Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Dr. Szeberényi Gusztáv, bányakerületi ág. h. ev. püspök egyházlátogatási körútja a bánáti esperességben (Kernúch Adolf)

.367 akkor, az az a karácsonyi cyclussal (advent első vasárnapjával) kezdi. — Volt idő, midőn ez nem így volt, midőn a húsvéti cyclussal kezdődött az egyházi év, de ez nagyon régen sa — és mint később látni fogjuk — még olyan időben volt, mikor az egyház rendje még gyermek korát élte. — Erről későbben bővebben — fogunk szólni.*) Guggenberger. 11 i f 1I1, Dr. Szeberényi Gusztáv, bányakerületi á. h. ev. püspök egyház­látogatási körútja a bánáti esperességben. (Folytatás.) Aug. 24-ikén d. e. isteni tisztelet tartatott, előbb tót s aztán német nyelven a bajdusiczai ev. templomban, melyet az egyház a canonica visitatio emlékére, toronnyal ellátni határozott. Ez alkalommal, Kolényi Emil, lelkész Ján. 6, 57.—63. alapján határozott erkölcsi éllel, hatásos szónoki erővel s ernyedetlen hangszervezettel az IJrnak ama mondását véste hallgatói szivébe: „a ki engemet eszen, él az is én általam," Jja t. i. 1. Isten igéjét buzgón hallgatja 2. A krisztushoz hittel ragaszkodik és 3. A szentségekkel áhítattal él; mely eszméket előbb tót nyel­ven s utóbb német nyelven kötötte a közönség szivére. A püspök beszéde a hivek vallás-erkölcsi életére vonat­kozott és a tót híveket az isteni tisztelet szorgalmasabb látogatására, a németeket pedig az úrvacsora szentségének buzgóbb élvezésére serkentette. A jegyzőkönyv és a reá hozott határozatok felolvasása után, mely alatt az anya- és a jegyzőkönyvek aláírattak és a sz. edények megviszgál­tattak, a főpásztornak német nyelven mondott záróimájával és áldásával egy vers eléneklése után, véget ért az isteni tisztelet. A kastélyban rendezett ünnepi ebédhez többen valának hivatalosak s az ebéd folyamán lelkes fölköszön­tőkben nem volt hiány, mire a püspök a nap további részét, részint a kastélyban, részint a paplakon szűkebb körben töltötte el. Aug. 25-ikén reggel, Wiener Emil, nagybirtokos fogata érkezett meg Sándorfal várói Hajdusiczára, két más kocsi kíséretében, melyen Kolár Mihály, sándorfalvi biró és néhány más egyháztag rándúlt át Hajdusiczára, hogy a főpásztort már itt üdvözölje és Sándor falvára kisérje. A főpásztor, ki Hajdusiczáról 4 más fogat kísére­tében 1I 210 órakor elindúlt. csakhamar elérte az alig egy órányira fekvő sándorfalvi határt, s itt a Theresia csátornán kompon átkelve gyalog, az alibunári járás főszolgabírája, Kamenszky György által magyar nyelven, s a sándorfalvi egyház gondnoka, Motoska Pál által tót nyelven üdvözöl tett. A menethez, mellyel Kolényi Emil, Hajdusiczai lelkész is kisérte a püspököt Sándorfalváig, Ulrich János, kör­jegyző, Hoffmann Lajos, segédjegyző, több sándorfalvi egyháztag és a sz. mihályi román bíró is csatlakozott, kik a főpásztorral egy lovas bandérium élén, harangzúgás (a r. k. harang is szólt) üdvlövések között, 1/ 211 órakor érkeztek Sándorfalvára s itt az ev. templom mellett fel­*) Ezen czikk mutatvány fejezet szerzőnek kiadni szándékolt ily czímű munkájából : A keresztyén egyházi év perikoparendszere, ennek története s magyarázata, dis­positió és szabad alapige gyűjteménnyel. állított diadalkapu alatt, melynek felirata ez volt : „Po­zehnany, jenz se bére ve jménu Páne" — áthaladva, a