Evangélikus Egyház és Iskola 1887.
Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Dr. Szeberényi Gusztáv, bányakerületi ág. h. ev. püspök egyházlátogatási körútja a bánáti esperességben (Kernúch Adolf)
.382 róm. kath. püspök egy protest. lelkészszel szemben, de a ,,Pesti Hirlap" f. é. nov. 3-án megjelent száma, a fenti czím alatt oly esetet közöl, hogy jogosan felkiálthatunk a híres Cicero szavaival ,,Quo usque tandem abutere, Roma patientia nostra? etc.", mert mai napság nemcsak, hogy jogtalan elkeresztelések, temetések etc.-ról panaszkodunk, de most mind ezekhez új tény járul. — Ugyanis a fenti lap idézett számában arról van szó, hogy id. Jeszenszky Károly mezőberényi ev. lelkész úr. egy szép októberi napon csak arra ébred, hogy a kisbíró hozzá egy idézéssel beállít, melyen sem névaláírás, sem pedig hivatalos pecsét és szám felfedezhető nem volt, de mely irás által Jeszenszky Károly úr bre viter arra felszólíttatik, „hogy bizonyos versenyező házas feleknek ügyében, a Csanádi m. t.-szék felhívása folytán mint tanú, a róm. kath. lelkészi lakban okt. 10-én megjelenjen." Jeszenszky úr ezen udvarias felhívást, persze figyelembe nem vette, annál kevésbé jelent meg a kitűzött napon a róm. kath. paplakon. Jaj de erre jön egy ágyúdörgés, (de, sajnos, vak töltéssel) hivatalos levél alakjában, mely levél már hivatalos számmal (86 1887) és Apostol Ubald róm. kath. lelkész aláírásával ékeskedett. A tartalom pedig oly formán hangzik : Ha nagytiszteletű úr még most sem jelennék meg, elővezettetését illetőleg a világi hatóság útján püspök lír ő nagyméltósága fog gondoskodni. — Jeszenszky úr persze ezen ágyú dörgést is csak annyiban vette figyelembe, hogy arra oly erélylyel és hivatalos komolysággal felelt, miként az egy tapintatos prot. lelkészhez illik. Kérdem már most, honnan veszi Apostol Ubald lelkész úr ama vakmerő bátorságot, avagy a püspök ő nagyméltósága ama hallhatatlan és a prot. lelkészi hivatalt, de magát az országos törvényt sértő és sárba taposó szabadságot? vagy azt hiszi, hogy I. Lipót-féle időt élünk? ha ezt gondolja, úgy nagyon, de nagyon téved. Ez idő elmúlt. Vagy azt hiszi, hogy ily czifra eljárás a vallás-felekezeti egyetértés és béke fentartásához hozzátartozik? Csalódik. — De hol van a szentesített törvény tisztelete? No bezzeg törődik is ő a szentesített törvénynyel, midőn neki : omnia ad majorem dei glóriám" a főtörvény, mit törődnék ő az országos törvénynyel. Sajnálatra méltó állapot! Hát édes hazánkban már annyira vagyunk, hogy azok is, kik a törvény alkotásban részt vesznek, a főpapok ahelyett, hogy a szentesített törvénynek az alsóbb papság előtt is tiszteletet szereznének, azt oly rút módon sárba tapossák? Ha ez áll, a mi a levélből kitűnik, úgy szomorú napokat élünk! Meddig panaszkodjunk még? vagy meddig tűrjük még ama jogtalan igazságtalanságot? Mit tesz a magas kormány ily nemű bajok orvoslására? Semmit. — Hiába esdünk, hiába panaszkodunk, szavaink elhangzanak. Hej be szép szó az az „egyenjogúság", persze csak papiroson, a gyakorlati élet másról tesz tanúbizonyságot. De mi azt is akarjuk hinni, hogy a nagyváradi 1. szertartású püspökség fentidézett rendelete nem komoly dolog, azért tartjuk azt „vak töltésinek, de felhívjuk illetékes egyházi hatóságaink, valamint a magas kormány figyelmét ezen dologra. — Tegyék meg ama lépéseket, hogy felekezetünkre