Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Nyílt kérdés a „Lugher-társaság” igazgató választmányához, Sántha Károly imakönyvének ügyében (Farkas Gejza)

118 dicsekedhetünk avval is, hogy evang. egyházunk számos régi egyházi éneket, mint németet is, a reformáczió előtti korszakból megtartott, sőt hogy egynehány huszita, tehát csehnyelvű énekek dallamát is felvette templomi használatra. Nagy Lajos nyíregyházi orgonász és énekvezér is gyűjtött 350 dallamon felül és ki is adta 1877-ik évben chorálkönyvét, azt Zsedényi Ede, megbold. egyetemes felügyelőnek ajánlván. Ezen negyedfélszáz kiilömböző dallam közt van közel 30, melynél a dallam jelölése csak magyar énekre mutat; ezeket tehát bátran vehetjük magyar eredetüeknek. Hogy vannak-e köztök olyanok is, melyek a magyar református egyház némely dallamával megegyeznek, azt nem tudom. Van azon felül körülbelől 60 ének magyar és tót felirattal és közel 70 csupán tót felirattal. x) — Hogy milyen eredetűek az utóbbiak, arról fognak tán nyilatkozni azon szakférfiak, kik magyar és tót egyházakban mint énekvezérek vagy orgonisták működnek. Nagy Lajos valóban nagy érdemet szerzett magának, hogy chorálkönyvét tekintettel magyarhoni evang. egyházközségeink nyelvbeli szükségleteire berendezte, a legtöbb közös dallamot mindhárom nyelvben megjelölvén és könyvét tartalomjegyzékkel is ezen nyelvekben ellátván. És ez a valódi keresztyéni alap, mely kifejezést nyer ama őskeresztyén ének szavaiban: „Veni sancte spiritus! . . . . qui per diversitatem linguarum cunctarum gentes in unitate fidei congre gas ti !" Justh Samu István. i 14? Éti, Hyilt kérdés a „Luther-társaság" igazgató választmányához Sántha Károly imakönyvének ügyében. Tekintettel arra, hogy a Luther-társaság még tavaly dicsérettel halmozta el Sántha Károly imakönyvét — a mit a közönség zálogul vett — arra nézve, hogy a társaság a művet ki is fogja adni; Tekintettel arra, hogy azt ugyancsak a Luther-társaság az egyházra nézve határozott nyereségnek jelentette; Tekintettel, hogy ilyen imakönyvre csakugyan szükségünk van, mert vallásos és költői ihlettel irott művekre, vagy a mint a társaság jelenti, „vallásos költészetünk gyöngy"-eire nagy szükség van, minthogy fájdalom eddig az ilyenek nélkül szűkölködünk ; Tekintettel végül arra, hogy a társaság maga is méltónak itéli a művet a kiadásra; helyőrség magyar református katonasága több tiszt jelenlétében az úr asztalához járulván (nagypéntek előtti napon), áhítattal orgonakiséret mellett énekelte Goudimel szép dallamát „Mint a szép, hűvös patakra". — Kinek jött volna akkor eszébe e dallam eredete felől még csak kérdezősködni is ? ! J) Nagy Lajos kilátásba helyezte, hogy rövid idő múlva, egy második részben fogja közrebocsátani a tót egyházakban használt többi dallamokat is. Tekintettel, mondom, mind ezekre : bátor vagyok az igen tisztelt igazgató tanács- illetve ennek elnökéhez azon kérdést intézni : 1. Elkészült-e a munka? 2. Fel lett-e Sántha Károly szólítva annak beadására ? 3. Kívánjae a társaság az imakönyvet a legrövidebb idő alatt kiadni? Úgy hogy lehetőleg a Gyurátz-félével egy időben jelenjen meg. Mikor az igazgató-tanács a Gryurátz-félére nem régiben az aláírásra való felhívást közölte, akkor különösen hangoztatva volt, hogy ez a nép számára készült. S nem mondom, hogy e czéljának nem fog megfelelni, de ép ezért hiszem azt is, hogy az az intelligensebb híveknek igényét nem fogja mindenben kielégíteni. Ha tehát, a mint nincs kétség — intelligensebb híveink is akarnának imakönyvet vásárolni, ezeket jó alkalomtól megfosztani nem szabad, mert ez annyit tenne, mint félreérteni a Luther-társaság czélját, érdekét. A közönség ugyanis teljes bizalommal nyúlna a Luther-társaság kiadványaihoz s utóbb ha netán kisülne, hogy nem azt kapta, amit keresett — ebből elkerülhetlenül olyan keserűség következnék, mely társaságunknak nem válnék előnyére. Holott a Sántha müvével ennek is elég lenne téve, s egy kis útbaigazítás mellett kiki megtalálná a magáét. Alig csalódom, ha azt hiszem, hogy a tisztelt igazgató választmány (bizottság vagy tanács) azt fogja mondani, hogy minden érdeknek egyszerre eleget tenni nem lehet — talán azt is, hogy épen én valék az, a ki a minap oly annyira hangsúlyoztam a népies kiadványok — szükségét. Minden félreértés kikerülése végett kijelentem, hogy igenis szükségünk van népies kiadványokra, de véleményem szerint, olcsóbbakra — s kisebbekre, a mi népünk még nem könyvvásárló közönség. S ha minden érdek egyszerre ki nem elégíthető, mért nem követte a Luther-társaság szíve sugallatát akkor, mikor Sántha müvét oly igen kitüntette dicséretével — a másikról alig emlékszem, hogy szó lett volna, s mégis a Sántháé mellőztetett?! Kérem az igazgató választmányt, hogy e tárgyban megnyugtató válaszra méltatni kegyeskedjék! Nagyszombat 1887., április 3. Tisztelettel Farkas Gejza. Misera lutherana plebs contribuens. — Evang. őseinktől ránk hagyott egyik örökség : a küzdelem. Ezt elvitázni nem lehet. — De küzdelmünk sohasem volt támadó, mindig az önvédelem adta kezünkbe egyszer a harczi kardot, máskor az örök igazság és a hazai törvények kétélű fegyverét. — S noha a türelmetlen erőszak a vele karöltve járó sötétség országának bérenczeivel sokszor békóba verték a testet, az evang. szellemet megsemmisíteni nem sikerült; megjött a húsvét, feltámadt és erejét megkettőzte.— De mégis nagy a különbség a mult és jelen küzdelem között. — A harcztér megváltozott. — Sa harczosok? — Azok a régiek. — Ellenségünk különös taktikával támadást intéz — mondjuk ki nyiltan, — az evang. egyház tagjainak zsebei ellen. — Mintha csak hívei volnának a hires bűvész de Bosconak, az evang. nép erszényéből akarnak escomotálni, — a törvény oltalma alatt, — pénzt és ismét pénzt. — Hej ! egykoron lelkek után sovárogtak, s most? — De feleljen erre egy concret eset. — Röviden elbeszélem.