Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Az egyetemes gyűlés előtt

Ötödik évfolyam. 40. szám. Pozsony, 1887. évi oktober 1-én. E Y A NGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA, r Előfizetési A ár : yViEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. c Hirdetés ára: Egész evre 6 frt — kr. — Négyhasábos petit sorként félévre . negyedévre Egy szám ára l 0 1 12 , 50 „ kr. o. é. J Szerkesztő- 8 kiadó-hivatal: Pozsony, Konvent.ut.cza ő. 8z. Felelős szerkesztő s kiadó : TSSZTYÉNSZKY FERENCZ. egyszer közöive 7 kr.. többször közöive 5 kr. Bélvegdij : külön 30 kr. V Tartalom : Az egyetemes gyűlés előtt. (x. y.) — Még egyszer az interludiumokról. (Frühwirth Samu). — Válasz. (Gaál Mihály). —Apróságok. — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. — Pályázatok. Figyelmeztetés ! T. előfizetőinket előfizetéseik megújítására, a hátralékosokat hátralékaik törlesztésére kérjük. Társult előfizetők eddigi czímszalagjaikat használják. Lapunk jóakaróit felhívjuk, szíveskedjenek e vállalatot kivált szellemi közreműködésökkel támogatni. Szerkesztőség. Az egyetemes gyűlés előtt.. Az egyes egyházkerületek megtartották gyűléseiket; következik az egyetemes gyűlés. Jól esik lelkünknek a gondolat, hogy van egy intézményünk, mely összefoglalja evangyéliomi népünk összeségét, mely évenkint összehozza országos hírű jeleseinket, — és mely hivatva van az egész hazai evangelikus egyháznak, mint egésznek, érdekeit képviselni ! Néhány nap múlva együtt fogjuk látni egyházi nagyjainkat az egyetemes gyűlésen. Vájjon mi jót várhat tőlük az egyház egésze ? Lesz-e zsinatunk ? lesz-e egyetemes alapunk ? lesz-e irodalmi társulatunk ? Lesz-e gondoskodva tanintézeteink szükségeiről, felsőbb leányiskoláinkról és az évenkint elhalászni szokott, de senki által számba nem vett lutheránus lelkekről? Mind oly kérdések, melyekre a tettek ékesenszóló válaszát az egyetemes gyűléstől várjuk. De várhatjuk-e méltán és igazán? Az eddigiek után nem igen. Legyünk őszinték; valljuk meg az igazat : egyetemes egyházi gyűléseink kevés positiv eredményt képesek felmutatni. Szegények és gyengék vagyunk. A becsempészett politika szerencsésen kiölte belőlünk az összetartozandóság érzetét, mely pedig első feltételét képezi az egyházias sikeres működésnek. A nemzetiségi hecczek, melyek évenkint bizar módon hirdetik lutheránus voltunkat, oly bizalmatlanságot támasztottak éppen a komolyabb elemekben, hogy azok a gyűlésektől lehetőleg távol tartják magukat. Valljuk meg igazán : e miatt nincs voltaképen egyetemes magyar evang. egyház sem, hanem vannak egyházkerületek, melyek közül négy a lényeges kérdésekben ritkán ért egyet ; az ötödik meg — mintha nem is volna hazai — egészen külön útakon jár ! Ugyan kérdezzük meg önmagunkat : helyesen van ez így? Nem volna-e első és főkötelességünk összehozni az egy hitvallást követő kerületeket, s megalkotni az országos egyetemes magyar evangyéliomi egyházat szervezetileg is?! Ne mondja azt senki, hogy nem lehet a szászok miatt. A szászok jó lutheránusok, sokat tanulhatnánk tőlük, ha őszinte testvéries bizalommal közelednénk, egymáshoz. Hja, de az a testvériség! Ugy látszik, nem a mi számunkra van felfedezve. Menjünk tovább. Egyetemes gyűléseinken gyakran szellőztetett kérdés a zsinat kérdése. Tavai máiegyetemes felügyelő urunk ellenzése daczára kimondatott egy határozat, mely úgy, amint szövegezve van, kissé ugyan furcsán hangzik; de jellemzi egyházi egyetemes gondolkodásunkat. Ugyanis a jegyzőkönyv illettő pontja ezt mondja: „az egyetemes gyűlés a zsinat megtartásának eszméjét az egyet, felügyelő által kifejtettek értelmében magáévá teszi, a zsinati bizottságot újonnan megalakítja és az újonnan választott bizottságot a zsinati előmunkálatok megtételével azon u t a s í t á s mellett bízza meg, hogy figyelembe véve az egyházkerületek már meglevő szervezeti rendszereit, csak az egyházkerületek és az egyetemes gyűlés hatáskörére és szervezetére vonatkozó szabályzatnak, mint a zsinat előre meghatározott tanácskozási tárgyának, tervezetét dolgozza ki."