virradna már egyszer a „valóságos" és nemcsak a „czímzetes" egyenjogúság napja. Ne érjen már annyi igazságtalanság a r. kath. papság részéről, mert ha ez így megy, úgy ma holnap nem élhetünk békében együtt. Ha pedig valakinek béke helyett harcz, egyetértés helyett per és czivódás kell, úgy mutassuk meg hogy vallásunk és törvény biztosította jogunk megőrzése érdekében, mindenre képesek vagyunk. — Szívvel lélekkel csatlakozunk a ..Pesti Hirlap" fenti számában megjelent indítványhoz, miszerint vétessék ki a szent székek hatásköréből a házassági ügy, és adassék át egy független bíróságnak és meg vagyunk győződve, hogy ez elfogulatlanú'i fog majd eljárni, ha pedig arra. kerül a sor, úgy hiszem, hogy a szentesített törvényt még azok előtt is érvényre emeli, kik azt most sárba tapossák. Schulze Ottó, m. p. Dr. Szeberényi Gusztáv, bányakerületi á. h. ev. püspök egyházlátogatási körútja a bánáti esperességben. (Folytatás.) Aug. 29-ikén már reggeli 8 órakor érkezett meg az antalfalvi egyház küldöttsége és fogatai Lajosfalvára, hogy a főpásztort, kebelébe elkísérje. Pont 9 1 2 órakor indult el a főpásztor az antalfalvi egyház négyes fogatán, követve több lajosfalvi és antalfalvi hívektől, mozsárdörgés és szűnni nem akaró éljenzések között Antalfalva felé — Mintegy 10 perecznyi utazás után elérte a számos fogatból álló menet az antalfalvi határt, hol Brtka Tamás, antalfalvi bíró, számos tagú küldöttség élén, tót nyelven s vallásos tartalmú beszédben üdvozlé a püspököt, a melyre adott püspöki válasz után, vezette az általa szerzett tót üdvözlő éneket zengő férfi közönség valóban megható énekét. Erre az antalfalvi ifjakból álló bandérium által vezetett s nemzeti színű zászlókkal ellátott hosszú menet tova indúlt Antalfalva felé, hova 1,11 órakor érkezve, az iskola melletti első diadalkapu mellett, melynek felirata ez volt : „Éljen Dr. Szeberényi Gusztáv, püspök" — megállott. Itt üdvözlé 0 Nagyságát G-ergelyi László, antalfalvi jegyző csinos fogalmazású hazafias, magyar beszéddel, ki enthusiasraust keltő hazafias válasza után, a diadalkapu alatt, virágot szóró leányok sorfala között tova haladva, a jegyző leánykája, Sarolta k. a. által egy gyönyörű virágcsokorral lepetett meg. A paplak bejáratánál, impozáns kivitelű, második diadalkapu alatt, melynek felirata ez volt: „Zustávej s námi" !, Paulinyi Sámuel, lelkész által, számos tagú intelligentia jelenlétében, mely között a már eddig is ismerteken kivűl, Kreuzer Mihály, szerb királysági alezredes daliás alakja magaslott ki, emelkedett szellemű beszédben íidvözöltetett, melyre válaszolva, a Matyejecz János, Karlovszky György, Tyahún János és Rapos János, tanítók vezette beláthatlan sokaság által zengett „Vsickni, jenz skládají" kezdetű ének hangjai között, a paplakra vonúlt, kíséretével együtt a püspök. Ebéd után, olvastatott a látogatási jegyzőkönyv, melyre néhány gyakorlati határozat hozatott. Este, impozáns fáklyás zenével hozott a főpásztornak ovatiót a község lakossága felekezet-külömbség nélkül, melynek nevében, a paplak ablakai alatt, a szózat általános eléneklése után Dr. Borsay Sándor, járási orvos választékos magyarsággal, Mlinárcsik János egyháztag pedig rövid, tartalomdús tót beszédben, harsány éljenzések és mozsárdurrogatások között, üdvözlék a bányakerület ev. püspökét. Éjjel 12 órakor, sok férfi hangot hallottunk énekelni a
