Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - A mező-berényi eset (Guggenberger)

Ötödik évfolyam. 50. szám. Pozsony, 1887. évi deczember 10-én. E VA NGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA. Előfizetési ár: Egész evre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 , — , aegyedévre 1 , 50 , Egy szam ara: 12 kr. o. e. JA EGJELEN HETENKENT EGYSZER. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként epvszer Közölve í kr Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6. 8z. s/ többször közöive 5 kr. Felelős szerkesztő s kiadó : Bélvegdii : külön. 30 kr. T K S Z T Y É N S Z X^ FERENCZ. v Tartalom: A mezöberényi eset. (Guggenberger). Katholiczizmus és protestantizmus. (Szeberényi L. Zs.) — Tananyag és tanmód. (Albert József). — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. ZTelikLiTrás előfizetésreJövő, 1888. évi január elsejével megindul lapunk 6-ik évfolyama. Támaszkodva az Úrnak megsegítő kegyelmére s evang. egyházunk tagjainak pártfogására, folytatjuk anyagi haszon várása nélkül ugyan, de erkölcsi kötelességünk tudatában a megkezdett munkát. Az előfizetési árak: egész évre 6 frt., félévre 3 frt., negyedévre 1 frt. 50 kr. maradnak a régiek. Minthogy a lap anyagi viszonyai sem a lap terjedelmének növelését, sem felesleges példányok nyomatását meg nem engedik, tisztelettel felkérjük az előfizetőket, szíveskedjenek az első szám megjelenéséifi akár előfizetésük beküldésével, akár megrendeléssel alúlírt szerkesztőségnél jelentkezni. A hátralékosok törleszszék tartozásukat. A szerkesztőség. A mezöberényi eset, Valahányszor esperességi gyűlést tartunk, mindig akad egy-két jelentés, hogy a szomszéd már megint a kerítésen innen járt s eltulajdonított magának a mienkből. — Az esp. gyűlés az esetet felterjeszti és hála Isten — ezen is túl esett. A kerületi gyűlésen aztán összefolynak a közös mederbe a különféle gravamenek és a gyűlés felír az egyetemes gyűléshez. Az egyetemes gyűlés is összeül és halom számra rakják asztalára az ország minden vidékéről beérkezett panaszokat, a róm. egyház túlkapásai ellen és a gyűlés felír a kormányhoz. Válasz aztán évek múlva vagy jön, vagy nem jön, de javulás nem hogy beállana, hanem a túlkapások még szaporodnak is. A mi erélyes kormányunk bölcsesége mindig oda lyukad ki, hogy hisz ott a törvény, miért nem tartják meg. S midőn mi büntetést kérünk a törvényszegőnek fejére, a válasz az, hogy ilyen paragrafus nincsen. Mert hát azok a liberális, humánus és erkölcsös férfiak, kik a felekezetközi törvényeket csinálták, oly naivek voltak azt hinni, hogy Magyarországon a király által szentesített törvények mindenki előtt oly szentek, hogy a törvényszegőre büntetést mérni teljesen felesleges. — És ime kár volt arról megfeledkezni. A jezsuitizmus nem ismeri a hazai törvény iránti tiszteletet, midőn — lelkeket jár fogni. — És felteszem az esetet, találkozik e hazában valaha kormány, mely a kath. clerussal szemben annyira erősnek érzi magát, hogy a törvényszegést büntető-törvényjavaslatot mer készíteni és tárgyaltatni, és feltettem az esetet, de nem csak feltettem, hanem hiszem, hogy az országgyűlés azt elfogadná : azt hiszsztik, hogy akkor elkeresztelések, halálos ágyoni áttérítések, illetéktelen eltemetések sat. nem fognak többé előfordulni? Volt a mint lesz, mig a kath. egyház az ő illoyalitásáról le nem tesz és hódol a hazai törvénynek. Talált eddig is kibúvó ajtót s fog találni ez után is. A törvényszegést szebben és ékesszólóbban palástolni már nem lehet, mint azt a 49. sz.-ban közzétett érseki felirat teszi. Szintúgy látom a gúnymosolyt, mely a nagy politikus érsek szellemes arczán végig vonult, midőn e remek levelet még egyszer elolvasta, ^midőn azt a vallásügyi miniszternek beadta volna. És a levél megtette hatását, az az, hogy szabad nekik minden. És ez igy fog maradni. Az ő harczmodorok nem fog megváltozni, mig ennyi szolgálatot tesz nekik, de igen is kell, hogy megváltozzék a mienk. Az örökös