljesen magyar lábra állitani lehetett'; a geczelfalvi iskolában pedig a tanító szakavatott s helyes neveléstani alapon álló vezetés mellett valóságos minta vizsgát adott, s megmutatta, hogy eltalált helyes mód s kitartó szorgalom mellett mennyire lehet vinni a népiskola kezdő növendékeinek szellemi és értelmi tehetségét. Tapasztaltattak ugyan néhol hiányok és egyes kissebb mulasztások is, de a nyert intés s iitmutatás lelkiismeretes követése mellett azoknak elenyészte a jövőben bizton remélhető. Nem oly örvendetes az egyházak látogatásánál nyert kép. A szegénység sőt nyomor, a mellyel egyházaink nagyobb részének küzdenie kell, sok tekintetben szellemi és erkölcsi életére is sajnos befolyást gyakorol. De a felsőbbségnek bölcs s tapintatos intézkedése : szigprú meghagyás, jó akarati! tanács és figyelmeztetés, egyházias életre és áldozatkézségre lelkes buzdítás bizonyára itt is meghozza kivánt gyümölcsét. Mert a ritkán előforduló püspöki canonica visitatió mellett ezen öt-öt évenként megujuló s így nagyobb ellenőrzést gyakorló főesperesi iskola s egyházlátogatás üdvös voltát, az élet lépten nyomon bizonyítja s áldásdús eredménye sem fog elmaradni, úgy hogy annak gyakorlása eléggé alig ajánlható. Isten éltesse sokáig iskoláink, egyházaink s hazánk közös javán lelkesen működő vezérférfiainkat. B. E. Torony, harang, orgonaszentelés. — Modor, jun. 30. Egy örvendetes esemény fris benyomása alatt írjuk e sorokat. A modori tótajk. evang. egyház szép ünnepet ült. Toi'nyot épített — ezt harangokkal látta el, mely alkalomból' templomát csinosította, átalakította — s uj orgonát szerzett. A milyen szép volt a munka, mely ugy mestereit, mint szerzőjét (az egyház) dicséri,.ép oly méltó volt hozzá a i öröm is, mely a tegnap tartott ünnyepélyben nyert ékes kifejezést. Hivatalos volt a püspök főtiszt, dr. Geduly Lajos uron kivül az egész pozsonymegyei esperesség papsága, felügyelő és tanitói kara sőt annak egyházai is. Már előző nap érkeztek távolabbról a vendégek. Az ünnepség mindjárt a reggeli órákkal kezdődött. A testvér német-ajku szentegyház és a város tornyáról harangziígás jelezte a püspök úr jövetelét, a ki a vasútállomásra eléje ment kiséretével az ifjúság által képezett sorfal közt a lelkész lakra vonult. — Ekkor már javában gyülekezett a lelkészek, tanítók s egyházi férfiak, nagy sokaságából álló ünnepi sereg, mig kint mind inkább megtöltötte a templom előtti tért a közel s távolabb vidékről összesereglett nép. Úgy, hogy mikor 9 órakor, elől a püspök úrral, a papi testület megindult, már akkor beláthatlan volt a népsokasága. A menet a zöld gallyakkal díszített és koszoriízott portála alatt megállt, a püspök úr antifonája és a helybeli ifjúság és dalárdából alakult vegyes kar felelete után megnyílt a templom ajtaja. Kevés perez alatt szorongásig megtelt a templom. A püspök úr a lelkészekkel az oltár előtti téren foglalt helyett. Majd a csend helyre állván, oltár elé lépett ntü. Rásó Mihály pozsonym. alesperes, s intonálta a „veni sancté"-t és végezte az oltári liturgiát. A gyülekezet éneke után annak lelkésze, ki a mű létrehozása mellett elévülhetetlen érdemeket szerzett, tdő Minich Dániel tartott ünnepi beszédet, az evangyéliomi Zacheusról szóló igék alapján. Ugyanabban az időben tartott kint a szabad ég alatt tdő Zsarnovicky Gyula, bazini tót lelkész, beszédet. Ennek végezte után a püspök úr az oltár elé lépett, s tartotta kenetes apostoli ihletű beszédét, fejtegetvén a torony és harangok jelentőségét. E beszéd és az egész felszentelési aktus alatt assistáltak ntű. Trsztyénszky Ferencz pozsonyvárosi esp. és ntű. Rásó Mihály pozsonymegyei alesperes. Most következett a tulajdonképeni felszentelési aktus. A püspök úr oltár felé fordulva énekelt egy, ez alkalomra szerzett éneket, mely 4 versből állván ezek felváltva a püspök és a kar által az uj orgona kísérettel énekeltettek, a közbeeső rövid szünet alatt megkondult a harang, s hallatta öblös hangjait. Ismét a gyülekezet felé fordulva mondott imát és áldást a püspök úr az uj műre, s azt egyenkint felszentelte, végül a papság (számszerint 17) félkörben felállván énekelte a püspök úr intonatiójára a „confirma Deus hoc opus" .... A ároni áldás és „Te deum laudamus" éneklésével — kevéssel dél előtt véget ért a szép ünnepély templomi része. Az ünnepélynek a szokottnál nagyobb értéket kölcsönöz azon körülmény, hogy az egyház a művet maga erejéből szerezte, miben segítségére volt a város mint kommunitás, mennyiben a város adta az épülethez szükséges anyagot, kő, fa, mész s egyébb szükségeseket. — Ez áldozat, mig egyrészről a városi képviselő testület nagylelkűségét hirdeti, más részről arról a szép egyetértésről tesz tanúságot — melyben különféle hitfelekezetekhez tartozó népünk egymással él. A városi tanács félretéve az elfogultságot a mint az áldozatot meghozta úgy az ünnepséghez is a — különben közös — városi tornyon a harangozást egyhangúan elrendelte s az ünnepen testületileg részt vett. Dicséret és elismerés neki érte ! Az áldozatok nagyobb része az egyháztagokra jutott. Az összes készpénz kiadás a 32000 frtot meghaladja. Felemelő volt hallani az ünnepi szónok szájából az áldozatkészség néhány példájának felemlítését. Egy egyháztag' uj orgonára adott 1500 frtot, a nők maguk körében gyűjtöttek a nagy harangra 3700 frtot, a : középharangra áldozott egy magát megnevezni nem akaró 1700 frtot (ez került 2500 frtba) s a legkisebb harangra adott egy egyszerű földműves 900 frtot. S a mi csaknem példatlan ily nagyobb mérvű egyházi építkezésnél — minden I kiadások fedezése után maradt az egyh. pénztárában 1000frt! De az egyház nem csak magáról — az övéiről is gondoskodik. Egy özvegy nő hagyományozott a lelkész számára egy szőllőt, az egyház pedig, ennek kibővítésére kisajátította ennek szomszédját — s azt a lelkésznek átadta. Minden jelenlevő emelkedett lélekkel vett részt a lelkipásztor és hívek örömében. Jól esett tapasztalni