Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - A dunáninneni ág. h. ev. egyházkerület közgyűlése

•290 « szegény lelkész közt 40 forintjával 320 frt osztatott ki ; öt szegény lelkész-özvegy és árva 147 frtot kapott. Kerületi gyámintézet a múlt évben 1043 frt 20 krt osztott ki, ebből 521 frt 60 krt az egyet, gyám­intézetnek adott. A „Leopoldianumra" 50 frt, útiköltségre 44 frt 84 krt fordított, Rónapataknak 22 frt 76 krt szavazott meg. Ezen kívül Berki, Ruszkin, Mengusfalva, Stoosz, Lapos, Várgede, Restér, Kölese, Türkös és a rozsnyói felső leányiskolának 40 írtjával 400 frt adatott. A ker. gy. offertoriumnak, 134frt94 krnak — a fele a kurittyáni leányegyháznak lett megszavazva. A 400 frtos szeretet-adományra N.-Károly jelöltetett. Gyámintézeti egyházi elnöknek, pénztárnoknak és jegyzőnek lemondása nem fogadtatott el. Az új alap­szabály életbeléptetésével a jövő évben történnek meg a választások. Addig a leköszöntek kéretnek hivataluk további viselésére. Ezeken kívül több az egyház beléletére vonatkozó ügy intéztetett el, békés úton keresztyéni szeretettel. Szerdán aug. 10-én tartott 150 terítékű bankett, fényesen sikerűit. Itt is képviselve volt valamenynyi miskolczi felekezet és testület. Ker. vil. elnök aug. 11-én délután, egyházi elnök aug. 13-án délelőtt távozott városunkból. A miskolczi egyház­tanács élén Zelenka Pál lelkész mondott, megható szavak­ban búcsút s köszönetet az egyház nevében a kerület elnökeinek. Vajha lenne sikere, foganatja e ker. gyűlésen hozott határozatoknak, vajha egyházunkra szebb napok következ­nének ! Az Úr szelleme legyen velünk s egyházunkkal ! B. Gy. A dunáninneni ág. h. ev. egyházkerület évi közgyűlése. A dunáninneni egyh. kerület ez évi közgyűlését Pozsonyban aug. 23—24 napjain tartotta meg. A gyűlést megelőzőleg a nagy templomban magyar nyelvű istentisztelet tartatott ; melynek végeztével a szokásos helyen az ev. lyceum könyvtártermében kezdetét vette a tanácskozmány. Jelemző volt a közgyűlésnek fel­tűnően gyér látogatottsága, s a mi e körülményt még jellemzőbbé teszi, hogy épen azok közül, a kik Krisztust és az ev. egyház érdekeit állítják szivükön viselni — sokan távollétük által tündököltek ! . . . Ennek daczára a gyűlés oly auspiciumok között nyílt meg, a melyek a gyűlésnek nagyobb mérvű érdekességét helyezték kilátásba — már t. i. a mennyiben valaki a sensatiós dolgoknak érdekességet tulajdonít. Ismételve is teljesedésbe ment azon általában ismert mondás, hogy a kik szelet vetnek — vihart aratnak. Az inocenirozásról legalább bősegés módon gondoskodva volt az egyes esperességek által e czélra elkészített s ide benyújtatni határoztatott inycsiklandoztató különlegességek által — a gyűlés elé terjesztett javaslatok tárgyában. Nem a javaslatokon mult, hogy a dolognak komolyabb következése nem lett. Az elnökségnek kipróbált bölcs vezetése, másrészt a pártok ez úttal tagadhatlanúl eszélyes mérséklésé — de mindenek felett az úr vezérlő szelleme — megóvta nagyobb rázko­dásoktól egyháza hajóját. A szél lecsendesült s a már már keletkező vihart — mindnyájunk közös és kölcsönös örömére, a mindeneket oly jótékonyan átható szellő a békülékenység szelleme — csendje váltotta fel, zárta be a gyűlést. A gyűlés részletes lefolyásából az alábbiakban adjuk a szélesebb körben érdeklődést kelthető vázlatot. Püspök úrnak nagy fáradsággal összeállított s rész­letekben gazdag évi jelentéséből értesültünk, hogy a kerület egyházi élete ha nem is haladja meg az előző évek színvonalát — de azon alól sem süllyedt, a mi mindenesetre sokat jelentő tünemény, tekintetbe véve a közgazdasági helyzet nyomasztó voltát, sőt ha vesszük, hogy pld. a hívek áldozatkészsége nem csökkent, hanem hogy az elmúlt évben is 200,000 frtot meghaladó összeg fordíttatott egyh. czélokra — bátran állithatjuk, hogy az egyházi élet élénk­sége az előző jobb évekét meghaladja. A tulajdonképeni tárgyalási soron kívül egy a kerület területén megjelezendő, király ő felsége elé menesz­tendő tisztelgő küldöttség szervezése, s az ez idén 50 éves papi jubileumát ünneplendő Ftdő Karsay Sándor dunán­túli ker. püspöke részére küldendő üdvözlő irat készítése illetőleg amaz az ünnepelthez menesztése — határoztatott. A mi a püspököknek, mint felsőházi tagoknak díjaztatását illeti, a kerület feltartja azt a véleményét, hogy a püspökök felsőházi tagsága egyetemes egyházi ügy lévén, azok e czímen való díjazása is az egyetemnek kötelessége. Az egyetemnek azon értesítés szerű határozatával szemben, mely szerint az egyetem az idegen iskolák­ban eszközölt vallásoktatás miatt az államtól igényelt tanító díjakról a ministerium elutasító válasza alapján mondjon le — kimondja a kerület hogy az egyetem újból is tárgyalás alá vévén ez ügyet, a lehető lépéseket tegye meg. Az elkereszteléseket illetőleg csatlakozik a tiszai egyh. kerület azon határozatához, hogy esetleg törvény­hozási intézkedés útján gondoskodjék a kormány arról, hogy az elkeresztelések ellen kiadott, különben helyes — de sok esetben nem teljesített ministeri rendeletnek teljes érvény szereztessék. A párbér ügyében a minister nyilatkozata meg­sürgetendő. A Reischel alapítványból, melynek tőkéje 133468 frt, 48 elhagyott lelkész és lelkészözvegy segé­lyeztetett. Annál a pénztárnál példátlan fényes állapot uralkodott eddig, úgy hogy több volt a pénz, mint a mennyi a végrendeletileg kijelölt czélora kellett, s így történt hogy nem csak özvegyek és elaggott lelkészek részesültek segélyben, hanem azok a lelkészek is, a kiknek segédet kell tartaniok. Fájdalom a párviszónyok kedvezőt­len fejlődése következtében — csak hogy az alapítvány eredeti rendeltetésének megfelelhessen — ez utóbbiak egy­előre a segélytől elestek. — Nagy port vert tavaly némely esperességeknek azon állítólagos sérelme, mely szerint a magy. kormány a portomentességet csak az állam nyelvén czímzett leveleknek parancsolta megadni. Ez ügyet a tav. gy. határozata folytán az esperességek is tárgyalták — s ott az eszme odaért, hogy a ker. esp. többsége (5 contra 3) e rendeletébe belenyugodott. A tanügyi jelentésből szomorú értesítést vet­tünk a nyitramegyei tanügy állapotáról, a hol ugyanis 3500 gyermek nem részesül semmi oktatásban, s a mi a nyitrai bajokat még fokozza, hogy az állampénztár tanítói

Next

/
Oldalképek
Tartalom