Evangélikus Egyház és Iskola 1887.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Egy kis arányt! (K.)

.218 Bizonysága ennek a gyámintézet alapitó, törzs és rendes tagjainak nevük fel nem olvastatása ; holott ennek a tárgysorozat szerint 2-ik főpontnak kellett volna lenni a közgyűlésen. E szerint ma tényleg senki sem tudja, hogy hány tagja van a gyámintézetnek, de azt sem, hogy voltaképen kik fizették be 2 évi 50—10 és 1 frt díjjáruiékaikat ? Bizonysága ennek az évi számadás hiányos előterjesztése, a mennyiben még általános számokban sem lett kimutatva, hogy 2 év alatt hány t^gja van a gyámintézetnek, hogy ezek közül hány fizetett, hogy mennyi ez időszer int a be nem folyt hátralék, és hogy pártoló tagsági czimen a 11 hitközségből hány tagtól és mily összegek folytak be ? Ott csak egy általános befolyt főösszegről lehetett hallani és ezzel a két évi számadás kezdődött és végződött is ! Bizonysága ennek a „segélyzések tárgyában" hozott törvénytelen határozat. Mert az alapszabályok 17-ik §. ellenére ezen tárgy az állandó választmánynál elő se fordult — s mi több annak a tárgysorozatba történt felvétele — és maga a hozott határozat : homlokegyenest ellenkezik az alapszabályok 19-ik és 20-ik §§-aival. Bizonysága annak az 1887-ik év február hó 2-án kelt elnöki meghivó kibocsátása, és az ezen év márczius hó 15-én tényleg megtartott közgyűlés szabályellenes határidejének kitűzése. Mert az alapszabály 14-ik §-a határozottan ezt mondja: „A közgyűlés ideje az elnök által két hóval előbb a fiókintézeteknek, az alapitó, törzs és rendes tagoknak tudomására hozandó." Nemde ezek hallatlan és méltán megrovandó visszás dolgok ?! Mentsd meg uram az erdélyi ág. hitv. ev. magyar gyámintézetet ezutánra — az ilyen félszeg és visszás ügyvezetéstől. Hiszen a magyar egyházközségek és a magyar tanulók segélyezése, mint alapszabály szerint kitűzött kettős nemes és nagy czélok: valóban több lelkiismeretességet és buzgóbb munkásságot követelnek ! IV. A brassói ág. hitv. ev. egyházmegyei lelkészi-kör alakuló gyűlése, 1887. máj. 4-én. Jelen volt 7, távol pedig 4 lelkész. 1) Főesperes ajánlatba hozza a lelkészikör megalakulását. A lelkészikör ideiglenesen megalakult és elnöke Moór Gyula főesperes, jegyzője pedig Fejér Gyula lelkész lett. 2) Tárgyalás alá került a köri gyűlések számának meghatározása. E tekintetben a jelen voltak évente — január, április, julius, október hónapokban — 4 rendes gyűlés tartását határozták el. 3) Elnök ajánlatba hozza a lelkészikör részére alapszabály-tervezetet készíteni. A gyűlés az ajánlatot elfogadva, ennek kidolgozásával — ez év junius végéig — az elnökséget megbízza. 4) Felmerült a gyűlések helyének meghatározása. E tekintetben a gyűlés — mint központot — Brassót választotta tanácskozási helyéül. 5) Elnök felhívja a gyűlés tagjait, hogy általánosságban határozzák meg a lelkészikör működését'. A gyűlés határozatilag kimondja, hogy a lelkészi értekezlet munkaköre kiterjed minden a papi hivatal körébe tartozó ügyekre és kérdésekre. 6) Elnök ajánlatba hozza a lelkészeket illető szaklapok és könyvek megrendelését. A gyűlés szaklapokra és könyvekre — tagsági díj czimen — évente és fejenkint : 4 forintot fizetni határozott. 7) Elnök az alapszabály-tervezetre való tekintettel kéri a lelkészikör tisztviselőinek számát meghatározni. A gyűlés a tisztviselőket: elnök, jegyző, könyvtárnok és pénztáros személyében állapította meg, de a 2 utóbbi állást a jövő gyűlésen tölti be. 8) Elnök az 1887-ik év május hó 4-éig bezárólag kimutatja a papikör pénztára állását. A bevétel 10 frt. A kiadás 85 kr. Az összes vagyon 9 frt 15 kr. Ezen számadás helybenhagyatván aláíratott és a nevezett összeg a legközelebbi gyűlésig elnök kezeibe tétetik le. Több tárgy nem vétetvén elő, a gyűlés véget ért. i V. A brassói ág. ev. magyar esperesség 11 hitközségének lélekszám kimutatása az 1886-ik. év szept. hó végévél. 1. Hosszufalu 1400 fi, 1410 nő, . . 2810 lélek. 2. Tatrang 1159 „ 1224 r> . 2383 » 3. Türkös 1006 „ 935 n . 1941 » 4. Csernátfalu 868 „ 942 » • . 1810 M 5. Pürkerecz 818 „ 986 » . 1804 >1 6. Apácza 640 „ 653 11 • . 1293 1| 7. Bácsfalu 614 „ 663 11 • . 1277 II 8. Zajzon 618 „ 599 . 1217 1) 9. Krizba 594",, 543 JI . 1137 II 10. Brassó 423 „ 467 II • . 890 II 11. Újfalu 437 „ 440 l> . 877 »I 8577 fi, 8862 nő, . . 17437 lélekszám. • r. I. Egy kis arányt! — Ezelőtt való években olvastam ezen becses lapokban a barsi esperesség egyik nt. lelki pásztorának czikkét, melyben fájdalmasan hangsúlyozta az

1 egyházakra rót fizetéseket, mivel — mint mondja — nem minden egyház bir egyforma tehetséggel, s a kivetés nincs mindég aránylag véve a népességhez és a jövedelemhez. S szerintem is tökéletes igazsága volt. De azt legjobban csak az tudja megbírálni a ki szegény, adós és kevés lélekkel biró egyház tagja, még hozzá kevésbé tehetősek is, mint a mi fóthi ev. egyházunk. En is, tartózkodva bár, de a lelki nyughatatlanság viszketegétől kényszerítve vagyok bátor felhozni egyházunk helyzetét, mely a csak nem rég épített (1872) templomot, s vett egy házat lelkész laknak, ugy szinte az egyház anyásitódott. Ezekből felmaradt adósság még mindég nyomja vállainkat. Később pedig egy tanítói alapot kezdtünk gyűjteni. Erre is megfeszítjük erőnket a kitől mi telik, de kevesen vagyunk, igy a legjobb akarat mellett sem tehetünk sokat, pedig erre is nagy szükség volna gyermekeink érdekében, hogy ev. egyházunk jövője biztosítva legyen, különösen most, midőn már Fóthra is ellátogatnak a nazarénusok szenteskedni. Ha elgondoljuk azt, hogy a nagy párbérfizetés mellett sem bir az egyház megtakarítani semmit sem (különösen most midőn e 280 lélekre úgy rá van róva mind a tanítói nyugdíj 12 frt, — holott rendes tanítóval nem is birunk — mind pedig az özv. árva intézetre 12 frt, mint 5—§600 lelkes régi egyházra, kinek talán egyébb jövedelme is van) aggodalommal kell nézni a jövő elébe. Félős, hogy az ilyen egyház a mely nem abból ád a mije van, hanem midtnét