Evangélikus Egyház és Iskola 1887.
Tematikus tartalomjegyzék - Irodalom – Könyvismertetés - „Lasset die Kindlein zu mir kommen”, Gratz Mórtól (F.) - Luther Élete (Masznyik Endrétől)
.366 A zsidó év 12 hónapból, egy hónap 29—30 napból áll és ez mindig új holddal kezdődik. Az újhold napjára Mózes 4. k. 28. és 29. fejezetei speeziális áldozatokat írnak elő. Nevezetes, hogy ha valamely hónapnak 30 napja van, ezen nap is újhold napjaként ünnepeltetik, úgy hogy a reá következő hónapba két üjholdnapja veendő fel. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy régente, midőn a zsidóknak még semmiféle kalendáriomuk sem volt, mindig a jeruzsálemi Sanhédrin — a zsidók legfelsőbb nemzeti törvényszéke — határozta meg, hogy mikor állt be az újhold. Amint ez történt azonnal gyors póstások küldettek ki az országba ezt a zsidókkal tudatni, hogy ünnepnapjaikat az szerint tudják berendezni. Azon zsidóknak már most, kik Jeruzsálemtől oly messze laktak, hogy tiz napon belül hirt nem vehettek s tehát nem tudhatták, hogy mikor legyen az ünnep kezdete, egy nap helyett mindig kettőt kellett ünnepelniök, nehogy az igazi ünnepet elmulasszák. Ezen másod ünnep aztán szokásban maradt akkor is, midőn már rendes naptár szerint tartattak meg az ünnepek. A mi kettős ünneptartó szokásunk győkérszálai alighanem e zsidó intézménybe nyúlnak vissza. Visszatérvén az újhold napjára könnyű belátnunk, hogy miután egyik újholdtól a másikig körülbelül 29Y 2 n aP folyik le, a zsidó évnek csak 354 napja — tehát a kelleténél 11 1/ i nappal kevesebb volna. A hibát helyre hozandó és hogy húsvét ünnepe, — mint Mózes törvényében elő írva volt — mindenkor a tavasz első hónapjába essék : minden másod vagy harmadévben egy 29 napot számláló pótló hónapot szúrtak az évbe. Ezen 13 hónapból álló év szökő évnek neveztetik és 19 évi cyclusban mindig 7 ilyen szökő év vagyon, u. i. : 3. 6. 8. 11. 14. 17. és 19. Hogy megtudjuk az arany számot, azaz azon számot, mely megmondja, hogy a cyclus melyik évében vagyunk, az adott évszámot 19-czel el kell osztani és a maradék adja az arany számot. Pl. a zsidók jelen éve 5647, ez elosztva 19-czel tesz a hányados 297-et, a maradék pedig 4-et. Az arany szám ez évben tehát 4, clZclZ £1 zsidók a 297-ik cyclus 4-ik évében vannak. Ha nem marad semmi, akkor az arany szám 19 és a példáül vett év azon cyclusban az utolsó. A mint látszik, a zsidó időszámítás igen complikált. De sok változáson keresztül ment ami időszámításunk is. Tudva levő dolog, hogy a mi évünk a római évből fejlődött. — Numa Pompiliusig (715-től 672-ig Kr. e.) az évnek csak 10 hónapja volt 304 nappal és a mi hónapjaink jelenleg és — lucus a non lucenda — september, 8-ber, 9-ber, 10-ber neveket viselnek. Numa Pompilius egyéb bölcs intézkedésein kivül a téves évszámítást is tőle telhetőleg javította és két hónappal : januárius és februáriussal toldotta meg az évet, e két hónapot az év elejére helyezvén, és lett a 7-ik a 9-ik sat. hónap, de a neve azért csak megmaradt. Numa Pompilius éve is idővel eltért a napjárásától és újabb javításhoz kellett fogni. Megtette ezt Julius Cäsar 46-ban Kr. e. Ugyanis megparancsolta, hogy az év 365 x/ 4 napnak vétessék, a közönséges évnek 365, — minden 4-ik évnek pedig 366 napja legyen. Ezen negyedik év neveztessék szökőévnek (annus intercalaris) és a beszúrt nap február 24-ére esik, a szökőévben előre ugrik február 25-ikére (Mátyás ugrása). Ez a római, vagy juliáni naptár évszázadokon keresztül volt használatban és érvényben. Azonban az évet kerek 365 1j i napra számítva ez is téved, mert az évet a valóságnál hosszabbnak veszi. A hiba évről-évre növekedvén végre nagyon is szembe ötlővé tette a tévedést. 325-ben Kr. u. a nicaeai zsinatkor a tavasz kezdete még márczius 21-ére esett és az akkor megállapított húsvétf-időszabállyal nem is volt semmi baj..De másként állt a dolog a 16-ik . században, 1582-ben. Akkor a különbség már 10 napot tett ki és a nap a kalendáriomhoz képest visszamaradva, az igazi tavaszkezdete nem márczius 21-ére, hanem 11-ére esett. Feltűnt akkor minden embernek, hogy húsvét vasárnapja, melynek holdtölte után kellett volna beállnia, sokszor k csak a 4-ik negyedbe esett. — XIII. Gergely pápa az ő tudósai által pontos számításokat tétetvén 1582-ben a következő rendeletet bocsátotta ki: 1582. okt. 4. után — mely azon évben csütörtöki nap volt, — oktober 15. tehát péntek veendő (10 nap kivettetett) ; minden negyedik év megmarad ugyan szökő évnek, de hogy idők multával a hiba ne ismétlődjék, a százados évek közül melyek eddig mind szökő évek voltak csak minden negyedik vétessék szökőévnek. Ez a Gergely-féle naptár, melyet a kath. országok csakhamar^ a prot. országok pedig a 18. században szinte elfogadtak. De a g. k. egyház még ma is a Julián naptárához ragaszkodik és ünnepeivel a többi ker. felekezetek után czammog. Jön majd idő, midőn a g. k. embernek tavasza január l-jén kezdődik. Ezen Gergely-féle helyes naptár szerint számítjuk mi a mi polgári évünket, osztjuk be polgári dolgainkat, üljük meg a polgári életben megmegtérő emléknapokat. A r. kath. és protestáns keresztyén egyház ugyan ezen naptárt használva egyben még is eltér tőle, az egyházi évet ugyan is nem január l-jétől, hanem advent első vasárnapjától számítja. Miért ez eltérés? > // Az egyháznak feje a Jézus Krisztus. 0 az alpha és ómega, ő nekünk mindenünk. Világos ezért, hogy istentiszteletünk Jézus szent neve, Jézus lelke nélkül nem képzelhető és hogy földi életének kiválóbb mozzanatai mind meg annyi tárgyai jámbor megemlékezésünknek és ünneplésünknek. Minden élet a bölcsőben veszi kezdetét s a sírnál végződik. És ha — mint ez máskép nem is lehet — Jézus életének egyes szakai s eseményei ünnepeink tartalmát és tárgyát képezik, világos dolog, hogy az egyházi év kezdetének Jézus születésével össze kell esnie. Karácsony napja azonban deczember havába, tehát az utolsó hónapba esvén az egyház a maga évét is
