Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Utahban

r ügyelő Ur ő Nagysága megnyitójajának esperességünk egyházaira vonatkozólag mondott elismerő szava, „hogy él bennünk az apák evangeliumi lelkesedése s nem vetik meg vallásuk és egyházuk magasabb érdekeit." Petrovics Soma, esp. jegyző. Lelkészi jubileum. — Somogymegyének délnyugati sarkán gyümölcsöskertek és szőlők közé rejtve egy domb oldalon fekszik a 660 lakossal biró kis falu, Nemes-Pátró. Ebben a községben ágost. hitv. evang. egyházunknak egy 601 lelket számláló kis gyülekezete van. Hogy mikor ismerkedtek meg e gyülekezetnek tagjai a megtisztított evangeliumi tannal, azt határozottan megállapítani nem lehet, de valószínű az a feltevés, hogy a megtisztított evangéliumitan ide a 17-ik század végén és a 18-ik század elején oly ág. hitvallású lelkészek által jutott, kik gyülekezeteikből száműzve, e rejtett helyen fekvő helységben kerestek menhelyet. Annyi azonban bizonyos, hogy e gyülekezet, mint Surdnak, a somogymegyei artikularis gyülekezetnek, egyik leánj'gyülekezete az 1731-ik évben templomot építtetett. Midőn ezt a templomot a róm. kath. papság karhatalommal elfoglalni és a róm. kath. vallás szertartása szerint felavatni akarta, a kis gyülekezet mint egy ember kelt fel templomának védelmére és a hatalomnak embereit a helységből kiűzte. Az 1783-ik évben a gyülekezet Surdtól elválván, anyagyülekezetté lett és mint ilyen 1802-ben új templomot építtetett. Ezen idő után vagy öt évtizeden át a gyülekezet életében valami nevezetesebb mozzanat nem merült fel. A legutóbbi három évtized alatt azonban oly tevékenységet fejtett ki. mely méltán elismerést érdemel. Az 1850-ik évben ugyanis a régi kis harang mellé 900 frton egy nagy harangot szerzett. Az 1864-ik évben 1200 frt költséggel a törvényes kellékeknek, megfelelő iskolát, 1869-ben, az 1802-ben épült templom helyére 12,000 frt költséggel díszes tornyos templomot, 1875-ben pedig 3000 frt költséggel a kor igényeinek megfelelő lelkészlakot épített. A jelen évben 1000 frtért orgonát szereztünk, melyet e hó 20-án avattunk fel. Ugyan e napon ünnepelte Takács István helybeli lelkész úr is, ki 1832 óta működik Nemes-Pátróban, 57 éves lelkészkedésének jubileumát. Már korán reggel megélénkültek az ide zarándokolt hívőknek seregétől, helységünknek különben nagyon is kihalt utczái. — Mikor délelőtti 10 órakor a harangok érczes hangja a hívőket a templomba való vonulásra szólította, a lelkészlaknál összegyülekezett lelkészek, világi urak, úrnők és a gyülekezeti elöljárók ünnepies menetben vonúltak a templomba, mely egész a zsúfolásig megtelt. A bevezető ének áhítatos hangjainak elhangzása után Andorka János somogyi esperes és iharos berénvi lelkész, Renner Endre porrog-szt-királyi lelkész és Németh Pál vései lelkész kíséretében az oltár elé lépett és a jubiláló lelkészt meleg szavakban üdvözölvén, az új orgonát evangeliumi egyházunk egyszerű szertartása szerint felavatta. Ezután az orgonapróba, az iskolás gyermekek éneke, és a főének következett. — Ezek után Németh Pál vései leikész a szószékről az ünnep czéljának megfelelő kenetteljes ünnepi beszédet mondott. Végül Renner Endre lelkész és Mesterházy Sándor nemes — pátrói segédlelkész léptek az oltár elé, hol Renner Endre, mint az egyházmegye helyettes jegyzője a jubiláló lelkész üdvözlése után a somogyi-egyházmegye ez évi jegyzőkönyvének a jubiláló lelkész érdemeit megörökítő kivonatát olvasta fel és nyújtotta át az ünnepelt lelkipásztornak, Mesterházy Sándor pedig a ns.pátrói ág. hitv. ev. gyülekezet nevében egy díszes kiállítási! bibliát adott át a hű lelkipásztornak. A lélekemelő istenitisztelet után a lelkészlaknál 50 terítékű díszebéd volt. Mesterházy Sándor, ev. segédlelkész. Gl Ét*?® ti, Svájcz. — A svájczi állatvédő-egyletek azon kantonokban, melyekben vallásos szokásaikhoz híven ragaszkooó zsidók is tartózkodnak, a rituális „s c h a c h to 1 á s" ellen, melyet állatkínzásnak jellemeznek, nívós harczot folytatnak. E küzdelem előbb a genfi kantonban vert nagy port, későbben az aargaui kanton lakosait foglalkoztatta sőt a szövetségi tanácsban is tárgyalhatott, mely azonba e kérdést illetékességhiányból elejtette. Olaszország. Olaszországban a klerikálisok a római kérdést napirendre tűzik. A „Voce della Verita" czimű klerikális lap egy a parlamenthez intézendő petitíonak szövegét hozza, mely a papság és az olasz nemzet közötti kiegyezésre vonatkozik. A petitio óhajtja „hogy 300 millió léleknek és szívnek fölséges fejét s Olaszországnak első és legtiszteletreméltóbb polgárát ismét oly állapotba helyezzék, melyben ő senki hatalmának alárendelve ne legyen s teljes és valódi szabadságot élvezzen, amint azt az igazság minden tekintetben követeli s a mint az az olasz nép állami és társadalmi érdekeinek teljesen megfelel." A pápa világi uralmáról és Rómának visszaadásáról nincs ugyan a kérvényben szó, hogy azonban az egész országban elterjedt bizottság a kérvény czélzatára nézve, külön körlevélben bizalmas utasításokkal láttatnak el. Hogy e kérvénynek nem igen lesz sikere, sőt előre várható, hogy az olasz parlament fölötte napirendre tér, a felől talán magok a kérelmezők sem kételkednek. Aargauban a nagy tanács is heves vitát folytatott e kérdésben. A Baden városi zsidó mészárosok kik a schachtolást végezték, a törvényszék által két fokon állatkínzás czímen pénzbüntetésre és perköltségekre ítéltette. Az Ítéletben az van mondva, „hogy a zsidók az aargaui és svájczi polgárok minden jogaira és méltán igényt tartanak, kötelességök népünknek, melyhez minden jogi viszonyokat illetőleg tartoznak, erkölcsi nézeteiket is tiszteletben tartani és így azon erkölcsi nézeteket is, melyek az állatkínzás ellen hozott törvényben, törvényes kifejezést nyertek." A bádeni zsidók tehát azt követelik, hogy nekik is ugyanazon schachtolási engedély adassék meg, mely a lengaui és oberedingi zsidó gyülekezeteknek megadatott. Jóllehet azonban a nagy tanácsban többen pártjokat fogták és az egészségügyi bizottság is a schachtolást nem tekintette állatkínzásnak, mindamellett kívánságuk elejtetett; így az orthodox bádeni zsidók hússzükségleteiket külföldről lesznek kénytelenek beszerezni. Amerika. — Utahban a szövetségi kerületi ügyész pört indított a mormonok ellen, hogy azokat testületi jogaiktól megfossza és vagyonukat lefoglalja. A mormonok személyi és dologi vagyona 3,000,000 dollárra becsültetik. A per a