paplak melletti második, fellobogózott diadalkapuhoz, mely­nek felirata ez volt: „Isten hozott! Vitajte!" — értek. Ennek aljában, miután az iskolai ifjúság, Sárosi Pál községi tanító vezérletemellett a „Vsickni, jenz skládaji!" kezdetű ének első versét elénekelte volna, Kernúch Adolf, lelkész üdvözölte a főpásztort tót nyelven, a lelkész leánya, Aranka pedig rövid magyar szavak kíséretében, a leányok nevében egy csinos csokrot nyújtott át a püs­pöknek, kit a paplak folyosója bejáratánál a lelkész neje fogatott. Némi pihenő után, a presbyterium és községi elöljáróság kíséretében, a községi iskolát látogatta meg a főpásztor s itt rövid vizsgálatot tartott. Ebéd után pedig, midőn a t. buttyini lelkész, Kiss Kálmán is szerencséltette látogatásával az egyházat, olvastatott a látogatási jegyző­könyv, megvizsgáltatott a lelkészi hivatal s meghozattak a szükséges határozatok, melynek főbbjei a kathechisátió­nak alkalmasabb időben való tartására, a koleda eltörlésére és a paplaképítés foganatba vételére vonatkoznak. A vacsora közben, fáklyákkal és a püspököt éltető feliratú transparentokkal ellátott férfi dalkar hozott ovatiót a püs­pöknek, énekelve a paplak ablakai alatt, Sárosi Pál, tanító vezérlete mellett a „Procít'tez, hlas k nám svűj mnozí" kezdetű ének első versét és tolmácsolva Kolár Mihály, községi bíró által, szűnni nem akaró „éljen"-ek között, a Sándorfalvi hívek szívből jövő üdvözletét. A szívélyes válasz megadása után helyére visszatérő püspök szemében e pillanatban ragyogó könnyek voltak észrevehetők. Aug. 26-ikán d. e. 9 órakor, isteni tisztelet tartatott, melyen Kamenszky Ggörgy, főszolgabíró is részt vett. Ez alkalommal, Kernúch Adolf, lelkész I. Kor. 16, 12.—13. alapján, arra inté híveit, hogy: „legyetek erősek"! s ilyenek lesztek, ha 1. Vigyázni fogtok, 2. Megálltok a hitben és 3. Ugy fogtok cselekedni, mint férfiak. Ezután a főpásztor buzdítá a híveket, dicsérőleg emelve ki tapasztalt áldozat­készségüket s megnyugtatva őket a betolakodó nazarenis­mus kórja iránt, mely az igazi krisztusi hit mellett, végre is megszűnni kénytelen. A látogatási jegyzőkönyv és annak fonalán hozott határozatok felolvasása, közben aláírattak az anyakönyvek és jegyzőkönyvek és megvizsgáltattak a sz. edények, mire a főpásztor záróimája és áldása, egy vers eléneklésével, V 21 órakor véget ért az isteni tisztelet. Utána, az illető szülék kérelmére, két keresztelést végzett a főpásztor a templomban. Az ezután bekövetkezett közebéd alatt; melyen Kamenszky György, főszolgabíró, Ulrich János, közjegyző, Hoffmann Lajos segédjegyző, Kiss Kálmán, t. buttyini ev. lelkész, az ilancsai g. n. e. lelkész, sz. mihályi és ilancsai bírák, több lajosfalvi vendég vettek az idegenek közül részt, lelkes felköszöntők nem hiányoztak, úgy az urak szobájában, valamint a paplak udvarán felállított tágas sátor alatt étkező földmives egyházhívek között, kiket a főpásztor egyenként bemutattatott magának. (Folyt. köv.). Arad megyének kolompolása. Nincs többé .... nem kopasz fej, hanem Arad vármegyében iskolázatlan tankö­teles és mulasztó tanuló. Hogy pediglen a „minta" vár­megyében — így nevezik tisztviselői, akik azt minden bizonnyal a legjobban ismerik — hogy mondom területén mi okozta légyen az ilyen példányszerű állapotnak jövendő

Next

/
Oldalképek
Tartalom